A járvány ellenére is jól teljesített. A bálványosi szálloda kihasználtsága meghaladta tavaly a 90 százalékot
Fotó: facebook/Bálványos Resort
Ha lazítanak a külföldi utazások lehetőségén, bevezetik az oltási igazolást, az alternatív szabályozásokat, látványosan megnő a külföldre utazók száma, ami a belföldi turizmust gyengítheti – értékelt egy, az idegenforgalom témában megszervezett csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke.
2021. március 12., 07:432021. március 12., 07:43
Mint részletezte, jelenleg is korábban soha nem tapasztalt mértékű az érdeklődés a külföldi utakkal kapcsolatban, Egyiptom vagy az egzotikus helyszínek iránt is hatalmas a kereslet. „Akik tavaly kényszerből itthon nyaraltak, ha lehetőség lesz rá, idén külföldre mennek, ami visszavetheti a belföldi turizmust” – húzta alá a klaszter elnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója eközben attól tart, hogy
„Idén még piacon van a tavaly kiadott vakációs utalványok 22,5 százaléka, ám ezeket az év végéig fel kell használni. Jövőre már nem lesz meg ez a biztonság, hiszen ha még úgyis döntenek, hogy a közalkalmazottak újra kaphatnak üdülési csekket, hónapokba telhet, amíg elfogadják a költségvetést, elindul a kibocsátás, és a támogatás eljut a kedvezményezettekhez. Emiatt jövő év első felében nagy gondban lesznek a hazai turisztikai vállalkozók, erre időben, kreatívan, vonzó ajánlatokkal kell felkészülni” – fejtette ki Godra Árpád.
Országos szinten 2020-ban 52,25 százalékkal csökkent a turisták száma 2019-hez viszonyítva. A három székely megyében ennél is nagyobb – 56,3 százalékos – volt a visszaesés, ám megyénként eltérőek az adatok – hangzott el a sajtótájékoztatón. Kovászna megyében a legkisebb a turisták száma, és itt volt arányosan a legkisebb – 42,39 százalékos – a csökkenés, 136 ezerről 78 ezerre. Hargita megyében 231 ezerről 99 ezerre esett vissza a turisták száma, ami 57,05 százalékos csökkenés.
A szakemberek szerint a három megyében a visszaesés okai is különböznek, Hargita megyében például elsősorban az okozta a rossz mutatókat, hogy a térség erőteljesebben rendezkedett be a magyarországi vendégek fogadására, az utazási korlátozások viszont e téren nagy kiesést okoztak.
Kovászna megyében Kovászna város forgalma csökkent drasztikusan, az államilag támogatott kezelési jegyek elmaradása miatt. Ez okozta azt is, hogy meredeken zuhant az átlagos tartózkodási idő, hiszen sokkal kevesebb volt a kéthetes gyógykezelés.
A Kovászna megyébe érkező turisták 22,8 százaléka Bálványoson szállt meg. Godra Árpád az elmúlt évet összegezve kifejtette, a forgalom a második fél évre összpontosult, gyakorlatilag áprilisban nulláról indultak, onnan álltak fel, augusztustól novemberig volt a nagyobb turistaforgalom.
„Azok a vállalkozók jártak jól, akik időben léptek, és éltek az állam által felkínált lehetőségekkel” – emelte ki eközben László Endre. Példaként említette, hogy aki nem vette igénybe a kényszerszabadság intézményét, és próbálta másként megoldani a lezárások alatt az alkalmazottak helyzetét – például elküldte őket pihenőszabadságra –, utána már nem élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az állam három hónapig átvállalta a fizetési járulékok 41,5 százalékát. Továbbá
viszont a kedvezményes hitelkonstrukció kisebb döccenőkkel ugyan, de működött.
A mikrohitelprogramban, amelynek keretében 2 ezer eurós vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, 29 ezer kérés futott be, 19 ezret hagytak jóvá, és 11 ezret fizettek ki. A forgótőkére adott 2–150 ezer euró közötti támogatásra 22 ezer kérésből 16 ezret fogadtak el, de csak 3171-et fizettek ki. A harmadik támogatási program keretében 15 százalékos önrésszel lehetett 50–200 ezer eurós befektetési támogatást igényelni, erre 27 ezer kérés érkezett, de eddig még egyet sem fizettek ki. „Az idegenforgalom és vendéglátás (HoReCa) területén működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást is kérni kell még akkor is, ha a pénzt csak jövő év közepéig fizetik ki” – tanácsolta az ágazatban vállalkozóknak László Endre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!