Változtatnának a Szatmár megyeiek a munkahelyteremtést serkenteni hivatott 2014/332-es kormányrendeleten, mivel úgy vélik, a támogatási feltételek hátrányosak a térség számára.
2015. január 26., 19:392015. január 26., 19:39
Többen úgy gondolják, egyszerűsíteni kellene a procedúrát, és olyan is akad, aki szerint csalókák a hivatalos statisztikai adatok. A tavaly indult kormányprogramról a Szatmár megyei prefektúra keretében működő, a szociális párbeszédért felelős bizottság hétfői ülésén esett szó.
Elhangzott, a megyéből az előző fordulóban mindössze egyetlen vállalat pályázott: egy nagykárolyi játékgyár kért támogatást tasnádi részlege megnyitásához. Mint megtudtuk, a vállalat kérvénye egyelőre elbírálás alatt áll. A kormányhivatal munkatársai úgy vélték, érdemes lenne népszerűsíteni a programot, hiszen jelentős segítséget jelenthet az újonnan alakuló vagy a bővíteni szándékozó cégek számára a program, amire idén 450 millió lejt különített el a kormány.
Azok pályázhatnak a maximálisan 50 százalékos bértámogatásra, akik legalább 2 éves időszakra minimum 10 új munkahelyet teremtenek. „Túlbürokratizált az eljárás, ezért irtóznak tőle a vállalkozók, és Szatmár megye hátrányosan érintett, mivel kizárták a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ráadásul az adatok tévesen azt mutatják, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta” – fejtette ki Ciprian Dan Costea, a munkáltatók szövetségének vezetője, rámutatva: torz képet ad a foglalkoztatottsági helyzetről a statisztika, mivel nem szerepelnek benne azok a munkaképes személyek, akik nem dolgoznak, de szociális juttatásban részesülnek.
Elmondta, ezek aránya meglehetősen magas az északnyugati megyékben. Közölte, kezdeményezik a pályázati feltételek megváltoztatását. Daniela Culic, a megyei kereskedelmi kamara vezetője szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem mernek tervezni a vállalkozók, ezért sokallja, hogy a kisebb vállalatoknak 3, míg a nagyobbaknak 5 évig kell garantálniuk, hogy munkát adnak a bértámogatott dolgozóiknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!