Kisakkozzák. Ludovic Orban bejelentése szerint szeptemberről több pénzt kapnak a nyugdíjasok
Fotó: Beliczay László
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül alkotmánybírósági jogorvoslatot követően kihirdetett nyugdíjtörvényt. Orban szerint a nyugdíjemelés nem fog „költségvetési apokalipszist” eredményezni.
2019. november 27., 19:112019. november 27., 19:11
Biztosan nő jövőre a nyugdíjpont értéke – ígérte meg szerdán Ludovic Orban kormányfő. Mint fogalmazott: „hatályban van egy törvény, amit szándékunkban áll alkalmazni”. Mint mondta, a kormány a 2020-ra előirányzott nyugdíjemelésekkel készíti elő a jövő évi állami büdzsét, ez pedig megfogalmazása szerint nem fog „költségvetési apokalipszist” eredményezni.
„Mindenki arról beszél, hogy amennyiben gyakorlatba ültetjük a nyugdíjtörvényt, az költségvetési apokalipszist fog eredményezni. Szerintem semmiféle költségvetési apokalipszis nem lesz” – szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette egyúttal:
„Már most leszögezem: nem akarok ilyen életbevágó és érzékeny kérdésekben sürgősségi rendeleteket kibocsátani. Nagyon komolyan fel kell mérnünk, milyen intézkedéseket kell meghoznunk, és milyen reális kapacitásunk van ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a nyugdíjak kifizetését” – fogalmazta meg Orban.
A miniszterelnök ugyanakkor szerdán bejelentette,
„Van egy kormányprogramunk. Ebben nagyon világosan benne van, hogy egy nagyobb csapat helyre hozza mindazt, amit helyre kell hozni a nyugdíjrendszerben, hatástanulmányokat készít, és csakis a hosszú távú prognózisok mentén rukkolunk majd elő a módosítással” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette:
A különleges nyugdíjakkal kapcsolatos álláspontját firtató kérdésre válaszolva jelezte egyúttal, hogy a témában is „igen komoly vizsgálatot” készítenek. „Nagyon egyszerű azt mondani, hogy eltörlöm a különleges nyugdíjakat. Intézkedéseket kell hozni, amelyek orvosolják a különböző méltánytalanságokat” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök nyugdíjemeléssel kapcsolatos kijelentései olyan összefüggésben hangzottak el, hogy kedden Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, a nyugdíjtörvény elnapolása az egyetlen megoldás arra, hogy 2020-ban és 2021-ben ne nőjön robbanásszerűen a költségvetési hiány.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Klaus Johannis államfő idén július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt.
Az ellenzék több vezetője már akkor úgy nyilatkozott, hogy az új nyugdíjtörvény nem tartható fenn, és az elkövetkező években a kormánynak gondot fog okozni a megemelt nyugdíjak folyósításához szükséges összegek előteremtése. Kiemelték, a jogszabály költségvetésre gyakorolt hatása óriási. Traian Băsescu exállamfő akkor úgy vélekedett, legkésőbb három év múlva egy kormány kiáll majd a nyilvánosság elé, és kimondja, nem tudja folyósítani ezeket az összegeket. Ám Mihai Fifor, az akkori kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára egy Facebook-bejegyzésben arra kérte az ellenzéket, ne nevezzék „választási alamizsnának” a nyugdíjtörvényt. Leszögezte egyúttal, hogy az ellenzéki honatyák „az irodakukac látásmód rabjai”, akik nem veszik figyelembe a költségvetési bevételek növekedését.
Nem emelnék a büntetőpont értékét
Ludovic Orban kormányfő szerdán arra tett javaslatot, hogy ne függjön többé a sofőröket sújtó büntetőpont értéke a mindenkori minimálbér szintjétől. „Tudom, hogy be van fagyasztva. Ez volt a befagyasztás lényege, hogy ne függjön a minimálbértől. Én inkább egy törvénytervezettel rukkolnék elő, ami nem kötné többé a minimálbérhez a büntetőpontokat, mivel bebizonyosodott, hogy ha két évig el kellett napolni a büntetés emelését, akkor a két dolog összekapcsolása nem működött” – fogalmazott a miniszterelnök. Amikor pedig egy újságíró arra figyelmeztette, hogy amennyiben nem hoznak döntést gyorsan, úgy a büntetőpont értéke 2020. január elsejétől a minimálbérrel egyetemben megemelkedik, Orban közölte: „találunk megoldást”. Mint ismeretes, a hatályban levő jogszabályi előírás szerint a büntetőpont értéke a mindenkori minimálbér 10 százalékát teszi ki. 2017-ben és 2018-ban 145 lejben határozták meg a maximális értéket, azóta is ez a szint van érvényben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!