
Fotó: Veres Nándor
Kedvezőbb árat fizethetnek a villamos energiáért azok a közintézmények, vállalkozások, cégek, akik a csíkmadarasi szolgáltatóval kötnek fogyasztói szerződést. Elsőként a Hargita megyei községben működő tejfeldolgozó és pékség élt a lehetőséggel, szerdán aláírták a szolgáltatói szerződést.
2015. március 11., 17:042015. március 11., 17:04
A 2009–2014-es időszakban Csíkmadarason megépített két törpe vízi erőmű működtetését a helyi Aqua Energia Kft. látja el, amely az eddigi energiatermelés mellett idéntől (a romániai energiapiac liberalizációja révén) értékesíteni is tudja a termelt villamos energiát – számolt be Mészáros Csaba, az említett cég ügyvezetője a szerdai sajtótájékoztatón.
Hozzátette, mivel ők termelik, így kedvezőbb áron értékesíthetik a villamos energiát: számításaik szerint a helyi közintézmények esetében ez 15 százalékos – akár évi ötezer lejes – megtakarítást jelenthet, a cégek, vállalkozók esetében 5–10 százalékosat. Ez az érték azért nem nagyobb, mert maga a hálózat az állam tulajdona, így annak használata után ezt követően is fizetniük kell.
Hargita megyében az országos energiaszolgáltató mellett elsőként szereztek szolgáltatói engedélyt a csíkmadarasiak. Elsősorban a helyi és környékbeli cégeket, közintézményeket szólítják meg, de pár éven belül szeretnék ezt kiterjeszteni, hogy a helyi lakosságnak is szolgáltathassanak – avatott be az ügyintéző. Megjegyezte, céljuk mindemellett, hogy a megye energiafogyasztásának 5 százalékát elő tudják állítani – ez több mint elegendő lenne a település teljes ellátására is.
Az energiaszolgáltató első ügyfelei a helyiek sorából kerültek ki. A Bomilact Madaras Tejfeldolgozó Kft., illetve a Bio-Pék Kft. vezetői a sajtótájékoztató után aláírták a szolgáltatói szerződést, melynek értelmében április elsejétől már a vízi erőművek által generált villamos energiát használhatják. A cég egyébként nemcsak a helyi vállalkozók felé nyit: mint megtudtuk, már tárgyalnak csíkszeredai és székelyudvarhelyi vállalkozókkal is, de elsősorban a környezetükben szeretnék értékesíteni az áramot.
Bíró László madarasi polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, nem új keletű a víz energiájának felhasználása a régióban, hiszen az államosítás előtt több vízi malom és fűrész működött Madarason is. Beismerte, a törpe vízi erőművek megépítésének elkezdésekor még remélni sem merte, hogy eljutnak a megtermelt áram értékesítéséig. Most pedig újabb alternatív megoldásokat keresnek további erőforrások kiaknázására.
Becze István a Hargita megyei önkormányzat képviseletében kiemelte, olyan lehetőségre leltek Csíkmadarason, amelyet több település vezetőinek észre kellene venniük, hiszen ebben az esetben, egy meglévő erőforrás kiaknázása révén olcsóbban jutnak hozzá az áramhoz a helyi vállalkozók, amely által versenyképesebbekké tudnak válni a piacon – ez pedig hatalmas segítséget jelenthet számukra.
Több a zöld energia
Az Európai Unióban 2013-ban felhasznált energia 15 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, a 2004-ben feljegyzett 8,3 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat).
A terv szerint az unió tagállamai 2020-ban a teljes fogyasztás 20 százalékát megújuló források révén állítják elő. 2004 óta jelentősen növekedett a megújuló energiaforrások fogyasztáson belüli részesedése minden uniós tagállamban, amelyek közül tizenhárom minimum megduplázta ezt az arányt.
A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztáson belüli arányát tekintve Svédországban volt a legnagyobb. Az 52,1 százalékos svéd arányt Lettország (37,1 százalék), Finnország (36,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelíti meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg áll 3,6 százalékkal, majd Málta 3,8 százalékkal, Hollandia 4,5 százalékkal, valamint Nagy-Britannia 5,1 százalékkal.
A 28 EU-tagállam közül három – Bulgária, Észtország és Svédország – érte el a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, míg további három – Litvánia, Románia és Olaszország – kevesebb mint 0,5 százalékpontra áll a cél teljesítésétől.
A másik végletet Nagy-Britannia képviseli, amely 9,9 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 9,5, Franciaország 8,8, Írország pedig 8,2 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2013-ban pedig 9,8 százalékot tett ki a fogyasztáson belül a megújuló forrásokból kinyert energia, a 2020-as nemzeti cél pedig 13 százalék.
Az európai energetikai stratégiában külön almutatót határoztak meg a közlekedésben használt üzemanyagok esetében: 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának minden országban legalább 10 százalékra kellene emelkedniük a 2011-es 3,4 százalékról. Az átlag 2013-ban 5,4 százalék volt.
A 10 százalékos célt 2013-ra csak Svédország érte el, mi több, a 16,7 százalékos aránnyal jóval meghaladta azt. A következő, Finnország 9,9 százalékkal, ami azért is figyelemre méltó, mert 2011-ben és 2012-ben még csak 0,4 százalékon állt ott ez a mutató. A három sereghajtó Portugália (0,7 százalék), Spanyolország (0,4 százalék) és Észtország (0,2 százalék).
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!