Továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről – derült ki az eurócsoport hétfői tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
2015. február 17., 19:222015. február 17., 19:22
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nincs egyetértés arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon, a legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghoszszabbítását kérné. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája.
Dijsselbloem aláhúzta: ez bizonyos mértékű rugalmasságot is lehetővé tenne, ám nyilvánvalóan kötelezettségvállalásokkal is járna. A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt napokban a hitelező intézmények a görögökkel közösen áttekintették, hogyan áll a program végrehajtása, kiindulva abból, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, és, hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani.
„Némi csalódottság volt érzékelhető az eurócsoportban ezeknek a megbeszéléseknek a kimenetele miatt” – számolt be az esti tanácskozásról Dijsselbloem, hozzátéve: nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon. Jeroen Dijsselbloem közölte, hogy Görögország hitelezői készek, hogy folytassák a megbeszéléseket, ám Athénen múlik, hogy kéri-e a program meghosszabbítását. „Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie” – magyarázta a tanácskozás elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a tanácskozást követően elmondta: nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának is megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent. Arra a kérdésre, miért nem állapodtak meg, elmondta, alapvető nézeteltérés van a jelenlegi reformprogram sorsáról. „Szerintünk ezt a programot nem lehet sikeresen lezárni. Ez a probléma része és nem a megoldásé” – húzta alá Varufakisz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!