Nem tetszenek a magyar kormánynak a valutaalap elvárásai

 A kormányfő mindezzel a Magyar Nemzetben megjelent IMF-kölcsönfeltételekre utalt, amelyek egy részét – így a nyugdíjak csökkentését, a bürokrácia leépítését, a bankadó megszüntetését és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket – ő maga is felsorolta a közösségi oldalon közzétett videoüzenetben. Közölte: „az IMF és az EU Magyarországnak felkínált kölcsönével szemben támasztott feltételeit” a kormánypárti képviselőcsoport is végigvette Sárváron, „van tehát tudásunk most már arról, mit várnak tőlünk azok, akiktől egy biztonsági, pénzügyi garanciát szeretnénk igénybe venni”.

A Fidesz–KDNP-frakció sárvári tanácskozásán arra hatalmazta fel a kabinetet, hogy egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot hozzon tető alá a következő napokban, „ezen fogunk dolgozni” – közölte a kormányfő. Orbán Viktor bejelentésére viszont gyengült a forint és esett a tőzsde is. A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy megismerték a kormánypárti képviselők az IMF követeléseit, a honatyák szerda este Sárváron kaptak tájékoztatást a feltételekről.

A lap szerint az IMF követelései a következők: nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár-emelés, családipótlék-csökkentés, személyijövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése és pénzjuttatás a bankszférának.  Ezen túl a megállapodás akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, amely az Európai Központi Bank szerint veszélyezteti a magyar jegybank függetlenségét – tették hozzá.

A Magyar Nemzet azt írta: a kemény feltételek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy ősszel megegyezéssel zárulnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint ezzel a kijelentéssel nagyon messze került Magyarország az IMF-fel tervezett hitelmegállapodástól. Hangsúlyozta: a miniszterelnök Facebookon történt bejelentése alapján igaznak tűnnek a sajtóban közölt IMF-követelések.

Tóth Gergely az MTI kérdésére elmondta, hogy a lap által nyilvánosságra hozott listát nem indokolják Magyarország reálgazdasági folyamatai, a gazdaság állapota egy ilyen méretű kiigazítást nem igényel. Kiemelte: a nyilvánosságra került lista a valós, mintegy 300–400 milliárd forintos kiigazítási igény többszörösét öleli fel, ami teljesen indokolatlan, a feltételek meglehetősen eltúlzottak.