
Van piaca. Mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják
Fotó: Sándor Csilla
Helyreállt az új gépkocsik piaca, növekszik az érdeklődés az elektromos autók iránt, az európai nagyvárosokban sokan támogatják a belsőégésű motorral felszerelt gépkocsik tíz éven belüli betiltását. Nálunk azonban még mindig sokan vásárolnak használt gépkocsit, de egyre kevesebben dízelt. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint az újabb gépkocsik minősége műszaki szempontból nem javul, szándékosan rövidebb élettartamúra tervezik, hiszen így lehet ösztönözni a vásárlást, a pénz forgását, a gazdaság működését.
2021. április 25., 16:292021. április 25., 16:29
Márciusban megugrott a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban, a 27 tagállamban 87,3 százalékkal több autót írattak forgalomba, mint egy évvel korábban. Ez arra is visszavezethető, hogy tavaly márciusban megzuhant az új gépkocsik vásárlása. Ugyanakkor egy friss felmérés szerint az európai nagyvárosokban a megkérdezettek 63 százaléka támogatta azt az elképzelést, amely szerint kizárólag elektromos járműveket lenne szabad értékesíteni az Európai Unióban 2030-tól.
Lassan, de változnak a trendek Romániában is, csaknem 2500 hibrid vagy elektromos autót értékesítettek az idei év első három hónapjában, ami 65 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet.
„A használt gépkocsik piacán egyértelműen nagyobb a kereslet a benzines autók iránt, próbálnak szabadulni a dízelmotoros gépkocsiktól” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Szabó Attila, a csíkszeredai Csík Autoland Kft. használt-autópiacának tulajdonosa. Mint részletezte,
A vállalkozó tapasztalatai szerint inkább már csak a haszongépjárműveknél keresik, vásárolják a dízelmotoros változatot, személyautók piacán alig van irántuk kereslet.
Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a ma már a használt járművek piacán is egyre gyakrabban kínált hibrid gépkocsikkal, Szabó Attila elmondta, ezzel a típussal az a gond, hogy a szerelőműhelyek nincsenek felkészülve a javításukra. Előfordult már olyan is, hogy csak bukaresti kirendeltségben tudták megoldani a javítást, miután a környező megyék műhelyeit körbejárták.
A szakember amúgy a jelenlegi közhangulat ellenére dízelpárti, meglátása szerint amíg nem állítják le ezek gyártását, nem is tiltják be ezeket.
– véli a kereskedő.
Tapasztalatai szerint amúgy mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják, a 15 évesnél régebbi autókat már szinte lehetetlen eladni. A választáskor a vásárlók számára fontos szempont a környezetvédelmi besorolás, a csíkszeredai vállalkozó által behozott használt gépkocsik 90 százaléka Euro 5-ös besorolású, a fennmaradó 10 százalék Euro 4-es vagy 6-os.
Fotó: Sándor Csilla
„A régebbi és újabb gépkocsik között a legfontosabb különbség a környezetvédelmi besorolás, hiszen például az euró 6-os besorolású autóknak fele akkor a füstkibocsátása, a szennyezése, mint az euró 5-ösnek” – szögezte le lapunknak Rácz-Berecz Zsolt autómérnök. Hozzátette, már 2004–2006 óta gyártanak euró 5-ös besorolásnak megfelelő gépkocsikat, tehát egy tizenöt éves autó is lehet környezetkímélő. A romániai forgalomba beíratott gépkocsik több mint fele ugyanakkor még mindig euró 4-es besorolás alatti, ezeket a gépkocsikat pedig a szakember szerint valóban érdemes lecserélni, kivonni a forgalomból, mert nagyon szennyeznek.
„A kilencvenes években sokan vásároltak használt dízelgépkocsit, mert nagyobb volt a nyomatéka, kisebb a fogyasztása, sőt a gázolaj is olcsóbb volt. Idővel aztán olcsóbb lett a benzin, és kiderült, hogy a benzines autóknak olcsóbb a fenntartása. A dízelautók a rövid utakon nem tudnak bemelegedni üzemi hőmérsékletre, gyorsan lekormosodnak, lefullad a motor, hamar tönkremegy. Másrészt gyakrabban szorulnak javításra, hiszen négyszer annyi alkatrész, kisebb érzékelő van bennük, mint a benzines változatban, ezek elromolhatnak” – ecsetelte az autómérnök. Rámutatott: egyértelműen megcsappant a kereslet a dízelmotoros gépkocsik iránt, hiszen az emberek attól félnek, még ha Romániában engedik is közlekedni ezeket, a külföldi nagyvárosokból kitilthatják őket, tehát korlátozzák a mozgásukat. Rácz-Berecz Zsolt azt mondja, a kereslet csökkenése oda vezetett, hogy egy év alatt szinte felére esett vissza a dízelmotoros használt autók ára.
„Évtizedekkel ezelőtt egy gépkocsi úgy készült, hogy legyen teherbíró, minél kevésbé szervizigényes, minél tovább tartson, most már ez megváltozott, úgy számolják, hogy 150–200 ezer kilométer vagy tíz év után kelljen lecserélni a gépkocsit” – irányította rá a figyelmünket a szakember.
Ebből tanult a gyártó, a 2020–2021-ben készült autók tíz év után már nem fogják bírni a normális közlekedést sem, hiszen a kis köbcentis motorok leterhelődnek.
Fotó: Pál Árpád
Rácz-Berecz Zsolt szerint ugyanakkor félő, hogy az elektromos gépkocsik hosszú távon jobban szennyeznek majd, mint a dízelautók, hiszen a az akkumulátorok előállítása és megsemmisítése nagyobb terhet ró a környezetre. „Az akkumulátor nyolc-tíz év múlva elromlik, a cseréje a tulajdonos zsebét és a környezetet is megterheli” – húzta alá a szakember.
Környezettudatosság és költséghatékonyság szempontjából is előnyösnek tartja ugyanakkor a gázüzemű rendszerek beépítését.
„Műszaki szempontból az egyre újabb gépkocsik minősége egyre rosszabb” – vallja hasonlóképpen egy műszaki ellenőrzéseket végző műhely neve elhallgatását kérő tulajdonosa. Kifejtette, például a Volkswagen Passat 2005-ös kiadás sokkal jobb, mint a 2012-es, keményebb a lemez, kevésbé romlik és rozsdásodik. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy gazdaságnak, az autógyártóknak nem érdeke, hogy egy gépkocsi huszonöt évet fusson még akkor sem, ha a környezetvédelmi besorolása megfelelő.
„Az újabb gépkocsikat már szándékosan úgy gyártják, hogy tíz év alatt elromoljanak. Arra ösztönzik az embereket, hogy ötévente cseréljenek gépkocsit, vásároljanak újat, így forog a pénz, működik a gazdaság” – összegzett a vállalkozó.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!