
Fotó: Agerpres
2010. március 29., 09:282010. március 29., 09:28
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően. Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék. Az EU-vezetők ugyanakkor megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
| Többhavi mélypontra csökkent pénteken a londoni piacon Görögország szuverén adósságtörlesztés-biztosítási tranzakcióinak árazása, miután egyezség született a brüsszeli EU-csúcson a Görögországnak nyújtandó esetleges pénzügyi segítség mechanizmusáról. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 299,29 bázispont volt, 11,79 bázisponttal alacsonyabb az előző esti zárónál. A görög CDS-árazás legutóbb január 12-én járt 300 bázispont alatt; akkor 281 bázisponton zárt Londonban. Azóta azonban a súlyos görög államadósság és költségvetési gondokkal kapcsolatos piaci félelmek hatására – 450 bázisponthoz közeli rekordokon is járt a görög CDS-árazás; ez fejlődő országokra jellemző árszint. Amint arról beszámoltunk, a CMA tavaly a világ tíz legkockázatosabb államadósa közé sorolta az euróövezeti tag Görögországot. |
Két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közlése szerint azt kérték: a nemzeti célkitűzések egy részét már a következő csúcstalálkozóig, júniusig állapítsák meg a tagországok.A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.
A kompromisszum része az is, hogy még idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. A mostani csúcson Herman Van Rompuy, az EU elnöke bejelentette, a korábban már betervezett júniusi, októberi és decemberi értekezlet mellett szeptemberben is Brüsszelbe várja a tagországok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. A megbeszélés témája az lesz, hogyan lehet javítani az EU és legfontosabb nemzetközi partnereinek együttműködését az egész világot érintő kérdésekben.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.