Egyre bizonyosabbá válik, hogy a romániai kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) rendszer rendkívül hiányos és sérülékeny, ennek nyomán pedig az autótulajdonosoknak a kötvények drágulására kell számítaniuk.
2015. október 28., 17:402015. október 28., 17:40
A Capital.ro gazdasági hírportál összeállításában rámutatott: a legnagyobb probléma, hogy a piacvezető biztosítótársaságok túl olcsón árulták a kötelező kötvényeket, a rendszer pedig egy idő után nem volt kifizetődő számukra, ezért összeomlottak a teher alatt.
Az első komolyabb figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ágazat nem működik kielégítően, az év elején a biztosítóknál végzett stresszteszt volt, amelynek nyáron nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festettek a piacról. Úgy tűnt ugyanis, hogy például természeti katasztrófa esetén a biztosítótársaságok a kártérítéseknek csak kis részét tudnák kifizetni az ügyfeleknek.
Ezt követte az évekig a szektort fölényesen vezető Astra ellen indított csődeljárás, nemrég pedig a – szintén a túlságosan alacsony áraknak köszönhetően – második számú piacvezető, az Euroins ellen is fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek. Az ország harmadik legnagyobb társaságaként számon tartott Carpatica ellen már tavaly szeptember óta zajlik ez az eljárás. A Capital.ro megjegyzi: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) stressztesztjén mindhárom vállalkozás elbukott.
Ára van az olcsóságnak
Szakértők szerint nem véletlen, hogy az évekig a legolcsóbb kötelező gépjármű-biztosítást kínáló cégek küzdenek a legkomolyabb pénzügyi nehézségekkel. Az év első felében a legtöbb RCA-t, az összes kötvény 20,48 százalékát, az Euroins adta el, a Carpatica 13,73 százalékon állt, az Astra részesedése pedig 19,63 százalékos volt – a három biztosító a piacnak több mint felét fedte le. Az összeállításból az is kiderült, hogy ezeknél a cégeknél lehetett legolcsóbban kötvényt vásárolni: a Carpaticánál a legkevesebbe kerülő, egy éves RCA 262 lej volt, az Euroinsnál ugyanezért 297 lejt kellett fizetni, míg az Astra ügyfeleitől 319 lejt kértek el.
Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy az ASF-hez az Astra és az Euroins miatt érkezett a legtöbb panasz a kliensektől. A szakemberek úgy vélik: mindez kérdésessé teszi a jelenlegi kötelezőbiztosítási-piac fenntarthatóságát. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy az állampolgárok minél olcsóbb kötvényt szeretnének vásárolni, de felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani rendszer nem sokáig működhet.
Az Astra ellen indított csődeljárás nyomán nagyon sok ügyfél került nehéz helyzetbe. A klienseknek elméletileg a Biztosítási Garanciaalap (FGA) fizeti ki a kártérítéseket, az intézmény már át is vette a biztosítótársaság szerződéseit, iratcsomóit. Az Astrának mintegy kétmillió autótulajdonossal volt szerződése, ehhez pedig még hozzájön 57 ezer olyan ügy, amelyben a biztosítónak kellene fizetnie a kárért.
Egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kliensek és az autószervizek mikor kaphatják meg pénzüket, a garanciaalap ugyanis nem kezdheti meg a kifizetéseket, amíg jogerős ítélet nem születik az Astra ügyében. Az ASF ugyan már két hónapja hivatalosan is bejelentette, hogy a társaság csődbe ment, ezt azonban egy bíróságnak is jóvá kell hagynia, az erről szóló tárgyalást pedig október végéig halasztották.
Megvennék az Astra portfolióját
A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak eközben biztosítópiaci források úgy nyilatkoztak, hogy három külföldi beruházó is érdeklődik az Astra portfoliójának átvétele iránt. A piacvezetői pozícióra állítólag a lengyel PZU biztosítási csoport, a kínai Fosun és egy meg nem nevezett amerikai alap is igényt tartana. A PZU és a Fosun illetékesei már nyáron is tárgyaltak az Astra vezetőivel, amikor még úgy tűnt, hogy elkerülhető a csődeljárás.
Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság vezetője szerint azonban az egyeztetések abbamaradtak, mert a romániai biztosítótársaság vezetői túl sok pénzt kértek a potenciális befektetőktől a tőkeemelésért. A lengyel és a kínai csoport mellett további három vállalat is hajlandó lett volna akkor beruházni az Astrába.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!