
Az Európai Bizottság áttekintése szerint erősödik a protekcionizmus a világban – derül ki egy hétfőn közzétett jelentésből. A dokumentum tanúsága szerint tavaly a világ különböző országai 150 új kereskedelemkorlátozó intézkedést vezettek be, és mindössze 18 ilyen akadályt bontottak le.
2013. szeptember 02., 17:492013. szeptember 02., 17:49
Az Európai Bizottság 2008 óta figyeli ebből a szempontból a világkereskedelmi trendeket, és azóta összesen csaknem 700 új olyan intézkedést vezettek be, amelyek a kereskedelmet korlátozzák, vagyis a belföldi piac védelmét szolgálják az importtermékektől. Karel de Gucht, az unió kereskedelmi biztosa szerint a világkereskedelem akadályozása hosszú távon árt a gazdaságnak, lassítja a kilábalást.
\"Mindannyiunknak tartani kell magunkat az ígéretünkhöz, miszerint visszaszorítjuk a protekcionizmust. Aggasztó, hogy ennyi új intézkedés születik, és alig van olyan, amelyet eltörölnek\" – fogalmazott a belga biztos, utalva arra, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait és legnagyobb feltörekvő államait tömörítő G20-csoport tagjai beleegyeztek, hogy kerülik a protekcionizmust, és ez a téma a G20-országok eheti, szentpétervári találkozójának napirendjén is szerepel.
A dokumentum fő megállapításai szerint emelkedtek az importvámok, a legnagyobb mértékben Brazília, Argentína, Oroszország és Ukrajna akadályozza ilyen módon, hogy bizonyos termékek bejussanak az országba. A jelentés ara is kitér, hogy egyre több ország a hazai termékeket részesíti előnyben; sok országban a közbeszerzéseken kizárólag hazai termékek indulhatnak, vagy kizárólag olyanok nyerik el az állami megrendelést. Ezen a téren Brazíliát, Argentínát és Indiát emeli ki a bizottság.
Emellett a dokumentum szerint az EU több kereskedelmi partnere is versenytorzító kereskedelempolitikát folytat, amelyek közül a kormányzati ösztönzőket, elsősorban is a közvetlen exporttámogatást emeli ki a brüsszeli jelentés. Brazíliát és Indonéziát pedig azért is megemlíti a dokumentum, mert ez a két ország feltűnően sok iparágát teljesen elzárja a külföldi versenytársaktól, aminek végső soron Brüsszel szerint más iparágak és a fogyasztók látják kárát.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!