
Fotó: Veres Nándor
Kedvezőbb árat fizethetnek a villamos energiáért azok a közintézmények, vállalkozások, cégek, akik a csíkmadarasi szolgáltatóval kötnek fogyasztói szerződést. Elsőként a Hargita megyei községben működő tejfeldolgozó és pékség élt a lehetőséggel, szerdán aláírták a szolgáltatói szerződést.
2015. március 11., 17:042015. március 11., 17:04
A 2009–2014-es időszakban Csíkmadarason megépített két törpe vízi erőmű működtetését a helyi Aqua Energia Kft. látja el, amely az eddigi energiatermelés mellett idéntől (a romániai energiapiac liberalizációja révén) értékesíteni is tudja a termelt villamos energiát – számolt be Mészáros Csaba, az említett cég ügyvezetője a szerdai sajtótájékoztatón.
Hozzátette, mivel ők termelik, így kedvezőbb áron értékesíthetik a villamos energiát: számításaik szerint a helyi közintézmények esetében ez 15 százalékos – akár évi ötezer lejes – megtakarítást jelenthet, a cégek, vállalkozók esetében 5–10 százalékosat. Ez az érték azért nem nagyobb, mert maga a hálózat az állam tulajdona, így annak használata után ezt követően is fizetniük kell.
Hargita megyében az országos energiaszolgáltató mellett elsőként szereztek szolgáltatói engedélyt a csíkmadarasiak. Elsősorban a helyi és környékbeli cégeket, közintézményeket szólítják meg, de pár éven belül szeretnék ezt kiterjeszteni, hogy a helyi lakosságnak is szolgáltathassanak – avatott be az ügyintéző. Megjegyezte, céljuk mindemellett, hogy a megye energiafogyasztásának 5 százalékát elő tudják állítani – ez több mint elegendő lenne a település teljes ellátására is.
Az energiaszolgáltató első ügyfelei a helyiek sorából kerültek ki. A Bomilact Madaras Tejfeldolgozó Kft., illetve a Bio-Pék Kft. vezetői a sajtótájékoztató után aláírták a szolgáltatói szerződést, melynek értelmében április elsejétől már a vízi erőművek által generált villamos energiát használhatják. A cég egyébként nemcsak a helyi vállalkozók felé nyit: mint megtudtuk, már tárgyalnak csíkszeredai és székelyudvarhelyi vállalkozókkal is, de elsősorban a környezetükben szeretnék értékesíteni az áramot.
Bíró László madarasi polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, nem új keletű a víz energiájának felhasználása a régióban, hiszen az államosítás előtt több vízi malom és fűrész működött Madarason is. Beismerte, a törpe vízi erőművek megépítésének elkezdésekor még remélni sem merte, hogy eljutnak a megtermelt áram értékesítéséig. Most pedig újabb alternatív megoldásokat keresnek további erőforrások kiaknázására.
Becze István a Hargita megyei önkormányzat képviseletében kiemelte, olyan lehetőségre leltek Csíkmadarason, amelyet több település vezetőinek észre kellene venniük, hiszen ebben az esetben, egy meglévő erőforrás kiaknázása révén olcsóbban jutnak hozzá az áramhoz a helyi vállalkozók, amely által versenyképesebbekké tudnak válni a piacon – ez pedig hatalmas segítséget jelenthet számukra.
Több a zöld energia
Az Európai Unióban 2013-ban felhasznált energia 15 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, a 2004-ben feljegyzett 8,3 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat).
A terv szerint az unió tagállamai 2020-ban a teljes fogyasztás 20 százalékát megújuló források révén állítják elő. 2004 óta jelentősen növekedett a megújuló energiaforrások fogyasztáson belüli részesedése minden uniós tagállamban, amelyek közül tizenhárom minimum megduplázta ezt az arányt.
A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztáson belüli arányát tekintve Svédországban volt a legnagyobb. Az 52,1 százalékos svéd arányt Lettország (37,1 százalék), Finnország (36,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelíti meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg áll 3,6 százalékkal, majd Málta 3,8 százalékkal, Hollandia 4,5 százalékkal, valamint Nagy-Britannia 5,1 százalékkal.
A 28 EU-tagállam közül három – Bulgária, Észtország és Svédország – érte el a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, míg további három – Litvánia, Románia és Olaszország – kevesebb mint 0,5 százalékpontra áll a cél teljesítésétől.
A másik végletet Nagy-Britannia képviseli, amely 9,9 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 9,5, Franciaország 8,8, Írország pedig 8,2 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2013-ban pedig 9,8 százalékot tett ki a fogyasztáson belül a megújuló forrásokból kinyert energia, a 2020-as nemzeti cél pedig 13 százalék.
Az európai energetikai stratégiában külön almutatót határoztak meg a közlekedésben használt üzemanyagok esetében: 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának minden országban legalább 10 százalékra kellene emelkedniük a 2011-es 3,4 százalékról. Az átlag 2013-ban 5,4 százalék volt.
A 10 százalékos célt 2013-ra csak Svédország érte el, mi több, a 16,7 százalékos aránnyal jóval meghaladta azt. A következő, Finnország 9,9 százalékkal, ami azért is figyelemre méltó, mert 2011-ben és 2012-ben még csak 0,4 százalékon állt ott ez a mutató. A három sereghajtó Portugália (0,7 százalék), Spanyolország (0,4 százalék) és Észtország (0,2 százalék).
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!