
Az Európai Bizottság áttekintése szerint erősödik a protekcionizmus a világban – derül ki egy hétfőn közzétett jelentésből. A dokumentum tanúsága szerint tavaly a világ különböző országai 150 új kereskedelemkorlátozó intézkedést vezettek be, és mindössze 18 ilyen akadályt bontottak le.
2013. szeptember 02., 17:492013. szeptember 02., 17:49
Az Európai Bizottság 2008 óta figyeli ebből a szempontból a világkereskedelmi trendeket, és azóta összesen csaknem 700 új olyan intézkedést vezettek be, amelyek a kereskedelmet korlátozzák, vagyis a belföldi piac védelmét szolgálják az importtermékektől. Karel de Gucht, az unió kereskedelmi biztosa szerint a világkereskedelem akadályozása hosszú távon árt a gazdaságnak, lassítja a kilábalást.
\"Mindannyiunknak tartani kell magunkat az ígéretünkhöz, miszerint visszaszorítjuk a protekcionizmust. Aggasztó, hogy ennyi új intézkedés születik, és alig van olyan, amelyet eltörölnek\" – fogalmazott a belga biztos, utalva arra, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait és legnagyobb feltörekvő államait tömörítő G20-csoport tagjai beleegyeztek, hogy kerülik a protekcionizmust, és ez a téma a G20-országok eheti, szentpétervári találkozójának napirendjén is szerepel.
A dokumentum fő megállapításai szerint emelkedtek az importvámok, a legnagyobb mértékben Brazília, Argentína, Oroszország és Ukrajna akadályozza ilyen módon, hogy bizonyos termékek bejussanak az országba. A jelentés ara is kitér, hogy egyre több ország a hazai termékeket részesíti előnyben; sok országban a közbeszerzéseken kizárólag hazai termékek indulhatnak, vagy kizárólag olyanok nyerik el az állami megrendelést. Ezen a téren Brazíliát, Argentínát és Indiát emeli ki a bizottság.
Emellett a dokumentum szerint az EU több kereskedelmi partnere is versenytorzító kereskedelempolitikát folytat, amelyek közül a kormányzati ösztönzőket, elsősorban is a közvetlen exporttámogatást emeli ki a brüsszeli jelentés. Brazíliát és Indonéziát pedig azért is megemlíti a dokumentum, mert ez a két ország feltűnően sok iparágát teljesen elzárja a külföldi versenytársaktól, aminek végső soron Brüsszel szerint más iparágak és a fogyasztók látják kárát.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!