Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 25., 09:202009. február 25., 09:20
A hitelintézetek által folyósított nem kormányzati hitelek összege 2009 januárjában 4,2 százalékkal növekedett a 2008 decemberében mért adatokhoz képest, és meghaladta a 206,435 milliárd lejt – derül ki a jegybank összesítéséből.
A Ziarul Financiar című bukaresti pénzügyi-gazdasági napilap tegnapi összeállítása szerint egyébként a fogyasztási hitelek növekedésének üteme a tavalyi évben kevesebb mint fele volt az egy évvel korábbinak. A lassúbb növekedés jórészt a tavaly őszi jegybanki megszorításoknak tudható be. Az éves kihelyezett hitelmennyiség 73,8 milliárd lej volt, ami 34 százalékos növekedést jelent. A 2007 végén jegyzett növekedés azonban ennél lényegesen nagyobb volt: a 2006-oshoz képest 81 százalékkal volt nagyobb a fogyasztási hitelek aránya.
Az árfolyamcsökkenés és az infláció hatásaitól eltekintve a legnagyobb visszaesés tavaly novemberben és decemberben következett be.
Bár a hitelezési tevékenység továbbra is növekedő tendenciát mutatott, annak üteme jelentősen lelassult. A jegybank adatai szerint a lej- és a valutaalapú fogyasztási hitelek mintegy fele-fele arányban oszlanak meg. A decemberben kihelyezett valutaalapú fogyasztási hitelek öszszege a szeptemberi 9,2 milliárd euróról 9 milliárdra csökkent. A valutaalapú jelzáloghitel-piac azonban az év végén is növekedést regisztrált, a szeptemberi 4,7 milliárd euróról 4,85 milliárdra nőtt. A valutaalapú hitel az ingatlanbefektetések finanszírozásának 92 százalékát tette ki. Nicolae Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, 2009-ben a jelzáloghitel-piacon is csökkenés várható. A valutaalapú hitelek piacán csökkenés, míg a lejalapú kölcsönökén enyhe növekedés lehet.
A tavalyi évben jegyzett növekedéscsökkenés egyik oka a pénzpiacok megrendülése, valamint az, hogy a növekvő kamatok miatt a lakosság is egyre kisebb arányban folyamodott banki kölcsönökhöz. Míg 2008 tavaszán a növekedés üteme 70–80 százalékos volt, nyáron már csak 50–60 százalékos növekedést jegyeztek. A banki szakemberek szerint kereslet mindenképpen lesz a hitelek iránt, ám mind az igénylők, mind a bankok óvatosabbak lesznek.
Mint ismeretes, tavaly ősztől a bankok a jegybank által kidolgozott megszorító csomag értelmében a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett folyósíthatnak hiteleket. Ráadásul a hitelezési folyamat lassulásához az is hozzájárult, hogy a válság miatt a külföldi tulajdonú hazai bankok is drágábban jutottak kölcsönhöz az anyabankoktól. A központi bank február elején 25 bázisponttal 10 százalékosra csökkentette az alapkamatot, de az elemzők további hitelkönnyítéseket várnak: az ING várakozásai szerint az alapkamat akár 9 százalékosra is süllyedhet.
Az UniCredit Group még alacsonyabb, 8,5 százalékos alapkamatot vár, míg a lakossági fogyasztás növekedése a bank elemzői szerint minimális, 0,2 százalékos lesz a korábbi években regisztrált 10 százalékhoz képest. Az elemzők a pénzpiaci likviditás növelését várják, többek között azt szorgalmazva, hogy a jegybank csökkentse a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalék szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok