Van piaca. Mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják
Fotó: Sándor Csilla
Helyreállt az új gépkocsik piaca, növekszik az érdeklődés az elektromos autók iránt, az európai nagyvárosokban sokan támogatják a belsőégésű motorral felszerelt gépkocsik tíz éven belüli betiltását. Nálunk azonban még mindig sokan vásárolnak használt gépkocsit, de egyre kevesebben dízelt. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint az újabb gépkocsik minősége műszaki szempontból nem javul, szándékosan rövidebb élettartamúra tervezik, hiszen így lehet ösztönözni a vásárlást, a pénz forgását, a gazdaság működését.
2021. április 25., 16:292021. április 25., 16:29
Márciusban megugrott a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban, a 27 tagállamban 87,3 százalékkal több autót írattak forgalomba, mint egy évvel korábban. Ez arra is visszavezethető, hogy tavaly márciusban megzuhant az új gépkocsik vásárlása. Ugyanakkor egy friss felmérés szerint az európai nagyvárosokban a megkérdezettek 63 százaléka támogatta azt az elképzelést, amely szerint kizárólag elektromos járműveket lenne szabad értékesíteni az Európai Unióban 2030-tól.
Lassan, de változnak a trendek Romániában is, csaknem 2500 hibrid vagy elektromos autót értékesítettek az idei év első három hónapjában, ami 65 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet.
„A használt gépkocsik piacán egyértelműen nagyobb a kereslet a benzines autók iránt, próbálnak szabadulni a dízelmotoros gépkocsiktól” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Szabó Attila, a csíkszeredai Csík Autoland Kft. használt-autópiacának tulajdonosa. Mint részletezte,
A vállalkozó tapasztalatai szerint inkább már csak a haszongépjárműveknél keresik, vásárolják a dízelmotoros változatot, személyautók piacán alig van irántuk kereslet.
Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a ma már a használt járművek piacán is egyre gyakrabban kínált hibrid gépkocsikkal, Szabó Attila elmondta, ezzel a típussal az a gond, hogy a szerelőműhelyek nincsenek felkészülve a javításukra. Előfordult már olyan is, hogy csak bukaresti kirendeltségben tudták megoldani a javítást, miután a környező megyék műhelyeit körbejárták.
A szakember amúgy a jelenlegi közhangulat ellenére dízelpárti, meglátása szerint amíg nem állítják le ezek gyártását, nem is tiltják be ezeket.
– véli a kereskedő.
Tapasztalatai szerint amúgy mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják, a 15 évesnél régebbi autókat már szinte lehetetlen eladni. A választáskor a vásárlók számára fontos szempont a környezetvédelmi besorolás, a csíkszeredai vállalkozó által behozott használt gépkocsik 90 százaléka Euro 5-ös besorolású, a fennmaradó 10 százalék Euro 4-es vagy 6-os.
Fotó: Sándor Csilla
„A régebbi és újabb gépkocsik között a legfontosabb különbség a környezetvédelmi besorolás, hiszen például az euró 6-os besorolású autóknak fele akkor a füstkibocsátása, a szennyezése, mint az euró 5-ösnek” – szögezte le lapunknak Rácz-Berecz Zsolt autómérnök. Hozzátette, már 2004–2006 óta gyártanak euró 5-ös besorolásnak megfelelő gépkocsikat, tehát egy tizenöt éves autó is lehet környezetkímélő. A romániai forgalomba beíratott gépkocsik több mint fele ugyanakkor még mindig euró 4-es besorolás alatti, ezeket a gépkocsikat pedig a szakember szerint valóban érdemes lecserélni, kivonni a forgalomból, mert nagyon szennyeznek.
„A kilencvenes években sokan vásároltak használt dízelgépkocsit, mert nagyobb volt a nyomatéka, kisebb a fogyasztása, sőt a gázolaj is olcsóbb volt. Idővel aztán olcsóbb lett a benzin, és kiderült, hogy a benzines autóknak olcsóbb a fenntartása. A dízelautók a rövid utakon nem tudnak bemelegedni üzemi hőmérsékletre, gyorsan lekormosodnak, lefullad a motor, hamar tönkremegy. Másrészt gyakrabban szorulnak javításra, hiszen négyszer annyi alkatrész, kisebb érzékelő van bennük, mint a benzines változatban, ezek elromolhatnak” – ecsetelte az autómérnök. Rámutatott: egyértelműen megcsappant a kereslet a dízelmotoros gépkocsik iránt, hiszen az emberek attól félnek, még ha Romániában engedik is közlekedni ezeket, a külföldi nagyvárosokból kitilthatják őket, tehát korlátozzák a mozgásukat. Rácz-Berecz Zsolt azt mondja, a kereslet csökkenése oda vezetett, hogy egy év alatt szinte felére esett vissza a dízelmotoros használt autók ára.
„Évtizedekkel ezelőtt egy gépkocsi úgy készült, hogy legyen teherbíró, minél kevésbé szervizigényes, minél tovább tartson, most már ez megváltozott, úgy számolják, hogy 150–200 ezer kilométer vagy tíz év után kelljen lecserélni a gépkocsit” – irányította rá a figyelmünket a szakember.
Ebből tanult a gyártó, a 2020–2021-ben készült autók tíz év után már nem fogják bírni a normális közlekedést sem, hiszen a kis köbcentis motorok leterhelődnek.
Fotó: Pál Árpád
Rácz-Berecz Zsolt szerint ugyanakkor félő, hogy az elektromos gépkocsik hosszú távon jobban szennyeznek majd, mint a dízelautók, hiszen a az akkumulátorok előállítása és megsemmisítése nagyobb terhet ró a környezetre. „Az akkumulátor nyolc-tíz év múlva elromlik, a cseréje a tulajdonos zsebét és a környezetet is megterheli” – húzta alá a szakember.
Környezettudatosság és költséghatékonyság szempontjából is előnyösnek tartja ugyanakkor a gázüzemű rendszerek beépítését.
„Műszaki szempontból az egyre újabb gépkocsik minősége egyre rosszabb” – vallja hasonlóképpen egy műszaki ellenőrzéseket végző műhely neve elhallgatását kérő tulajdonosa. Kifejtette, például a Volkswagen Passat 2005-ös kiadás sokkal jobb, mint a 2012-es, keményebb a lemez, kevésbé romlik és rozsdásodik. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy gazdaságnak, az autógyártóknak nem érdeke, hogy egy gépkocsi huszonöt évet fusson még akkor sem, ha a környezetvédelmi besorolása megfelelő.
„Az újabb gépkocsikat már szándékosan úgy gyártják, hogy tíz év alatt elromoljanak. Arra ösztönzik az embereket, hogy ötévente cseréljenek gépkocsit, vásároljanak újat, így forog a pénz, működik a gazdaság” – összegzett a vállalkozó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!