
Kérdéses, hogy fenntartható lesz-e jövő évben a romániai gazdaság számára a kormánynak a közszférára vonatkozó béremelési terve – vélekedett Ionuţ Dumitru, a piac elemzésével foglalkozó független Pénzügyi Tanács elnöke.
2015. október 02., 16:422015. október 02., 16:42
A szakember csütörtökön egy vállalkozói konferencián beszélt arról, hogy a januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv nyomán 2016-ban a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka lesz, a tervezett bérkiegészítés azonban még 5,5 milliárd lejes pluszterhet ró a büdzsére, ez további mintegy 2 százalékos deficitet jelentene, a 4 százalékot meghaladó hiány pedig meglehetősen megterhelő a gazdaságnak.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy emelkedjen a deficit, főként hogy az államadósság eléri a bruttó hazai termék 40 százalékát\" – hangsúlyozta. Dumitru rámutatott: a gazdasági válság előtt a GDP 7 százalékát költötték közalkalmazotti fizetésekre, jövőre pedig az arány meghaladhatja a 9 százalékot. „Gyakorlatilag eltörölnénk az elmúlt években végrehajtott megtakarításokat. Elképzelhető, hogy az intézkedés nem lesz hosszú távon fenntartható\" – vélekedett a gazdasági szakember.
Gyors ütemben növekszik a minimálbér
A Pénzügyi Tanács elnöke azt is elmondta: a minimálbér eléggé gyors ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, januártól pedig újabb növekedésre kell számítani, ennek nyomán a legkisebb fizetés és az átlagbér közötti eltérés 50 százalékos lesz. Ezzel Románia az elsők között lesz a régió országai közül. Hozzátette: az alacsony juttatások adóterhe még mindig magas, míg az átlagfizetés után befizetendő illetékek terén az ország közelít az európai átlaghoz.
Dumitru szerint a romániai gazdaság jó úton halad a fogyasztás növelése tekintetében: a bérek jó ütemben emelkednek, a lakosság magatartása pedig kezd hasonlítani a válság előtti időszakéhoz, így „nem föltétlenül van szükség további ösztönzésre\". „A fogyasztás immár két éve gyorsabb ütemben növekszik, mint a bruttó hazai termék, miközben alig hajtottak végre beruházásokat. A kereslet lassan meghaladja a piaci kínálatot, ráadásul a hitelfelvétel aránya is megugrott\" – magyarázta Dumitru.
A Pénzügyi Tanács elnöke úgy véli: a kormánynak inkább állami beruházásokba kellene fektetnie az energiáját, ennek terén ugyanis Románia továbbra is sereghajtó. „Az infrastruktúra kiépítésére kellene koncentrálni, amely ugyanolyan elhanyagolt ágazat, mint az egészségügy és a tanügy. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány olyan területek fejlesztésével foglalkozna, amelyek miatt az országnak kicsi a versenyképessége\" – fogalmazott a szakember.
A magánszférában 4,1 százalékkal nőttek a bérek
A PwC Románia piackutató cég eközben arról számolt be, hogy a magánszférában idén átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek a bérek 2014-hez képest. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi bővüléssel, de elmarad a cégek által előrevetített adatoktól. A felmérés szerint a fizetések legnagyobb mértékben, 4,5 százalékkal a gyógyszeriparban és a fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknál nőttek. Horaţiu Cocheci, a PwC humánerőforrás-részlegének menedzsere rámutatott: az előző évekkel ellentétben 2015-ben olyan szektorokban nőttek a fizetések, amelyek közvetlenül a belső fogyasztástól függnek.
Alkalmazotti kategóriákra lebontva idén leginkább az ügyintézői feladatot ellátó beosztottak fizetését emelték, akik átlagosan 4,3 százalékkal keresnek többet, mint tavaly. A munkások esetében 4,2 százalékos, míg a vezető beosztású menedzsereknél 3,9 százalékos bérkiegészítést hajtottak végre.
A PwC által megkérdezett romániai magáncégek becslése szerint 2016-ban átlagosan 3,9 százalékkal emelkednek majd a fizetések a magánszférában az idei évhez képest. A piackutató cég felméréséből az is kiderült, hogy a hazai cégek 38 százaléka teljesítménytől függetlenül időszakos prémiumokat biztosít az alkalmazottaknak – rendszerint karácsony és húsvét környékén. A vállalkozások ugyanakkor gyakran biztosítanak teljesítményalapú pluszjuttatásokat, amelyek összege a megkérdezett cégeknél egy- és négyhavi bér között változik.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!