
Változtatnának a Szatmár megyeiek a munkahelyteremtést serkenteni hivatott 2014/332-es kormányrendeleten, mivel úgy vélik, a támogatási feltételek hátrányosak a térség számára.
2015. január 26., 19:392015. január 26., 19:39
Többen úgy gondolják, egyszerűsíteni kellene a procedúrát, és olyan is akad, aki szerint csalókák a hivatalos statisztikai adatok. A tavaly indult kormányprogramról a Szatmár megyei prefektúra keretében működő, a szociális párbeszédért felelős bizottság hétfői ülésén esett szó.
Elhangzott, a megyéből az előző fordulóban mindössze egyetlen vállalat pályázott: egy nagykárolyi játékgyár kért támogatást tasnádi részlege megnyitásához. Mint megtudtuk, a vállalat kérvénye egyelőre elbírálás alatt áll. A kormányhivatal munkatársai úgy vélték, érdemes lenne népszerűsíteni a programot, hiszen jelentős segítséget jelenthet az újonnan alakuló vagy a bővíteni szándékozó cégek számára a program, amire idén 450 millió lejt különített el a kormány.
Azok pályázhatnak a maximálisan 50 százalékos bértámogatásra, akik legalább 2 éves időszakra minimum 10 új munkahelyet teremtenek. „Túlbürokratizált az eljárás, ezért irtóznak tőle a vállalkozók, és Szatmár megye hátrányosan érintett, mivel kizárták a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ráadásul az adatok tévesen azt mutatják, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta” – fejtette ki Ciprian Dan Costea, a munkáltatók szövetségének vezetője, rámutatva: torz képet ad a foglalkoztatottsági helyzetről a statisztika, mivel nem szerepelnek benne azok a munkaképes személyek, akik nem dolgoznak, de szociális juttatásban részesülnek.
Elmondta, ezek aránya meglehetősen magas az északnyugati megyékben. Közölte, kezdeményezik a pályázati feltételek megváltoztatását. Daniela Culic, a megyei kereskedelmi kamara vezetője szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem mernek tervezni a vállalkozók, ezért sokallja, hogy a kisebb vállalatoknak 3, míg a nagyobbaknak 5 évig kell garantálniuk, hogy munkát adnak a bértámogatott dolgozóiknak.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!