Nyugdíjemelés, de miből?

A szükséges öszszegek a minisztérium éves költségvetéséből kerülnek ki, ezért az alkalmazottaknak nincs hozzájárulási kötelezettségük). Mint arról beszámoltunk, a jogszabály januártól jelentős emelést ír elő, majd 2009-től újabb növekedést helyez kilátásba. Traian Băsescu államelnök szerint ugyanakkor 2008 és 2013 között Románia mintegy 30 milliárd eurónyi költségvetési deficitet fog felhalmozni. Ez az összeg nagyjából megfelel az Európai Uniótól kapott támogatásnak, így az államfő szerint kérdésessé válik a nyugdíjalap költségvetési forrásokból való kiegészítése. A kérdésben közvetlenül érintett intézmények vezetői, Mariana Câmpeanu, a nyugdíjpénztár elnöke, illetve Paul Păcuraru munkaügyi miniszter ugyanakkor nem értik, hogy az államfő honnan vette a 30 milliárdos deficitet, és ennek mi köze a tervezett kétszakaszos nyugdíjemeléshez. Câmpeanu az államfői aggályokra reagálva elmondta: nem rendelkezik részletes információkkal az államkassza 2009-től várható alakulásáról, viszont a jövőre tervezett nyugdíjemelésekhez, pontosabban a januárra tervezett 43 százalékos emeléshez szükséges 2,5 milliárd eurót saját forrásokból biztosítják, így előreláthatólag nem lesz szükség büdzsémódosításra. Az elnök meglátása szerint a szükséges összeg az országos bruttó átlagbér és az alkalmazottak számának megugrása következtében mindenképp befolyik a nyugdíjalapba.

Păcuraru tárcavezető legalább enynyire optimista a 2008-as emelést illetően. A bukaresti Evenimentul zilei napilapnak adott interjújában részletesen felsorolta azokat a forrásokat, amelyek révén garantálni tudják a jövő év elején esedékes nyugdíjemelést. A 2009-es időszakkal kapcsolatban viszont a miniszter már láthatóan óvatosabb, mivel elmondása szerint a jelzett időszakban egy másik kabinetre vár majd a nyugdíjpont értékének 45 százalékra való felkerekítése 2009 első felében. „Nem szabad elfelejteni viszont, hogy az emelést mostantól törvény mondja ki, így mindenképp biztosítani kell” – mutatott rá a tárcavezető. Păcuraru ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nyugdíjra szánt összegek jelentősen megnövekednének, ha sikerülne minél több szegmensre kiterjeszteni az alaphoz való hozzájárulás kötelezettségét. Jelenleg ugyanis több olyan foglalkoztatási kör is létezik, amelynek egykori alkalmazottai, bár részesülnek nyugdíjban, nem fizetnek hozzájárulást, mivel más osztályba vannak sorolva, és a szakminisztériumok hatáskörébe tartozik ezeknek a juttatásoknak a biztosítása. Idetartoznak például a karhatalom különböző intézményeinek nyugállományú tagjai, akiknek száma körülbelül 300 ezerre tehető. Emellett mintegy negyven százalékra tehető azok száma, akik nem fizetik rendesen a hozzájárulást. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormányoknak a behajtás körüli gondokat is kezelniük kell valamilyen formában. Az államelnöki aggályokkal kapcsolatosan Păcuraru elmondta: a statisztikák esetében mindig számolni kell bizonyos rizikószázalékkal, így feltételezhető, hogy a mostani negatív előrejelzések nem igazolódnak be. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kormány viszont csak a 2008-as évi emelésre vállalta a keret biztosítását.

Nagy B. István

PC: két százalékot a nyugdíjalapba

A személyi jövedelemadó két százalékát érintő törvénytervezetet nyújtott be a tegnap a parlament felső házának állandó bizottságához a Konzervatív Párt (PC). A tervezet tulajdonképpen a pénzügyi törvénykönyv erre vonatkozó passzusát hivatott módosítani, oly módon, hogy az állampolgárok a jövedelemadójuk két százalékáról ne csak civil szervezetek javára rendelkezhessenek, hanem azt az Országos Nyugdíjalaphoz is átirányíthassák. Ioana Iova Popescu PC-képviselő kifejtette, a módosítás semmilyen formában nem érinti az állami költségvetést. „A cél tulajdonképpen igen egyszerű ebben a vonatkozásban: egy újabb forrás felkutatásáról van szó, amelynek révén a jövőre esedékes nyugdíjemelést egyszerűbben véghez lehet majd vinni. Romániában igenis megvan a szükséges pénz, nekünk most a fellelhetőségét kell azonosítanunk” – fejtegette a politikus. Bogdan Ciucă szóvivő arra is rámutatott, hogy ez a két százalék semmiképp nem kerülhetne az állami költségvetésbe. A tervezettel csak az összegek célját változtatnák meg, viszont mivel az egész opcionális, így továbbra is az adóalanytól függ, hogy miként rendelkezik az összegről.