Nem sikerült rendezni az árfolyamháborút

Döntöttek, hogy mi nem lesz

Az IMF tanácskozása sokkal inkább abban bizonyult sikeresnek, hogy tisztázódtak, milyen intézkedésekre nem fog sor kerülni – mutatott rá a lap újságírója. A kínai jegybank képviselői ugyanis elutasították a nemzetközi vagy regionális valutamegállapodás megkötésére szóló felhívásokat. A WTO elnöke pedig elhatárolta magát az „árfolyamháborúban” való részvételtől. Az IMF tagországai meghiúsították az Egyesült Államok azon igyekezetét, hogy Kína IMF-beni súlyát Peking devizaárfolyam-politikájához kapcsolják. Az Egyesült Államok kifejezte szándékát, hogy a G20 következő szöuli tanácskozásán ismét felveti a devizaárfolya-mok kérdését. Az Obama-adminisztráció már az előző G20-tanácskozást is arra használta fel, hogy még előtte ígéretet csikarjon ki Kínától rugalmasabb árfolyam-politika alkalmazására a jüan árfolyamának a dollárhoz való rögzítése helyett. Ez meg is történt, de a tanácskozás után a jüan árfolyama alig változott valamit.

Kereskedelmi háború törhet ki

Az Egyesült Államok, az európai országok és egyes feltörekvő országok is azzal vádolják Kínát, hogy tudatosan tartja alacsonyan devizája árfolyamát export ágazatai támogatása érdekében. A versenykényszer miatt Dél-Korea, Brazília és néhány ázsiai ország is lépéseket tett devizájának gyengítésére, ami viszont egy kereskedelmi háború kitörésének a veszélyét hordozza magában. Amennyiben tartósan fennmarad a munkanélküliség magas szintje, „fennáll annak a veszélye, hogy az országok befelé fordulnak, aminek a nemzetközi együttműködés látja majd a kárát” – mondta Robert Zoellick, a Világbank elnöke hétvégi tájékoztatóján.

Az Egyesült Államok az elmúlt hónapban fokozta a Kínára gyakorolt nyomást, aminek már lett is némi kézzelfogható eredménye. Lawrence Summers, az amerikai elnök gazdasági főtanácsadójának szeptember 6-i pekingi látogatása óta a jüan két százalékkal erősödött a dollárral szemben. A Fehér Ház viszont kételkedik abban, hogy a folyamat amerikai nyomásgyakorlás nélkül is fennmaradhatna.

Sürgetett megállapodás

A dél-koreai G20-csúcs szervezői annak elkerülése érdekében, hogy devizaárfolyam-viták árnyékolják be a tanácskozás egyéb témáit, politikai megállapodást sürgetnek az Egyesült Államok és Kína között. Erre azonban egyik fél sem mutat nagy készséget. A kínai jegybank kormányzója azzal érvel, hogy az Egyesült Államok és az európai országok mérsékelni fogják a nyomást, amint megindul náluk a munkanélküliség csökkenése. Elutasította azt a kínai közgazdászok által javasolt megoldást is, hogy Kína átmenetileg korlátozza az Egyesült Államokba irányuló exportot a feszültség csökkentése érdekében, hasonlóan ahhoz, ahogy Japán járt el az 1980-as években az amerikai autóexporttal. „Ez csak a közgazdászok egy kis csoportjának a véleménye” – mondta a kínai jegybank kormányzója. „Még csak megfontolásra sem érdemes”.

Az IMF közbelép

A két szemben álló fél merev álláspontja miatt Dominique Strauss-Kahn, az IMF igazgatója ígéretet tett arra, hogy az IMF nagyobb szerepet vállal magára a devizaárfolyam-problémák rendezésében. Pénteken egy „rendszerstabilitási kezdeményezés” gondolatát vetette fel, melynek keretében az IMF többfrontos szerepet vállalna a „devizaárfolyam-csatározások” elcsitításában. A tanácskozás szombati zárására azonban már jóval visszafogottabb álláspontot fogalmazott meg, mondván, az IMF országmegítéléseiben nagyobb jelentőséget tulajdonít majd az adott ország által követett árfolyam-politikának. Jelezte, hogy Kína értékelési tanácskozásain is személyesen részt fog venni, ahogy azt az Egyesült Államok és az euróövezet értékelési tanácskozásain is tenni szokta.

Egyébként számos európai pénzügyi politikus támogatta az IMF nagyobb szerepvállalásának gondolatát. Az IMF szerepe azonban a kérdés rendezésében korlátozott, mivel nem áll módjában döntéseit kikényszeríteni. Amerikai vélemény szerint az IMF-nek tartania kellene magát tanácsadói szerepéhez a G20-tanácskozásokkal kapcsolatban is.

A G20 „kiegyensúlyozási” kezdeményezésében a kereskedelmi többlettel rendelkező országok ígéretet tettek a súlypont áthelyezésére a gazdasági növekedésben az exportról a belső fogyasztásra. Kína esetében ez gyakorlatilag a jüan árfolyamának erősítését jelentené. A kereskedelmi deficittel rendelkező országok – elsősorban az Egyesült Államok – pedig ígéretet tettek a megtakarítások növelésére és az import csökkentésére.

Az IMF-tanácskozáson történt némi előrehaladás a szervezet irányításának kérdésében. Youssef Boutros-Ghali egyiptomi pénzügyminiszter, az IMF politikai bizottságának elnöke szerint a következő G20 tanácskozásig sikerül megállapodásra jutni, és az EU felad két képviselőhelyet a jelenlegi nyolcból az IMF 24 tagú igazgatói tanácsában. A fejlődő országok már hosszabb ideje törekedtek a növekvő nemzetközi gazdasági súlyukat jobban tükröző változtatásokat elérni az IMF vezetésében.