
Kérdéses, hogy fenntartható lesz-e jövő évben a romániai gazdaság számára a kormánynak a közszférára vonatkozó béremelési terve – vélekedett Ionuţ Dumitru, a piac elemzésével foglalkozó független Pénzügyi Tanács elnöke.
2015. október 02., 16:422015. október 02., 16:42
A szakember csütörtökön egy vállalkozói konferencián beszélt arról, hogy a januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv nyomán 2016-ban a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka lesz, a tervezett bérkiegészítés azonban még 5,5 milliárd lejes pluszterhet ró a büdzsére, ez további mintegy 2 százalékos deficitet jelentene, a 4 százalékot meghaladó hiány pedig meglehetősen megterhelő a gazdaságnak.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy emelkedjen a deficit, főként hogy az államadósság eléri a bruttó hazai termék 40 százalékát\" – hangsúlyozta. Dumitru rámutatott: a gazdasági válság előtt a GDP 7 százalékát költötték közalkalmazotti fizetésekre, jövőre pedig az arány meghaladhatja a 9 százalékot. „Gyakorlatilag eltörölnénk az elmúlt években végrehajtott megtakarításokat. Elképzelhető, hogy az intézkedés nem lesz hosszú távon fenntartható\" – vélekedett a gazdasági szakember.
Gyors ütemben növekszik a minimálbér
A Pénzügyi Tanács elnöke azt is elmondta: a minimálbér eléggé gyors ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, januártól pedig újabb növekedésre kell számítani, ennek nyomán a legkisebb fizetés és az átlagbér közötti eltérés 50 százalékos lesz. Ezzel Románia az elsők között lesz a régió országai közül. Hozzátette: az alacsony juttatások adóterhe még mindig magas, míg az átlagfizetés után befizetendő illetékek terén az ország közelít az európai átlaghoz.
Dumitru szerint a romániai gazdaság jó úton halad a fogyasztás növelése tekintetében: a bérek jó ütemben emelkednek, a lakosság magatartása pedig kezd hasonlítani a válság előtti időszakéhoz, így „nem föltétlenül van szükség további ösztönzésre\". „A fogyasztás immár két éve gyorsabb ütemben növekszik, mint a bruttó hazai termék, miközben alig hajtottak végre beruházásokat. A kereslet lassan meghaladja a piaci kínálatot, ráadásul a hitelfelvétel aránya is megugrott\" – magyarázta Dumitru.
A Pénzügyi Tanács elnöke úgy véli: a kormánynak inkább állami beruházásokba kellene fektetnie az energiáját, ennek terén ugyanis Románia továbbra is sereghajtó. „Az infrastruktúra kiépítésére kellene koncentrálni, amely ugyanolyan elhanyagolt ágazat, mint az egészségügy és a tanügy. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány olyan területek fejlesztésével foglalkozna, amelyek miatt az országnak kicsi a versenyképessége\" – fogalmazott a szakember.
A magánszférában 4,1 százalékkal nőttek a bérek
A PwC Románia piackutató cég eközben arról számolt be, hogy a magánszférában idén átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek a bérek 2014-hez képest. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi bővüléssel, de elmarad a cégek által előrevetített adatoktól. A felmérés szerint a fizetések legnagyobb mértékben, 4,5 százalékkal a gyógyszeriparban és a fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknál nőttek. Horaţiu Cocheci, a PwC humánerőforrás-részlegének menedzsere rámutatott: az előző évekkel ellentétben 2015-ben olyan szektorokban nőttek a fizetések, amelyek közvetlenül a belső fogyasztástól függnek.
Alkalmazotti kategóriákra lebontva idén leginkább az ügyintézői feladatot ellátó beosztottak fizetését emelték, akik átlagosan 4,3 százalékkal keresnek többet, mint tavaly. A munkások esetében 4,2 százalékos, míg a vezető beosztású menedzsereknél 3,9 százalékos bérkiegészítést hajtottak végre.
A PwC által megkérdezett romániai magáncégek becslése szerint 2016-ban átlagosan 3,9 százalékkal emelkednek majd a fizetések a magánszférában az idei évhez képest. A piackutató cég felméréséből az is kiderült, hogy a hazai cégek 38 százaléka teljesítménytől függetlenül időszakos prémiumokat biztosít az alkalmazottaknak – rendszerint karácsony és húsvét környékén. A vállalkozások ugyanakkor gyakran biztosítanak teljesítményalapú pluszjuttatásokat, amelyek összege a megkérdezett cégeknél egy- és négyhavi bér között változik.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!