2012. szeptember 07., 08:562012. szeptember 07., 08:56
A kormányfő mindezzel a Magyar Nemzetben megjelent IMF-kölcsönfeltételekre utalt, amelyek egy részét – így a nyugdíjak csökkentését, a bürokrácia leépítését, a bankadó megszüntetését és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket – ő maga is felsorolta a közösségi oldalon közzétett videoüzenetben. Közölte: „az IMF és az EU Magyarországnak felkínált kölcsönével szemben támasztott feltételeit” a kormánypárti képviselőcsoport is végigvette Sárváron, „van tehát tudásunk most már arról, mit várnak tőlünk azok, akiktől egy biztonsági, pénzügyi garanciát szeretnénk igénybe venni”.
A Fidesz–KDNP-frakció sárvári tanácskozásán arra hatalmazta fel a kabinetet, hogy egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot hozzon tető alá a következő napokban, „ezen fogunk dolgozni” – közölte a kormányfő. Orbán Viktor bejelentésére viszont gyengült a forint és esett a tőzsde is. A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy megismerték a kormánypárti képviselők az IMF követeléseit, a honatyák szerda este Sárváron kaptak tájékoztatást a feltételekről.
A lap szerint az IMF követelései a következők: nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár-emelés, családipótlék-csökkentés, személyijövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése és pénzjuttatás a bankszférának. Ezen túl a megállapodás akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, amely az Európai Központi Bank szerint veszélyezteti a magyar jegybank függetlenségét – tették hozzá.
A Magyar Nemzet azt írta: a kemény feltételek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy ősszel megegyezéssel zárulnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint ezzel a kijelentéssel nagyon messze került Magyarország az IMF-fel tervezett hitelmegállapodástól. Hangsúlyozta: a miniszterelnök Facebookon történt bejelentése alapján igaznak tűnnek a sajtóban közölt IMF-követelések.
Tóth Gergely az MTI kérdésére elmondta, hogy a lap által nyilvánosságra hozott listát nem indokolják Magyarország reálgazdasági folyamatai, a gazdaság állapota egy ilyen méretű kiigazítást nem igényel. Kiemelte: a nyilvánosságra került lista a valós, mintegy 300–400 milliárd forintos kiigazítási igény többszörösét öleli fel, ami teljesen indokolatlan, a feltételek meglehetősen eltúlzottak.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.