A járvány ellenére is jól teljesített. A bálványosi szálloda kihasználtsága meghaladta tavaly a 90 százalékot
Fotó: facebook/Bálványos Resort
Ha lazítanak a külföldi utazások lehetőségén, bevezetik az oltási igazolást, az alternatív szabályozásokat, látványosan megnő a külföldre utazók száma, ami a belföldi turizmust gyengítheti – értékelt egy, az idegenforgalom témában megszervezett csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke.
2021. március 12., 07:432021. március 12., 07:43
Mint részletezte, jelenleg is korábban soha nem tapasztalt mértékű az érdeklődés a külföldi utakkal kapcsolatban, Egyiptom vagy az egzotikus helyszínek iránt is hatalmas a kereslet. „Akik tavaly kényszerből itthon nyaraltak, ha lehetőség lesz rá, idén külföldre mennek, ami visszavetheti a belföldi turizmust” – húzta alá a klaszter elnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója eközben attól tart, hogy
„Idén még piacon van a tavaly kiadott vakációs utalványok 22,5 százaléka, ám ezeket az év végéig fel kell használni. Jövőre már nem lesz meg ez a biztonság, hiszen ha még úgyis döntenek, hogy a közalkalmazottak újra kaphatnak üdülési csekket, hónapokba telhet, amíg elfogadják a költségvetést, elindul a kibocsátás, és a támogatás eljut a kedvezményezettekhez. Emiatt jövő év első felében nagy gondban lesznek a hazai turisztikai vállalkozók, erre időben, kreatívan, vonzó ajánlatokkal kell felkészülni” – fejtette ki Godra Árpád.
Országos szinten 2020-ban 52,25 százalékkal csökkent a turisták száma 2019-hez viszonyítva. A három székely megyében ennél is nagyobb – 56,3 százalékos – volt a visszaesés, ám megyénként eltérőek az adatok – hangzott el a sajtótájékoztatón. Kovászna megyében a legkisebb a turisták száma, és itt volt arányosan a legkisebb – 42,39 százalékos – a csökkenés, 136 ezerről 78 ezerre. Hargita megyében 231 ezerről 99 ezerre esett vissza a turisták száma, ami 57,05 százalékos csökkenés.
A szakemberek szerint a három megyében a visszaesés okai is különböznek, Hargita megyében például elsősorban az okozta a rossz mutatókat, hogy a térség erőteljesebben rendezkedett be a magyarországi vendégek fogadására, az utazási korlátozások viszont e téren nagy kiesést okoztak.
Kovászna megyében Kovászna város forgalma csökkent drasztikusan, az államilag támogatott kezelési jegyek elmaradása miatt. Ez okozta azt is, hogy meredeken zuhant az átlagos tartózkodási idő, hiszen sokkal kevesebb volt a kéthetes gyógykezelés.
A Kovászna megyébe érkező turisták 22,8 százaléka Bálványoson szállt meg. Godra Árpád az elmúlt évet összegezve kifejtette, a forgalom a második fél évre összpontosult, gyakorlatilag áprilisban nulláról indultak, onnan álltak fel, augusztustól novemberig volt a nagyobb turistaforgalom.
„Azok a vállalkozók jártak jól, akik időben léptek, és éltek az állam által felkínált lehetőségekkel” – emelte ki eközben László Endre. Példaként említette, hogy aki nem vette igénybe a kényszerszabadság intézményét, és próbálta másként megoldani a lezárások alatt az alkalmazottak helyzetét – például elküldte őket pihenőszabadságra –, utána már nem élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az állam három hónapig átvállalta a fizetési járulékok 41,5 százalékát. Továbbá
viszont a kedvezményes hitelkonstrukció kisebb döccenőkkel ugyan, de működött.
A mikrohitelprogramban, amelynek keretében 2 ezer eurós vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, 29 ezer kérés futott be, 19 ezret hagytak jóvá, és 11 ezret fizettek ki. A forgótőkére adott 2–150 ezer euró közötti támogatásra 22 ezer kérésből 16 ezret fogadtak el, de csak 3171-et fizettek ki. A harmadik támogatási program keretében 15 százalékos önrésszel lehetett 50–200 ezer eurós befektetési támogatást igényelni, erre 27 ezer kérés érkezett, de eddig még egyet sem fizettek ki. „Az idegenforgalom és vendéglátás (HoReCa) területén működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást is kérni kell még akkor is, ha a pénzt csak jövő év közepéig fizetik ki” – tanácsolta az ágazatban vállalkozóknak László Endre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!