Olcsóbbá válhat a hitelezés

A lej esetében 12 százalékra csökkentette 15 százalékról a tartalékrátát, a valuta esetében pedig 18 százalékra a korábbi 20 százalékról az eszközállományhoz képest.

Amint arról korábban több ízben írtunk, a BNR tavaly négyszer csökkentette a kamatot, így a mostani mérséklés sorozatban az ötödik. Legutóbb novemberben szintén huszonöt bázisponttal mérsékelték az irányadó rátát.

A központi pénzintézet vezetői azonban hónapok óta elégedetlenek amiatt, hogy a kereskedelmi bankok nem csökkentették a remélt mértékben a hitelkamatokat, annak ellenére, hogy az alapkamat már hónapok óta történelmi mélyponton van. A mostani 3,75 százalékos szint is újabb történelmi mélypontnak számít.

Elemzők szerint a BNR most azért csökkentette a tartalékrátákat is, hogy még több pénzt fordíthassanak hitelezésre a bankok, és nagyobb mértékben ösztönözzék a gazdaság növekedését. A korábbi intézkedések nyomán a fogyasztói hitelek kamatja átlagosan egy százalékponttal csökkent, az ingatlanhitelek esetében pedig két százalék körül alakult az „árcsökkentés”.

További kamatcsökkentést várnak

Az újabb kamatcsökkentés egyébként az elemzők szerint borítékolható volt. Éppen ezért már egy ideje azt hangoztatják, hogy idén olcsóbbak lesznek a lejben felvett hitelek. A pénzügyi szakemberek szerint ugyanis a bankok érdeke is, hogy olcsóbban kínálják a hitelt, s talán így – az öt évig tartó folyamatos visszaesés után – növelni tudják a hitelkihelyezést.

Az elemzők úgy látják, idén végre visszatérhet a polgárok hitelek iránti étvágya, miután a válságos években a kamatok túl nagyok voltak a lakosság túl alacsony jövedelméhez viszonyítva. Tavaly például négy százalékkal csökkent a hitelkihelyezés, a helyzet pedig sokak szerint rosszabb is lehetett volna, ám az Első otthon program megmentette a pénzintézeteket, ennek keretében ugyanis több mint 100 ezer hitelt nyújtottak a pénzintézetek, összesen 4 milliárd euró értékben.

Diósi szerint változnak a preferenciák

Csökkenő kamatszinteket vár idén Diósi László is. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója azonban a Krónika megkeresésére arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelezés nemcsak a pénzintézetek rendelkezésére álló forrásoktól függ, hanem az ügyfelek hitelképességétől is. „A hitelkihelyezések akkor tudnak nagyobb mértékben növekedni, ha a gazdaság jobban teljesít, nagyobbak lesznek a jövedelmek, megnő az embereknek a hitelre való képessége” – szögezte le a pénzügyi szakember. 

Diósi László szerint ugyanakkor az olcsóbb hitelnek is lesz pozitív hatása, de úgy véli, tényleges növekedés mindössze akkor várható el, ha jobban teljesít a gazdaság és több bér áramlik ki. „A választék nagyon változatos, az euróban felvett hitelek még mindig olcsóbbak a hosszú távú kölcsönök, az ingatlanhitelek esetében. A vállalkozások számára az euróban felvett hitelek szintén még sokáig alternatívát jelentenek, hiszen sok vállalkozásnak vannak export-import kapcsolatai, ezeknek a bevételei is euróban vannak, így számukra az euróban felvett hitel még mindig előnyös lehet” – magyarázta a szakember.

Diósi László egyébként úgy véli, hogy nem okvetlenül marad a legnépszerűbb az állam által garantált, ezért eddig a legkedvezményesebb kamatlábat kínáló Első otthon program, tapasztalatai szerint ugyanis növekszik az érdeklődés a hagyományos ingatlanhitelek iránt is, mert ezek is olcsóbbak lettek, és ha nem kell az állami megkötésekkel számolni, sokkal rugalmasabb a hitelfelvétel. 

Kései döntés?

„A nemzeti bank mostani döntései helyesek, azonban túl későn érkeztek, mivel a bankok hitelpolitikájára alig 10-12 hónap múlva kihatni” – vallja eközben Radu Crăciun pénzügyi elemző, aki február 10-étől veszi át a legnagyobb romániai pénzintézet, a BCR vezető közgazdászi tisztségét.

Szerinte ugyanakkor a hitelezés fellendítéséhez ennél jóval többre van szükség, helyre kell ugyanis billenteni a bankok mérlegét, amire még mindig igen nagymértékben kihatnak a nem vagy rosszul teljesítő hitelek, olyan körülmények között, hogy a felgyűlt aktívákat nem tudják értékesíteni, hiszen például az ingatlanpiac még mindig nem lendült fel.

Crăciun egyébként úgy látja, hogy jelen pillanatban „sem a lakosságnak, sem a cégeknek nincs túl nagy étvágya a hitelek iránt, mivel a gazdasági kilátások még nem elég bátorítóak”.