
Ludovic Orban szerint nemigen van pénz a parlament által megszavazott intézkedések végrehajtására
Fotó: Gov.ro
A parlament „szuperpopulista” döntésének tekinti Ludovic Orban kormányfő a gyermeknevelési támogatás megkétszerezését, amire szerinte nincs költségvetési fedezet. A miniszterelnök továbbra sem beszél a szeptemberre tervezett nyugdíjemelés mértékéről.
2020. május 24., 09:002020. május 24., 09:00
Várhatóan másodszorra is elhalasztja a román liberális kormány a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról szóló, a parlament által még tavaly megszavazott törvény végrehajtását. Ludovic Orban miniszterelnök egy hétvégi tévéinterjúban ismételten értésre adta, hogy nem támogatja az intézkedést, amelyet szerinte a gazdaság jelenlegi állapota sem tesz lehetővé. „A támogatás megkétszerezése a parlament szuperpopulista döntése volt, amely fenntarthatatlan, gazdaságilag megalapozatlan. Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása jelenleg 7,3 milliárd lej lenne. Honnan találjunk ekkora összeget?” – tette fel a kérdést a kormányfő a România hírtelevíziónak szombaton este adott interjúban. Orban úgy vélte, egy év leforgása alatt lehetetlenség kétszer megduplázni a gyermeknevelési pótlékot. Szerinte a kormány annak függvényében „próbálja” megemelni a támogatást, hogy mennyit enged meg a költségvetés és a gazdaság állapota.
Hasonlóképpen vélekedett a miniszterelnök a szeptemberben esedékes nyugdíjemelésről is, előrebocsátva: az öregségi juttatás olyan mértékben fog emelkedni, „amennyit elbír a gazdaság”. „A nyugdíjak emelkedni fognak. Hogy mennyivel, az a gazdaság állapotától függ, továbbá attól, hogy milyen mértékben leszünk képesek folyósítani az illetményt jövőre és a következő években” – jelentette ki a tévéinterjúban Orban, hangsúlyozva a fenntarthatóság elvét. Közölte, kormánya féléves jelentést fog nyilvánosságra hozni a költségvetés helyzetéről, és ennek, valamint a nemzetközi intézmények prognózisai alapján fog dönteni a nyugdíjemelésről.
Mint ismeretes, a parlamentben tavaly júniusban megszavazott, Klaus Iohannis államfő által júliusban kihirdetett nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjpont – amelynek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke idén szeptemberben 1775 lejre nő. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíjak ősszel 40 százalékkal haladnák meg a tavaly szeptember 1-jén 15 százalékkal megemelt járandóságot. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap többször – még a koronavírus-járvány okozta válság előtt – arra figyelmeztetett, hogy ez az intézkedés kockázatot jelent a közpénzügyek fenntarthatósága szempontjából
Ugyanakkor a gyermeknevelési pótlék megkétszerezését előíró törvénynek már februárban hatályba kellett volna lépnie, a parlament által tavaly – a kormányzó liberálisok (PNL) ellenkezése közepette – megszavazott jogszabályt Iohannis január közepén hirdette ki. Bár az államfő akkor azt mondta, hogy a kormánynak megoldást kell találnia az előírtak végrehajtására, az Orban-kabinet augusztusra halasztotta a pótlék megduplázásának gyakorlatba ültetését. A törvény értelmében 300 lejre nőne a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnának.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!