
Fotó: Agerpres
2010. március 29., 09:282010. március 29., 09:28
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően. Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék. Az EU-vezetők ugyanakkor megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
| Többhavi mélypontra csökkent pénteken a londoni piacon Görögország szuverén adósságtörlesztés-biztosítási tranzakcióinak árazása, miután egyezség született a brüsszeli EU-csúcson a Görögországnak nyújtandó esetleges pénzügyi segítség mechanizmusáról. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 299,29 bázispont volt, 11,79 bázisponttal alacsonyabb az előző esti zárónál. A görög CDS-árazás legutóbb január 12-én járt 300 bázispont alatt; akkor 281 bázisponton zárt Londonban. Azóta azonban a súlyos görög államadósság és költségvetési gondokkal kapcsolatos piaci félelmek hatására – 450 bázisponthoz közeli rekordokon is járt a görög CDS-árazás; ez fejlődő országokra jellemző árszint. Amint arról beszámoltunk, a CMA tavaly a világ tíz legkockázatosabb államadósa közé sorolta az euróövezeti tag Görögországot. |
Két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közlése szerint azt kérték: a nemzeti célkitűzések egy részét már a következő csúcstalálkozóig, júniusig állapítsák meg a tagországok.A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.
A kompromisszum része az is, hogy még idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. A mostani csúcson Herman Van Rompuy, az EU elnöke bejelentette, a korábban már betervezett júniusi, októberi és decemberi értekezlet mellett szeptemberben is Brüsszelbe várja a tagországok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. A megbeszélés témája az lesz, hogyan lehet javítani az EU és legfontosabb nemzetközi partnereinek együttműködését az egész világot érintő kérdésekben.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.