
Fotó: Boda L. Gergely
A lakónegyedekben található boltokat részesítik előnyben a bevásárlóközpontokban működő hipermarketekkel szemben a romániai fogyasztók – derült ki a GfK. tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.
2015. szeptember 22., 15:152015. szeptember 22., 15:15
Az összeállítás szerint a vásárlók átlagosan hetente kétszer járnak kisüzletekbe, míg a szupermarketekbe hetente egyszer látogatnak el. A lakónegyedi boltokban ráadásul többet költenek élelmiszerre, holott a bevásárlóközpontokban szélesebb a választék és általában a termékek is olcsóbbak. A felmérés szerint a lakótelepi üzletekben egy héten – két alkalommal – átlagosan 58 lejt hagynak ott a fogyasztók, míg a hipermarketben 61 lejt költenek.
Az elmúlt két évben három üzletlánc terjeszkedett számottevően a nagyvárosokban: 2013 óta a Carrefour, a Profi és a Mega Image közel megkétszerezte lakónegyedi üzletei számát, ezzel pedig jelentős ügyfelet hódított meg. Cătălina Aldea szakmai tanácsadó rámutatott: a kisebb boltokban főként napi használatú, illetve fogyasztású termékeket kínálnak, míg a hipermarketekben hosszú távra elég, nagyobb csomagolásban található élelmiszert árulnak.
A felmérés szerint a fogyasztók nemcsak azért részesítik előnyben a nagy üzletláncok kisebb üzleteit, mert azok közelebb vannak otthonukhoz és munkahelyükhöz. Számukra az is fontos, hogy ezek a cégek számos saját márkás terméket árulnak, amelyek jóval olcsóbbak, mint az ismertebb élelmiszerek. Ezek a boltok ráadásul gyakran hirdetnek akciókat: az év első nyolc hónapjában több tízezer árucikket kínáltak kedvezményesen, ez 50 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.
A statisztikák szerint egyébként a romániai fogyasztók továbbra is szeretnek hagyományos módon vásárolni, hiszen az elmúlt években három nagy áruházlánc is online boltot nyitott, de ezek az évi 18 milliárd eurós piacnak csak 5 százalékát tudták kisajátítani.
Bővül a gyógyszerpiac
A tavalyi év során 673 millió euró értékben adtak el Romániában recept nélkül orvosságot – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági lap a PMR piackutató cég adataira hivatkozva. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai gyógyszeripar a régiós piacnak 12,7 százalékát fedi le, Közép-Kelet-Európában ugyanis az elmúlt évben 5,3 milliárd euró értékben vásároltak orvosságot. A régióban Lengyelország áll az első helyen, az eladási árnak ugyanis több mint felét adja, míg a sorban Magyarország következik 13,4 százalékos részesedéssel. A harmadik helyen Románia szerepel.
A piac 2011 óta folyamatosan bővül – négy évvel ezelőtt az ágazatban 4,7 milliárd eurós bevételt jegyeztek. A PMR szakértői szerint a tendencia egészen 2020-ig folytatódni fog, akkor az ágazat eléri az éves 7,7 milliárd eurós jövedelmet. A piackutató cég becslése szerint ugyanakkor 2011-hez képest 2020-ra 60 százalékkal fog emelkedni azon közép-kelet-európai fogyasztók aránya, akik recept nélküli gyógyszert vásárolnak.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!