
Kizárólag a hagyományos szénhidrogén-származékok feltárását célozzák az Arad megyei Kürtös térségébe tervezett talajkutatások – nyomatékosította ismét az Országos Ásványkincshatósággal (ANRM) korábban koncessziós szerződést aláíró magyarországi Mol-csoport romániai leányvállalata, a Panfora Oil & Gas vállalat.
2014. március 06., 14:522014. március 06., 14:52
A kőolajipari társaság közleményben hangsúlyozta, hogy sem korábban, sem pedig a jövőben nem terveznek ott palagázfeltárást, sem hidraulikus repesztéssel, sem pedig egyéb bányászati eljárással nem akarják azt kitermelni.
„A koncessziós megállapodás teljes időtartama alatt kizárólag olyan hagyományos módszereket alakalmzunk, amelyek Romániában már több tucat éve gyakorlatban vannak a hagyományos nyersanyagok feltárására és kitermelésére. Ahogyan az már az elmúlt több mint egy évszázad során bebizonyosodott, ezek a tevékenységek a legjobb körülmények között megférnek a mezőgazdasági munkálatokkal. Az általunk használt technológia ráadásul a lehető legmodernebb, ami azt jelenti, hogy a földek termékenységét nem károsítja, azok megtermelése rögtön a mérések elvégzése után folytatódhat” – nyilatkozta Zelei Gábor, a Panfora ügyvezető igazgatója.
Közleményében a vállalat rámutat arra is, hogy az ANRM-mel kötött megállapodás részletes leírást tartalmaz a munkafolyamatról, a hatóság pedig már többször megerősítette, hogy abban palagáz-kutatás nem szerepel. Első lépésben, a Panfora által megbízott Prospecţiuni Rt. csupán talajmérést végez, amely során biztonságos és elfogadott technológiával térképezi fel a potenciális kőolaj és hagyományos földgázlelőhelyeket. A cég tiszteletben tartja a szerződésben vállaltakat, így a térségben élők biztonsága és egészsége nincs veszélyben.
„A kürtösi térségben végzett mérések idejére földeket csupán rövid ideig vesszük igénybe, azok eredeti állapotát nem befolyásolja. Az eljárás nincs hatással a környezetre, a talaj termékenységére vagy a lakosok épületeire” – szögezte le a Panfora. A MOL, mint ismert, már korábban megállapodott az ANRM-mel, az Ex-6 Kürtös néven ismert térségre vonatkozó szerződést 2012-ben hagyta jóvá a román kormány. A mérések elkezdését tavaly nyáron jelentették be.
Mint arról lapunkban több ízben is írtunk, az ország nyugati részén felmerült az utóbbi időben a gyanú, hogy nemzetközi konszernek, nagyvállalatok palagáz után kutatnának, ám az érintettek mindig cáfolni siettek az értesülést.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!