
Fotó: Agerpres
2010. március 29., 09:282010. március 29., 09:28
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően. Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék. Az EU-vezetők ugyanakkor megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
| Többhavi mélypontra csökkent pénteken a londoni piacon Görögország szuverén adósságtörlesztés-biztosítási tranzakcióinak árazása, miután egyezség született a brüsszeli EU-csúcson a Görögországnak nyújtandó esetleges pénzügyi segítség mechanizmusáról. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 299,29 bázispont volt, 11,79 bázisponttal alacsonyabb az előző esti zárónál. A görög CDS-árazás legutóbb január 12-én járt 300 bázispont alatt; akkor 281 bázisponton zárt Londonban. Azóta azonban a súlyos görög államadósság és költségvetési gondokkal kapcsolatos piaci félelmek hatására – 450 bázisponthoz közeli rekordokon is járt a görög CDS-árazás; ez fejlődő országokra jellemző árszint. Amint arról beszámoltunk, a CMA tavaly a világ tíz legkockázatosabb államadósa közé sorolta az euróövezeti tag Görögországot. |
Két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közlése szerint azt kérték: a nemzeti célkitűzések egy részét már a következő csúcstalálkozóig, júniusig állapítsák meg a tagországok.A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.
A kompromisszum része az is, hogy még idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. A mostani csúcson Herman Van Rompuy, az EU elnöke bejelentette, a korábban már betervezett júniusi, októberi és decemberi értekezlet mellett szeptemberben is Brüsszelbe várja a tagországok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. A megbeszélés témája az lesz, hogyan lehet javítani az EU és legfontosabb nemzetközi partnereinek együttműködését az egész világot érintő kérdésekben.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).