Elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint csökkentenék a nyugdíjkorhatárt azon nők esetében, akik 1990 januárja előtt legalább három gyermeknek adtak életet. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely hamarosan szintén szavazni fog a jogszabályról.
2015. október 20., 19:242015. október 20., 19:24
A Trifon Belacurencu szociáldemokrata (PSD) szenátor által előterjesztett tervezet szerint a három gyermeket felnevelt nők egy évvel, míg a négy vagy ennél is több utódot világra hozó hölgyek két évvel hamarabb mehetnének nyugdíjba.
A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy az érintettek 55 éves koruk előtt nem léphetnek ki a munkaerőpiacról, vagyis a mostani intézkedés nem köthető össze más, a nyugdíjkorhatárt csökkentő kedvezményekkel. A szenátus hétfői ülésén egyébként 120-an szavaztak a tervezet mellett, ketten tartózkodtak, ellene pedig senki nem voksolt.
A kezdeményező a dokumentum mellékletében azzal indokolta a törvénymódosítás előterjesztését, hogy ezzel „a Romániában élő nők elleni igazságtalanságot kívánják kijavítani”. Mint a szenátor rámutatott: 1990 előtt a nők nem vehettek ki gyermeknevelési szabadságot, mindössze 126 napos szülési szabadság járt nekik a gyermek világrahozatala előtti és utáni időszakban, ezt követően pedig kötelező módon vissza kellett térniük dolgozni.
Trifon Belacurencu múlt héten arról is beszélt, hogy a nők 1990 előtt azért is nehéz helyzetben voltak, mert törvénytelennek minősült mind a terhességmegelőzésre, mind annak megszakítására vonatkozó eljárás. A szenátus által elfogadott tervezet a nyugdíjazásra vonatkozó 2010/263-as számú jogszabály 55. cikkelyét módosítja, amely azt írja elő, hogy milyen feltételek mellett csökkenthető az egységes nyugdíjkorhatár.
Múlt héten a szenátus munkaügyi bizottsága pozitívan véleményezte a törvénytervezetet, azonban azt javasolta, hogy töröljék azt az előírást, miszerint az érintett nők sem mehetnek 55 éves koruk előtt nyugdíjba. A parlament felsőháza által elfogadott változat ehhez képest tartalmazza ezt az előírást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!