
2010. április 12., 09:192010. április 12., 09:19
A pénzügyi-üzleti napilap annak kapcsán írt a témáról, hogy – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a parlament asztalán hever egy törvénymódosítás-tervezet, amely a kiskereskedők és a termelők érdekeit hivatott védeni a rengeteg importárut kínáló, sokkal kedvezőbb áron árusító nagykereskedelmi egységekkel szemben. Valeriu Steriu, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke terjesztette elő azt a tervezetet, amelynek értelmében a kereskedelmi etikai kódex élelmiszer-ipari fejezetébe beiktatnák azt a tételt, hogy a nagyáruházaknak vasárnap zárva kell tartaniuk.
A hírre azonnal elutasítóan reagált a Romániai Nagyüzletláncok Szövetsége (AMRCR), amely úgy véli: e törvénymódosítás révén az említett kereskedelmi egységek forgalma 13–20 százalékkal csökkenne. Az összes eladott árunak ugyanis ez az aránya kerül a vásárlók kosarába a vasárnapi napon. Az AMRCR közleményében abszurdnak nevezi az állam „önkényes beavatkozását”. Hangsúlyozzák: a nagyáruházak jelentős összegű adót fizetnek az állam kasszájába, és országos szinten több mint 50 ezer ember számára biztosítanak munkahelyet. A szövetség szerint a korlátozások mindenekelőtt a nagyáruházak közönségét érintenék, akiket megfosztanának attól a lehetőségtől, hogy szabadon dönthessenek, mikor és hol kívánnak bevásárolni.
A Romániai Nagyüzletláncok Szövetségének a Romániában tevékenykedő legnagyobb üzletláncok a tagjai. Az egyesületet 2003-ban alapították, tagjai többek között a Cora, a Carrefour, az Auchan, a Kaufland, a real-, a Selgros, a Metro Cash & Carry, a Billa, a La Fourmi, a Mega Image, az Artima, a Profi, a Penny Market, a Praktiker, a Bricostore, a Baumax, a Dedeman, az Altex, a Domo, a Flanco, a Mobexpert és a Diverta. A Ziarul Financiar szerint a nagy nemzetközi áruházláncok részesednek a tömegfogyasztási cikkek piacának 40 százalékából. Az ország területén mintegy 100 hipermarket, 150 szupermarket, 42 „cash and carry” áruház, valamint több mint 300 diszkontáruház működik, 2008-ban öszszesen 6-7 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le.
A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapot szorgalmazó kezdeményezése kapcsán mindkét oldalon nyomós érvek vannak – nyilatkozta Vámos György, a magyarországi Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára annak kapcsán, hogy Magyarországon is hasonló intézkedést kívánnak foganatosítani. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nemcsak a kereskedelemben dolgoznak vasárnap, hanem a nemzetgazdaság más termelő ágazataiban is. Így a kereskedők között egyaránt vannak a zárva tartás, illetve nyitva tartás pártján állók. Az üzletek vasárnapi zárva tartását pártoló szakszervezetet az vezérli, hogy az alkalmazottaknak legalább a hét utolsó napján ne kelljen dolgozniuk, és együtt lehessenek a családjukkal. A zárva tartást pártolók elsősorban gazdasági szempontokat mérlegelnek, nem bírják a versenyt, a költségek miatt nem éri meg nekik nyitva tartani.
Többnyire ők képviselik azt az álláspontot, hogy zárjanak be a többiek is. A nyitva tartás mellett állók szerint pedig azért kell a vasárnapi nyitva tartást engedni, mert a vásárlók ezt igénylik. Van olyan üzlet, amely ugyan nyitva van vasárnap, de nem éri meg neki. A vasárnapi nyitva tartásnak reklámértéke is van többek szerint. A vasárnapi nyitva tartás ugyanakkor nem minden kereskedelmi egységre, hanem többnyire a bevásárlóközpontokra, nagy alapterületű szakáruházakra és a kis non-stop üzletekre jellemző – magyarázta a főtitkár.
Hozzátette: a kereskedők nemcsak egymás között versenyeznek, hanem a szolgáltatási paletta tekintélyes részével is. Példaként említette, hogy vasárnap el lehet menni moziba, vagy lehet könyvet venni és olvasni. Jelezte, hogy az OKSZ tapasztalata szerint a vásárlók is megosztottak a kérdésben. Széles réteg kedveli a vasárnapi nyitva tartást, nemcsak kényelmi szempontból, hanem mert hétköznap nincs ideje bevásárolni. „A vasárnapi nyitva tartás a vásárlók széles körében népszerű és elfogadott” – mondta Vámos György. Vitatta viszont azt az érvet, hogy hat nap alatt ugyananynyi lenne a forgalom, mint hét nap alatt. Nemzetközi felmérések azt mutatják – ecsetelte –, hogy a hoszszabb nyitva tartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket.
Az Európai Unióban az elmúlt öt-tíz évben növekedett a nyitvatartási idő, és jelen van az internetes kereskedés, amely napi 24 órában teszi lehetővé a vásárlást. A bevásárlóturizmus is egyre elterjedtebb, és ha egy ország bezárja az üzleteit vasárnap, akkor a vásárló átmegy máshová vásárolni.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.