2010. március 02., 08:522010. március 02., 08:52
Mint hangsúlyozzák, meglátásuk szerint a társaság 90 millió eurós támogatásával a kormány nem csupán közpénzt herdál el, az intézkedés vélhetően diszkriminatív, versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás „tipikus esetének” minősülő lépés, amely semmilyen előnnyel nem jár az utasok számára.
A Wizz Air rámutat: nem akadt magánbefektető, aki hajlandó lett volna beszállni a Malévba, amiből kitűnik, hogy nincs értelme támogatni a társaságot, a magyar állam mégis ilyen „befektetésre” fordít nagy összegeket, ráadásul válság idején. „Ez több mint aggasztó – fogalmaznak. – A magyar kormány jobban tenné, ha tanulna az európai – például a belga és a svájci – példából, amelyek megmutatták, hogy eredményesen is lehet kezelni egy nemzeti légitársaság csődjét.”
Akár több hónapig eltartó vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha indokoltnak tartja a Wizz Air panaszát a Malév visszaállamosítása ügyében – reagált az MTI-nek az ügyben Amelia Torres, az Európai Bizottság versenyügyi biztosának szóvivője, aki még nem tudott arról, hogy ilyen tartalmú beadvány érkezett volna Brüsszelbe.
A Malév légitársaság múlt hét végén megtartott rendkívüli közgyűlésén kötött megállapodás értelmében a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kiszáll a légitársaságból, amely így ismét magyar állami tulajdonba kerül. A magyar állam 25,5 milliárd forintot kitevő tőkeemeléssel mintegy 95 százalékban szerzi meg a társaságot. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok