
2010. április 12., 09:192010. április 12., 09:19
A pénzügyi-üzleti napilap annak kapcsán írt a témáról, hogy – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a parlament asztalán hever egy törvénymódosítás-tervezet, amely a kiskereskedők és a termelők érdekeit hivatott védeni a rengeteg importárut kínáló, sokkal kedvezőbb áron árusító nagykereskedelmi egységekkel szemben. Valeriu Steriu, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke terjesztette elő azt a tervezetet, amelynek értelmében a kereskedelmi etikai kódex élelmiszer-ipari fejezetébe beiktatnák azt a tételt, hogy a nagyáruházaknak vasárnap zárva kell tartaniuk.
A hírre azonnal elutasítóan reagált a Romániai Nagyüzletláncok Szövetsége (AMRCR), amely úgy véli: e törvénymódosítás révén az említett kereskedelmi egységek forgalma 13–20 százalékkal csökkenne. Az összes eladott árunak ugyanis ez az aránya kerül a vásárlók kosarába a vasárnapi napon. Az AMRCR közleményében abszurdnak nevezi az állam „önkényes beavatkozását”. Hangsúlyozzák: a nagyáruházak jelentős összegű adót fizetnek az állam kasszájába, és országos szinten több mint 50 ezer ember számára biztosítanak munkahelyet. A szövetség szerint a korlátozások mindenekelőtt a nagyáruházak közönségét érintenék, akiket megfosztanának attól a lehetőségtől, hogy szabadon dönthessenek, mikor és hol kívánnak bevásárolni.
A Romániai Nagyüzletláncok Szövetségének a Romániában tevékenykedő legnagyobb üzletláncok a tagjai. Az egyesületet 2003-ban alapították, tagjai többek között a Cora, a Carrefour, az Auchan, a Kaufland, a real-, a Selgros, a Metro Cash & Carry, a Billa, a La Fourmi, a Mega Image, az Artima, a Profi, a Penny Market, a Praktiker, a Bricostore, a Baumax, a Dedeman, az Altex, a Domo, a Flanco, a Mobexpert és a Diverta. A Ziarul Financiar szerint a nagy nemzetközi áruházláncok részesednek a tömegfogyasztási cikkek piacának 40 százalékából. Az ország területén mintegy 100 hipermarket, 150 szupermarket, 42 „cash and carry” áruház, valamint több mint 300 diszkontáruház működik, 2008-ban öszszesen 6-7 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le.
A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapot szorgalmazó kezdeményezése kapcsán mindkét oldalon nyomós érvek vannak – nyilatkozta Vámos György, a magyarországi Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára annak kapcsán, hogy Magyarországon is hasonló intézkedést kívánnak foganatosítani. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nemcsak a kereskedelemben dolgoznak vasárnap, hanem a nemzetgazdaság más termelő ágazataiban is. Így a kereskedők között egyaránt vannak a zárva tartás, illetve nyitva tartás pártján állók. Az üzletek vasárnapi zárva tartását pártoló szakszervezetet az vezérli, hogy az alkalmazottaknak legalább a hét utolsó napján ne kelljen dolgozniuk, és együtt lehessenek a családjukkal. A zárva tartást pártolók elsősorban gazdasági szempontokat mérlegelnek, nem bírják a versenyt, a költségek miatt nem éri meg nekik nyitva tartani.
Többnyire ők képviselik azt az álláspontot, hogy zárjanak be a többiek is. A nyitva tartás mellett állók szerint pedig azért kell a vasárnapi nyitva tartást engedni, mert a vásárlók ezt igénylik. Van olyan üzlet, amely ugyan nyitva van vasárnap, de nem éri meg neki. A vasárnapi nyitva tartásnak reklámértéke is van többek szerint. A vasárnapi nyitva tartás ugyanakkor nem minden kereskedelmi egységre, hanem többnyire a bevásárlóközpontokra, nagy alapterületű szakáruházakra és a kis non-stop üzletekre jellemző – magyarázta a főtitkár.
Hozzátette: a kereskedők nemcsak egymás között versenyeznek, hanem a szolgáltatási paletta tekintélyes részével is. Példaként említette, hogy vasárnap el lehet menni moziba, vagy lehet könyvet venni és olvasni. Jelezte, hogy az OKSZ tapasztalata szerint a vásárlók is megosztottak a kérdésben. Széles réteg kedveli a vasárnapi nyitva tartást, nemcsak kényelmi szempontból, hanem mert hétköznap nincs ideje bevásárolni. „A vasárnapi nyitva tartás a vásárlók széles körében népszerű és elfogadott” – mondta Vámos György. Vitatta viszont azt az érvet, hogy hat nap alatt ugyananynyi lenne a forgalom, mint hét nap alatt. Nemzetközi felmérések azt mutatják – ecsetelte –, hogy a hoszszabb nyitva tartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket.
Az Európai Unióban az elmúlt öt-tíz évben növekedett a nyitvatartási idő, és jelen van az internetes kereskedés, amely napi 24 órában teszi lehetővé a vásárlást. A bevásárlóturizmus is egyre elterjedtebb, és ha egy ország bezárja az üzleteit vasárnap, akkor a vásárló átmegy máshová vásárolni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?