
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 11., 10:172010. május 11., 10:17
Míg a tavalyi rendezvény gondolatkörét a világgazdasági válság teremtette új helyzet és a nemzetközi működőtőke viszonya uralta, a tegnap délután véget ért konferencia főtémáját az interregionális együttműködés kínálta. Az előadók – függetlenül attól, hogy az üzleti, banki vagy közszférából származtak – fontosnak tartották kiemelni a tőkevonzó önkormányzatok szerepét. Ez már csak azért is lényeges, hangsúlyozta Fazakas Zsuzsánna cégvezető, mert egy vállalkozóbarát önkormányzat olyan befektetőket képes a térségbe vonzani, akik újabb munkahelyeket teremtenek és az adott településen adóznak.
A külföldi cégek romániai megtelepedése azonban nem minden esetben volt zökkenőmentes. Ezen viszont, ha a potenciális anyaországi beruházó támogatást igényelt, a Bukarestben és Erdély különböző nagyvárosaiban irodát működtető ITD Hungary mindig megpróbált segíteni. „Románia schengeni övezeti csatlakozása után remélni merem, hogy a vállalkozásalapítás lépései felgyorsulnak, a nehézségek elhárulnak” – adott hangot bizakodásának az ITDH vezető tanácsadója, Szatmári János. A különböző infrastrukturális kérdések megoldására azonban korántsem elegendő a helyi önkormányzatok támogatása.
Ezt a tanácskozáson megjelent polgármesterek is jelezték. Szováta elöljárója, Péter Ferenc belátta, hogy a tőkeáramlás felgyorsítása érdekében a helyhatóságoknak kötelességük lenne megtalálni a tőkeimport leghatékonyabb módozatait, ám szerinte az állam segítsége nélkül igyekezetük mindössze a jó szándékban merülhet ki. Hozzátette: Szováta szerencsés helyzetben van, de a Sóvidék többi, kisebb települései fenntartási gondokkal küszködnek, nemhogy uniós pályázatokra szánt önrésszel rendelkeznének.
„Komoly infrastruktúra nélkül lehetetlen valós gazdasági fejlődésről beszélni. A külföldi üzletemberek szívesen fektetnek be, ha az önkormányzatokat maguk mellett érzik. Csakhogy ehhez a kormány támogatására is szükség lenne, mert a helyi önkormányzatoknak erre nincs pénzalapjuk” – fejtette ki a fürdőváros elöljárója. Ez annál is inkább fontos, állapította meg Hárshegyi Frigyes bankszakember, mivel egy komoly fejlesztési beruházás esetében az önkormányzatot képtelenek kitenni a maguk, akár 20 százalékra is rúgó önrészüket.
Ugyanakkor nemcsak a hatóságok segítségére, hanem a régió, akár versenyhelyzetben is álló vállalkozóinak az összefogására is szükség volna. „Az egészséges versengés mellett együtt is lehet működni” – ajánlotta az üzletembereknek Horváth Piroska, a magyarországi Regionális Fejlesztési Holding helyettes vezérigazgatója. A magyarországi Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtanácsadója a „székely polcok” kialakításának ötletével rukkolt elő. Lőrincze Péter példával is szolgált: szerinte nem természetes, hogy a parajdi fürdősót csak a bánya körüli üzletekben forgalmazzák, a Székelyföldön máshol sehol.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.