
Az Európai Bizottság áttekintése szerint erősödik a protekcionizmus a világban – derül ki egy hétfőn közzétett jelentésből. A dokumentum tanúsága szerint tavaly a világ különböző országai 150 új kereskedelemkorlátozó intézkedést vezettek be, és mindössze 18 ilyen akadályt bontottak le.
2013. szeptember 02., 17:492013. szeptember 02., 17:49
Az Európai Bizottság 2008 óta figyeli ebből a szempontból a világkereskedelmi trendeket, és azóta összesen csaknem 700 új olyan intézkedést vezettek be, amelyek a kereskedelmet korlátozzák, vagyis a belföldi piac védelmét szolgálják az importtermékektől. Karel de Gucht, az unió kereskedelmi biztosa szerint a világkereskedelem akadályozása hosszú távon árt a gazdaságnak, lassítja a kilábalást.
\"Mindannyiunknak tartani kell magunkat az ígéretünkhöz, miszerint visszaszorítjuk a protekcionizmust. Aggasztó, hogy ennyi új intézkedés születik, és alig van olyan, amelyet eltörölnek\" – fogalmazott a belga biztos, utalva arra, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait és legnagyobb feltörekvő államait tömörítő G20-csoport tagjai beleegyeztek, hogy kerülik a protekcionizmust, és ez a téma a G20-országok eheti, szentpétervári találkozójának napirendjén is szerepel.
A dokumentum fő megállapításai szerint emelkedtek az importvámok, a legnagyobb mértékben Brazília, Argentína, Oroszország és Ukrajna akadályozza ilyen módon, hogy bizonyos termékek bejussanak az országba. A jelentés ara is kitér, hogy egyre több ország a hazai termékeket részesíti előnyben; sok országban a közbeszerzéseken kizárólag hazai termékek indulhatnak, vagy kizárólag olyanok nyerik el az állami megrendelést. Ezen a téren Brazíliát, Argentínát és Indiát emeli ki a bizottság.
Emellett a dokumentum szerint az EU több kereskedelmi partnere is versenytorzító kereskedelempolitikát folytat, amelyek közül a kormányzati ösztönzőket, elsősorban is a közvetlen exporttámogatást emeli ki a brüsszeli jelentés. Brazíliát és Indonéziát pedig azért is megemlíti a dokumentum, mert ez a két ország feltűnően sok iparágát teljesen elzárja a külföldi versenytársaktól, aminek végső soron Brüsszel szerint más iparágak és a fogyasztók látják kárát.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!