Egyre bizonyosabbá válik, hogy a romániai kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) rendszer rendkívül hiányos és sérülékeny, ennek nyomán pedig az autótulajdonosoknak a kötvények drágulására kell számítaniuk.
2015. október 28., 17:402015. október 28., 17:40
A Capital.ro gazdasági hírportál összeállításában rámutatott: a legnagyobb probléma, hogy a piacvezető biztosítótársaságok túl olcsón árulták a kötelező kötvényeket, a rendszer pedig egy idő után nem volt kifizetődő számukra, ezért összeomlottak a teher alatt.
Az első komolyabb figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ágazat nem működik kielégítően, az év elején a biztosítóknál végzett stresszteszt volt, amelynek nyáron nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festettek a piacról. Úgy tűnt ugyanis, hogy például természeti katasztrófa esetén a biztosítótársaságok a kártérítéseknek csak kis részét tudnák kifizetni az ügyfeleknek.
Ezt követte az évekig a szektort fölényesen vezető Astra ellen indított csődeljárás, nemrég pedig a – szintén a túlságosan alacsony áraknak köszönhetően – második számú piacvezető, az Euroins ellen is fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek. Az ország harmadik legnagyobb társaságaként számon tartott Carpatica ellen már tavaly szeptember óta zajlik ez az eljárás. A Capital.ro megjegyzi: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) stressztesztjén mindhárom vállalkozás elbukott.
Ára van az olcsóságnak
Szakértők szerint nem véletlen, hogy az évekig a legolcsóbb kötelező gépjármű-biztosítást kínáló cégek küzdenek a legkomolyabb pénzügyi nehézségekkel. Az év első felében a legtöbb RCA-t, az összes kötvény 20,48 százalékát, az Euroins adta el, a Carpatica 13,73 százalékon állt, az Astra részesedése pedig 19,63 százalékos volt – a három biztosító a piacnak több mint felét fedte le. Az összeállításból az is kiderült, hogy ezeknél a cégeknél lehetett legolcsóbban kötvényt vásárolni: a Carpaticánál a legkevesebbe kerülő, egy éves RCA 262 lej volt, az Euroinsnál ugyanezért 297 lejt kellett fizetni, míg az Astra ügyfeleitől 319 lejt kértek el.
Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy az ASF-hez az Astra és az Euroins miatt érkezett a legtöbb panasz a kliensektől. A szakemberek úgy vélik: mindez kérdésessé teszi a jelenlegi kötelezőbiztosítási-piac fenntarthatóságát. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy az állampolgárok minél olcsóbb kötvényt szeretnének vásárolni, de felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani rendszer nem sokáig működhet.
Az Astra ellen indított csődeljárás nyomán nagyon sok ügyfél került nehéz helyzetbe. A klienseknek elméletileg a Biztosítási Garanciaalap (FGA) fizeti ki a kártérítéseket, az intézmény már át is vette a biztosítótársaság szerződéseit, iratcsomóit. Az Astrának mintegy kétmillió autótulajdonossal volt szerződése, ehhez pedig még hozzájön 57 ezer olyan ügy, amelyben a biztosítónak kellene fizetnie a kárért.
Egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kliensek és az autószervizek mikor kaphatják meg pénzüket, a garanciaalap ugyanis nem kezdheti meg a kifizetéseket, amíg jogerős ítélet nem születik az Astra ügyében. Az ASF ugyan már két hónapja hivatalosan is bejelentette, hogy a társaság csődbe ment, ezt azonban egy bíróságnak is jóvá kell hagynia, az erről szóló tárgyalást pedig október végéig halasztották.
Megvennék az Astra portfolióját
A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak eközben biztosítópiaci források úgy nyilatkoztak, hogy három külföldi beruházó is érdeklődik az Astra portfoliójának átvétele iránt. A piacvezetői pozícióra állítólag a lengyel PZU biztosítási csoport, a kínai Fosun és egy meg nem nevezett amerikai alap is igényt tartana. A PZU és a Fosun illetékesei már nyáron is tárgyaltak az Astra vezetőivel, amikor még úgy tűnt, hogy elkerülhető a csődeljárás.
Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság vezetője szerint azonban az egyeztetések abbamaradtak, mert a romániai biztosítótársaság vezetői túl sok pénzt kértek a potenciális befektetőktől a tőkeemelésért. A lengyel és a kínai csoport mellett további három vállalat is hajlandó lett volna akkor beruházni az Astrába.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!