2012. szeptember 25., 08:552012. szeptember 25., 08:55
A tervről a Der Spiegel német hetilap számolt be, eszerint az ideiglenes válságkezelő alapnál, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) esetében használt tőkeáttételes eljáráshoz hasonlóan, az állandó mechanizmusnál is négyszeresére, a jelenlegi 500 milliárd euróról 2 billió euróra növelnék az eszköz kapacitásait.
Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz. Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők.
Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott, és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek. A lap által idézett euróövezeti források szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble támogatna egy ilyen bővítést, de egyes tagállamok, különösen Finnország, egyelőre ellenzik a terveket.
A német pénzügyminisztérium szóvivője a Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban korlátozódnának. Az EB szóvivője nem kívánt nyilatkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok