
Nemzetközi gazdasági hátszél, több rövid távú tényező segíti az európai gazdaság amúgy enyhe ciklikus fellendülését – írja kedden közzétett gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
2015. május 05., 19:292015. május 05., 19:29
A brüsszeli testület derűlátó Románia kapcsán is: erőteljes gazdasági növekedést vetít előre 2015-re és 2016-ra egyaránt, amelyen a belső fogyasztás fog lendíteni, hiszen ez eléri majd a bruttó hazai termék (GDP) 62 százalékát.
Azonban a költségvetési hiány alakulása kapcsán már nem ennyire optimisták, a prognózis szerint az idei év végére várható, 1,5 százalékos GDP-arányos deficit után 2016 decemberében ez a mutató már 3,5 százalékon fog állni – a kormány adócsökkentési törekvései ugyanis megkérdőjelezik a büdzsé konszolidációját.
A kételyek ellenére 0,1 százalékponttal javította az EB Románia növekedési kilátásait: 2015-ben 2,8 százalékos, 2016-ban pedig 3,3 százalékos GDP-bővülést várnak – a belső fogyasztás mellett a befektetések volumenének növekedésére is számítanak a magán- és a közszférában egyaránt.
Mint a prognózis rámutat, a jelentősen alacsony olajár, a globális gazdasági növekedés, az euró folytatódó leértékelődése és az Unió támogató jellegű gazdaságpolitikája egyaránt hozzájárul majd ugyanakkor ahhoz, hogy a 28 tagállam jobban teljesítsen.
Az előrejelzés szerint a pozitív körülmények a brüsszeli testület szerint idén 1,8 százalékos gazdasági növekedéshez segítik majd hozzá az Uniót, az euróövezet gazdasága pedig 1,5 százalékkal gyarapodhat. 2016-ra Brüsszel 2,1 százalékos bővülést becsül az Unió egészének, a közös valutát használó országok gazdasága pedig együttesen 1,9 százalékkal erősödhet.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a növekedés motorja uniós szinten is a belső fogyasztás lesz; idén gyorsul a magánszektor fogyasztása, jövőre pedig a befektetések is erőre kaphatnak. Ám egyúttal emlékeztet, hogy a pozitív külső körülmények nem minden tagállam számára egyenlő mértékben kedveznek, így a növekedés sem lesz egyenletes az Unióban.
Az egy ideje már alacsony vagy esetenként negatív inflációval küzdő egységes piacon a bizottság szerint az idei év első felében is nullaközeli vagy nagyon alacsony marad a pénzromlás, elsősorban az alacsony energiaárak miatt. Az infláció az év második felében a fogyasztás erősödésével emelkedhet majd valamelyest, jövőre pedig további növekedés várható, ahogy az árcsökkenés idei hatása már nem érvényesül, viszont az euró leértékelődése drágítja az importot.
Brüsszel idén mind az eurózónában, mind azUnióban 0,1, jövőre pedig 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A munkaerőpiacon, a munkanélküliség terén a brüsszeli testület lassú javulást prognosztizál; idén az euróövezetben 11 százalékra, az unió egészében pedig 9,6 százalékra becsüli Brüsszel az állástalanok arányát, ami jövőre 10,5 és 9,2 százalékra mérséklődhet.
A bizottság szerint az elmúlt évek kiigazításainak köszönhetően a fiskális kilátások továbbra is javulnak. Az EU-ban az átlagos költségvetési hiány a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,5, jövőre pedig 2 százalékra csökkenhet. Az euróövezetben tavaly 2,4 százalék volt az átlagos hiány, idén 2,4, 2016-ban pedig 1,7 százalék lehet. Az államadósság a brüsszeli testület szerint tavaly tetőzött 94,2 százalékon az euróövezetben és 88,6-on az Unió egészében, idén 94 és 88 százalékra csökken, jövőre pedig tovább mérséklődik, a GDP 92,5, illetve 86,9 százalékára.
A bizottság arra is rámutat, hogy az előrejelzés körül továbbra is sok a bizonytalanság, de úgy véli, hogy a pozitív és negatív kockázatok kiegyensúlyozottak; az átmeneti kedvező hatások például tovább tarthatnak, vagy nagyobb lehet a hatásuk a vártnál. Ronthatja viszont a kilátásokat, ha feszültebbé válik a geopolitikai helyzet, vagy nyomás alá kerülnek a pénzpiacok.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!