Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 25., 09:202009. február 25., 09:20
A hitelintézetek által folyósított nem kormányzati hitelek összege 2009 januárjában 4,2 százalékkal növekedett a 2008 decemberében mért adatokhoz képest, és meghaladta a 206,435 milliárd lejt – derül ki a jegybank összesítéséből.
A Ziarul Financiar című bukaresti pénzügyi-gazdasági napilap tegnapi összeállítása szerint egyébként a fogyasztási hitelek növekedésének üteme a tavalyi évben kevesebb mint fele volt az egy évvel korábbinak. A lassúbb növekedés jórészt a tavaly őszi jegybanki megszorításoknak tudható be. Az éves kihelyezett hitelmennyiség 73,8 milliárd lej volt, ami 34 százalékos növekedést jelent. A 2007 végén jegyzett növekedés azonban ennél lényegesen nagyobb volt: a 2006-oshoz képest 81 százalékkal volt nagyobb a fogyasztási hitelek aránya.
Az árfolyamcsökkenés és az infláció hatásaitól eltekintve a legnagyobb visszaesés tavaly novemberben és decemberben következett be.
Bár a hitelezési tevékenység továbbra is növekedő tendenciát mutatott, annak üteme jelentősen lelassult. A jegybank adatai szerint a lej- és a valutaalapú fogyasztási hitelek mintegy fele-fele arányban oszlanak meg. A decemberben kihelyezett valutaalapú fogyasztási hitelek öszszege a szeptemberi 9,2 milliárd euróról 9 milliárdra csökkent. A valutaalapú jelzáloghitel-piac azonban az év végén is növekedést regisztrált, a szeptemberi 4,7 milliárd euróról 4,85 milliárdra nőtt. A valutaalapú hitel az ingatlanbefektetések finanszírozásának 92 százalékát tette ki. Nicolae Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, 2009-ben a jelzáloghitel-piacon is csökkenés várható. A valutaalapú hitelek piacán csökkenés, míg a lejalapú kölcsönökén enyhe növekedés lehet.
A tavalyi évben jegyzett növekedéscsökkenés egyik oka a pénzpiacok megrendülése, valamint az, hogy a növekvő kamatok miatt a lakosság is egyre kisebb arányban folyamodott banki kölcsönökhöz. Míg 2008 tavaszán a növekedés üteme 70–80 százalékos volt, nyáron már csak 50–60 százalékos növekedést jegyeztek. A banki szakemberek szerint kereslet mindenképpen lesz a hitelek iránt, ám mind az igénylők, mind a bankok óvatosabbak lesznek.
Mint ismeretes, tavaly ősztől a bankok a jegybank által kidolgozott megszorító csomag értelmében a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett folyósíthatnak hiteleket. Ráadásul a hitelezési folyamat lassulásához az is hozzájárult, hogy a válság miatt a külföldi tulajdonú hazai bankok is drágábban jutottak kölcsönhöz az anyabankoktól. A központi bank február elején 25 bázisponttal 10 százalékosra csökkentette az alapkamatot, de az elemzők további hitelkönnyítéseket várnak: az ING várakozásai szerint az alapkamat akár 9 százalékosra is süllyedhet.
Az UniCredit Group még alacsonyabb, 8,5 százalékos alapkamatot vár, míg a lakossági fogyasztás növekedése a bank elemzői szerint minimális, 0,2 százalékos lesz a korábbi években regisztrált 10 százalékhoz képest. Az elemzők a pénzpiaci likviditás növelését várják, többek között azt szorgalmazva, hogy a jegybank csökkentse a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalék szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok