Nem örülnek a tévések az audiovizuális alapnak

Több vállalat ráadásul már jelezte, hogy a pluszkiadással kénytelenek lesznek ügyfeleiket terhelni amúgy is nehéz anyagi helyzetük miatt. A pénzalap létrehozását Valentin Jucan, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja kezdeményezte, aki hangsúlyozta: az 5 százalékot kizárólag a televíziós műsorszórásból származó jövedelemből vonnák le, és nem vennék figyelembe a társaságok által működtetett más jellegű cégek forgalmát.

A CNA kezelné az alapot

Az audiovizuális alapra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a CNA nemrég fogadta el. A dokumentum szerint a televíziószolgáltatók a tanácsnak folyósítják majd az összeget minden hónap 25-éig, késés esetén pedig büntetőkamatot számolnak fel. A tervezet arra is kitér, hogy az összegyűlt pénzt kizárólag oktató, tájékoztató és kulturális jellegű műsorok készítésére, esetenként programszervezésre lehet majd költeni. A CNA tagjainak meglátása szerint a rendelet már július elsejétől hatályba lépne.

Az indoklás szerint az audiovizuális alap létrehozására „a Romániában működő televízió- és rádióadók anyagi nehézségei miatt” van szükség, a kezdeményezés nyomán ugyanakkor „jobb minőségű tájékoztató és oktató jellegű műsorokat” fognak készíteni a lakosság számára.

A tervezet arra is kitér, hogy támogatni kell azokat a csatornákat és adókat, amelyek eddig is pénzt költöttek és humánerőforrást fordítottak a tájékoztató, kulturális és oktató műsorok elkészítésére, amelyek „költségesek és reklám szempontjából sem olyan kifizetődőek, mint a szórakoztató műsorok, a filmek vagy a sportadások”. „Az audiovizuális alapból a szabad információáramlást és a vélemények sokszínűségét hirdető programok és televíziós, valamint rádiós műsorok megvalósítását finanszírozzák” – olvasható a sürgősségirendelet-tervezetben, amelynek eredeti változatában az is szerepelt, hogy 9 százalékra csökkentik a tévétársaságok jövedelmére kivetett áfát.

RCS&RDS: a kormány különadót ró ki

Noha a kezdeményezés elméletileg a televíziószolgáltatóknak kedvezne, már több társaság is jelezte, hogy nem ért egyet az elképzeléssel. A hazai piac egyik legfontosabb szereplője, az internetszolgáltatóként is tevékenykedő RCS&RDS vezetőinek meglátása szerint az audiovizuális alap csak egy újabb „egyik napról a másikra bevezetett adó”, amely az ügyfeleket is terheli majd.

Valentin Popoviciu fejlesztési igazgató a cég tulajdonában lévő Digi24 hírtelevízió honlapján közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: a kezdeményezés a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadóra emlékezteti, mivel mindkettő hátrányosan érinti mind a szolgáltatókat, mind a végső fogyasztókat. Popoviciu elmondása szerint a kormány évente mintegy 160 millió eurót fog behajtani, az összeget pedig vélhetően néhány kivételezett csatornának adja állami támogatásként.

Az RCS&RDS az elmúlt években több, saját televíziós csatornát indított el, mostanra pedig több mint hárommillió előfizetőjével az egyik legnagyobb hazai szolgáltató. A Digi24 mellett a céghez tartozik a Digi Film, a Digi Sport, a Digi Animal World, a Digi Life és a Digi World, emellett a Music Channel és az UTV zenei csatornákat is ők működtetik.

Nem egyeztetett a kabinet az üzleti szférával

A tervezet azonnali visszavonását kéri a kormánytól a Telekom-csoport is, amely szerint egy ilyen intézkedés bevezetéséhez komoly hatástanulmányt és felméréseket kell végezni, illetve egyeztetni kell az érintett vállalkozásokkal is. A cég közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány úgy fogadta el a tervezetet, hogy előzetesen nem tárgyalt az üzleti szférával.

„A javaslat nem egyértelmű, többféleképpen értelmezhető, ráadásul súlyosan torzítja a versenyhelyzetet, hiszen magánvállalatokat kötelez arra, hogy más magáncégeket támogassanak” – olvasható a Telekom közleményében. A csoport illetékesei azt is megjegyzik, hogy az audiovizuális vállalkozások már fizetnek különadókat: bevételük 1 százalékát folyósítják a mozik támogatására létrehozott alapba, 4,5 százalékot pedig a szerzői jogok után fizetnek. A Romtelecom és a Cosmote telefonszolgáltatókat felvásároló Tele­kom-csoport televíziós csomagjára előfizetők aránya 2015 első negyedé­vében 3,2 százalékkal, 1,4 millióra emelkedett.

A kezdeményezés ellen az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, az Orange is felszólalt: a cég képviselőit leginkább az lepte meg, hogy a kormány mennyire siet a tervezet elfogadásával. A nagyvállalat vezetői szintén úgy vélik, hogy részletes hatástanulmányt kellett volna készíteni, és a tervezetet közvitára kellett volna bocsátani.

„Aggódunk amiatt, hogy az összegyűjtött pénzt hogyan költik majd el, illetve a projekt hogyan befolyásolja majd a piacot” – nyilatkozták az Orange képviselői a Mediafax hírügynökségnek. Az Orange márka­név alatt egyébként a France Te­lecom biztosít mobiltelefon-, internet- és te­levíziószolgáltatást. A március végi adatok szerint a televíziós előfizetők száma meghaladta a 190 ezret, ez 21 százalékos emelkedést jelent a tavalyi azonos időszakban mért adatokhoz képest.

A Hotnews.ro hírportál a pénzügyminisztérium statisztikái alapján arról számolt be, hogy a Pro Tv-t, az Antena 3-at, a Prima Tv-t, a ZU Rádiót és a Romantic FM-et, valamint a Kiss FM-et és a Magic FM-et működtető csoportok tavaly nyereséget termeltek, ezzel szemben az Antena 1, a Kanal D, a România Tv, a Realitatea Tv, a B1 és az Europa FM is veszteséges volt.

A kormány szerdai ülésén egy olyan sürgősségi rendeletet is elfogadott, amely szerint anyagi támogatást nyújtanak a „népszerűsítő, oktatási és kulturális jellegű műsort készítő, illetve sugárzó” televíziós csatornáknak. A projektre 15 millió eurót különítenek el. A támogatás folyósítását már július elsejétől megkezdenék, az akció pedig jövő év végéig tartana.

Kitolták a digitális átállás határidejét

Több órás késéssel kezdődött meg a szerdai kormányülés, a hivatalos közlés szerint jogi technikai probléma okozta a halasztást. A román sajtó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy hiányos volt az a sürgősségirendelet-tervezet, amely – az audiovizuális alap létrehozása mellett – a digitális televíziós és rádiós átállást írja elő. A tervezetben az szerepel, hogy az analóg műsorszórást az eredeti tervekkel ellentétben 2016 végéig lehetne folytatni. Az átállás európai uniós kötelezettség, korábban arról volt szó, hogy legkésőbb idén júliusig Romániában is le kell kapcsolni az analóg adókat. Az átállás Magyarországon 2013 októberében valósult meg, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azóta tető- és szobaantennával, valamint úgynevezett dekóder nélküli hagyományos tévékészülékekkel nem lehet semmilyen adást fogni.