Nyáron külföldön, télen itthon

A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a legvonzóbb a hátrányos helyzetű fiatalok alkalmazása esetén lehívható havi ezerlejes támogatás lehet, mert a többi ilyen jellegű állami segítség nem haladja meg a havi 700 lejt.

A szakember úgy látja, hogy a gyermekvédelmi rendszerben felnőtt fiatalok számára fontos, hogy időben munkahelyet találjanak, mert akkor nem kell kiköltözniük a védett házból. Ha azonban a minimálbér emelkedik, a vállalkozók is megfontolják, hogy alkalmazzák-e őket, különben általában elégedetlenek a szaktudásukkal és a munkamoráljukkal.

Kelemen Tibor ugyanakkor arra is kitért, hogy nyáron nagy az ingadozás a munkaerőpiacon, mert rengetegen felmondanak, és külföldön vállalnak mezőgazdasági szezonmunkát. „Egyik napról a másikra felmondanak, mert külföldön két hónap alatt annyit keresnek, mint itthon egy év alatt\" – osztotta meg tapasztalatait a szakember, aki nehezményezi, hogy a külföldi hatóságok nem ellenőrzik, hogy a szezonmunkásokat törvényesen foglalkoztatják-e, nem kerülnek be a munkaügyi rendszerbe, csak megnyitják a kapukat, mert különben nem lenne, aki elvégezze az idénymunkát.

Ez általában úgy működik, hogy a szezonmunkások visszamennek oda, ahol már évek óta dolgoznak, és másokat is toboroznak. Kelemen szerint ez azért veszélyes, mert az idénymunkások ezt a mintát közvetítik a gyerekeiknek, így a következő nemzedékek berendezkednek a „nyáron külföldön, télen itthon\" életvitelre, ez pedig a hazai nyugdíjrendszer folyamatos gyengüléséhez vezet.

A tapasztalatok szerint egyébként míg feketén szakképzetlen munkára mennek tömegesen a munkavállalók, hivatalosan csak szakképzettek és magasan képzettek számára hirdetnek állást, például programozókat, szakorvosokat, betegápolókat, grafikust, postást, gépkocsiszerelőt alkalmaznának.

Kelemen Tibor elmondta, egyre kevesebb munkanélküli kerül nyilvántartásba, és kap segélyt, mert vagy önként felmondanak, vagy közös megegyezéssel bontják fel a munkaszerződést, s az is előfordul, hogy a munkaadó szándékosan teremt olyan feltételeket, hogy az alkalmazott kénytelen elmenni.

Kádárokat képeznek Szentgyörgyön

Intenzív kádárképzést indít a Kovászna megyei önkormányzat fenntartásában működő sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola. Az egyhetes táborban a résztvevők egyenes dongájú faedények elkészítését tanulják meg a haralyi Szőke Tibor Barna kádár műhelyében. A tervek szerint a jövőben további, hasonló jellegű képzéseket szerveznek, amikor már kisebb hordók készítését is elsajátíthatják.

„A művészeti és népiskola idén arra fekteti a hangsúlyt, hogy kenyérkereseti lehetőségeket adó képzéseket indítson a háromszékiek, illetve a szórványban élők számára. A már működő általános varrótanfolyam mellett fazekas és népviselet-készítői kurzusokat szerveznek\" – tájékoztatott Gáj Nándor, a tanintézet igazgatója. Szerinte a múlt században Erdély minden településén volt legalább egy mesterember, az iskola felnőttoktatási programjának az a célja, hogy a feledésbe merülő mesterségek újjászülessenek, felelevenedjenek.