Egyre bizonyosabbá válik, hogy a romániai kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) rendszer rendkívül hiányos és sérülékeny, ennek nyomán pedig az autótulajdonosoknak a kötvények drágulására kell számítaniuk.
2015. október 28., 17:402015. október 28., 17:40
A Capital.ro gazdasági hírportál összeállításában rámutatott: a legnagyobb probléma, hogy a piacvezető biztosítótársaságok túl olcsón árulták a kötelező kötvényeket, a rendszer pedig egy idő után nem volt kifizetődő számukra, ezért összeomlottak a teher alatt.
Az első komolyabb figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ágazat nem működik kielégítően, az év elején a biztosítóknál végzett stresszteszt volt, amelynek nyáron nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festettek a piacról. Úgy tűnt ugyanis, hogy például természeti katasztrófa esetén a biztosítótársaságok a kártérítéseknek csak kis részét tudnák kifizetni az ügyfeleknek.
Ezt követte az évekig a szektort fölényesen vezető Astra ellen indított csődeljárás, nemrég pedig a – szintén a túlságosan alacsony áraknak köszönhetően – második számú piacvezető, az Euroins ellen is fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek. Az ország harmadik legnagyobb társaságaként számon tartott Carpatica ellen már tavaly szeptember óta zajlik ez az eljárás. A Capital.ro megjegyzi: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) stressztesztjén mindhárom vállalkozás elbukott.
Ára van az olcsóságnak
Szakértők szerint nem véletlen, hogy az évekig a legolcsóbb kötelező gépjármű-biztosítást kínáló cégek küzdenek a legkomolyabb pénzügyi nehézségekkel. Az év első felében a legtöbb RCA-t, az összes kötvény 20,48 százalékát, az Euroins adta el, a Carpatica 13,73 százalékon állt, az Astra részesedése pedig 19,63 százalékos volt – a három biztosító a piacnak több mint felét fedte le. Az összeállításból az is kiderült, hogy ezeknél a cégeknél lehetett legolcsóbban kötvényt vásárolni: a Carpaticánál a legkevesebbe kerülő, egy éves RCA 262 lej volt, az Euroinsnál ugyanezért 297 lejt kellett fizetni, míg az Astra ügyfeleitől 319 lejt kértek el.
Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy az ASF-hez az Astra és az Euroins miatt érkezett a legtöbb panasz a kliensektől. A szakemberek úgy vélik: mindez kérdésessé teszi a jelenlegi kötelezőbiztosítási-piac fenntarthatóságát. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy az állampolgárok minél olcsóbb kötvényt szeretnének vásárolni, de felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani rendszer nem sokáig működhet.
Az Astra ellen indított csődeljárás nyomán nagyon sok ügyfél került nehéz helyzetbe. A klienseknek elméletileg a Biztosítási Garanciaalap (FGA) fizeti ki a kártérítéseket, az intézmény már át is vette a biztosítótársaság szerződéseit, iratcsomóit. Az Astrának mintegy kétmillió autótulajdonossal volt szerződése, ehhez pedig még hozzájön 57 ezer olyan ügy, amelyben a biztosítónak kellene fizetnie a kárért.
Egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kliensek és az autószervizek mikor kaphatják meg pénzüket, a garanciaalap ugyanis nem kezdheti meg a kifizetéseket, amíg jogerős ítélet nem születik az Astra ügyében. Az ASF ugyan már két hónapja hivatalosan is bejelentette, hogy a társaság csődbe ment, ezt azonban egy bíróságnak is jóvá kell hagynia, az erről szóló tárgyalást pedig október végéig halasztották.
Megvennék az Astra portfolióját
A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak eközben biztosítópiaci források úgy nyilatkoztak, hogy három külföldi beruházó is érdeklődik az Astra portfoliójának átvétele iránt. A piacvezetői pozícióra állítólag a lengyel PZU biztosítási csoport, a kínai Fosun és egy meg nem nevezett amerikai alap is igényt tartana. A PZU és a Fosun illetékesei már nyáron is tárgyaltak az Astra vezetőivel, amikor még úgy tűnt, hogy elkerülhető a csődeljárás.
Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság vezetője szerint azonban az egyeztetések abbamaradtak, mert a romániai biztosítótársaság vezetői túl sok pénzt kértek a potenciális befektetőktől a tőkeemelésért. A lengyel és a kínai csoport mellett további három vállalat is hajlandó lett volna akkor beruházni az Astrába.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!