
2010. április 12., 09:192010. április 12., 09:19
A pénzügyi-üzleti napilap annak kapcsán írt a témáról, hogy – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a parlament asztalán hever egy törvénymódosítás-tervezet, amely a kiskereskedők és a termelők érdekeit hivatott védeni a rengeteg importárut kínáló, sokkal kedvezőbb áron árusító nagykereskedelmi egységekkel szemben. Valeriu Steriu, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke terjesztette elő azt a tervezetet, amelynek értelmében a kereskedelmi etikai kódex élelmiszer-ipari fejezetébe beiktatnák azt a tételt, hogy a nagyáruházaknak vasárnap zárva kell tartaniuk.
A hírre azonnal elutasítóan reagált a Romániai Nagyüzletláncok Szövetsége (AMRCR), amely úgy véli: e törvénymódosítás révén az említett kereskedelmi egységek forgalma 13–20 százalékkal csökkenne. Az összes eladott árunak ugyanis ez az aránya kerül a vásárlók kosarába a vasárnapi napon. Az AMRCR közleményében abszurdnak nevezi az állam „önkényes beavatkozását”. Hangsúlyozzák: a nagyáruházak jelentős összegű adót fizetnek az állam kasszájába, és országos szinten több mint 50 ezer ember számára biztosítanak munkahelyet. A szövetség szerint a korlátozások mindenekelőtt a nagyáruházak közönségét érintenék, akiket megfosztanának attól a lehetőségtől, hogy szabadon dönthessenek, mikor és hol kívánnak bevásárolni.
A Romániai Nagyüzletláncok Szövetségének a Romániában tevékenykedő legnagyobb üzletláncok a tagjai. Az egyesületet 2003-ban alapították, tagjai többek között a Cora, a Carrefour, az Auchan, a Kaufland, a real-, a Selgros, a Metro Cash & Carry, a Billa, a La Fourmi, a Mega Image, az Artima, a Profi, a Penny Market, a Praktiker, a Bricostore, a Baumax, a Dedeman, az Altex, a Domo, a Flanco, a Mobexpert és a Diverta. A Ziarul Financiar szerint a nagy nemzetközi áruházláncok részesednek a tömegfogyasztási cikkek piacának 40 százalékából. Az ország területén mintegy 100 hipermarket, 150 szupermarket, 42 „cash and carry” áruház, valamint több mint 300 diszkontáruház működik, 2008-ban öszszesen 6-7 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le.
A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapot szorgalmazó kezdeményezése kapcsán mindkét oldalon nyomós érvek vannak – nyilatkozta Vámos György, a magyarországi Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára annak kapcsán, hogy Magyarországon is hasonló intézkedést kívánnak foganatosítani. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nemcsak a kereskedelemben dolgoznak vasárnap, hanem a nemzetgazdaság más termelő ágazataiban is. Így a kereskedők között egyaránt vannak a zárva tartás, illetve nyitva tartás pártján állók. Az üzletek vasárnapi zárva tartását pártoló szakszervezetet az vezérli, hogy az alkalmazottaknak legalább a hét utolsó napján ne kelljen dolgozniuk, és együtt lehessenek a családjukkal. A zárva tartást pártolók elsősorban gazdasági szempontokat mérlegelnek, nem bírják a versenyt, a költségek miatt nem éri meg nekik nyitva tartani.
Többnyire ők képviselik azt az álláspontot, hogy zárjanak be a többiek is. A nyitva tartás mellett állók szerint pedig azért kell a vasárnapi nyitva tartást engedni, mert a vásárlók ezt igénylik. Van olyan üzlet, amely ugyan nyitva van vasárnap, de nem éri meg neki. A vasárnapi nyitva tartásnak reklámértéke is van többek szerint. A vasárnapi nyitva tartás ugyanakkor nem minden kereskedelmi egységre, hanem többnyire a bevásárlóközpontokra, nagy alapterületű szakáruházakra és a kis non-stop üzletekre jellemző – magyarázta a főtitkár.
Hozzátette: a kereskedők nemcsak egymás között versenyeznek, hanem a szolgáltatási paletta tekintélyes részével is. Példaként említette, hogy vasárnap el lehet menni moziba, vagy lehet könyvet venni és olvasni. Jelezte, hogy az OKSZ tapasztalata szerint a vásárlók is megosztottak a kérdésben. Széles réteg kedveli a vasárnapi nyitva tartást, nemcsak kényelmi szempontból, hanem mert hétköznap nincs ideje bevásárolni. „A vasárnapi nyitva tartás a vásárlók széles körében népszerű és elfogadott” – mondta Vámos György. Vitatta viszont azt az érvet, hogy hat nap alatt ugyananynyi lenne a forgalom, mint hét nap alatt. Nemzetközi felmérések azt mutatják – ecsetelte –, hogy a hoszszabb nyitva tartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket.
Az Európai Unióban az elmúlt öt-tíz évben növekedett a nyitvatartási idő, és jelen van az internetes kereskedés, amely napi 24 órában teszi lehetővé a vásárlást. A bevásárlóturizmus is egyre elterjedtebb, és ha egy ország bezárja az üzleteit vasárnap, akkor a vásárló átmegy máshová vásárolni.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.