Lemondott a kormány szerdai – több órás késéssel megkezdődött – ülésén arról a vitatott elképzelésről, hogy audiovizuális pénzalapot hozzanak létre, amelybe a televíziószolgáltatók éves bevételének 5 százaléka folyt volna be, az összegből pedig oktató, tájékoztató és kulturális jellegű műsorokat valósítottak volna meg.
2015. június 11., 19:162015. június 11., 19:16
A kabinet ehelyett egy olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint állami pénzből anyagi támogatást nyújtanak „a népszerűsítő, oktatási és kulturális jellegű” műsorokat készítő televíziós csatornáknak és rádióadóknak. A projektre 15 millió eurót (67,5 millió lejt) különítenek el, a finanszírozás pedig július elsejétől jövő év végéig osztják szét, de a határidő meghosszabbítható, illetve az összeg is bővíthető.
A kormány határozatban fogja meghatározni a támogatási projekt módszertanát – a konkrét feltételeket, amelyeknek a csatornák meg kell hogy feleljenek és a szétosztási, valamint ellenőrzési eljárást. A folyamatot az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) fogja lebonyolítani.
Források szerint egyébként a kabinet véglegesen lemondott az audiovizuális alap létrehozásáról, emiatt a kabinetet hevesen bírálta Valentin Jucan, a CNA tagja, aki néhány hónapja az alap megvalósítását kezdeményezte. Jucan csütörtökön úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott rendelet köszön viszonyban sincs az általa felvetett javaslattal, hiszen ő az oktatási–kulturális projektek támogatását kezdeményezte, „és semmi esetre sem televíziós csatornák kizárólagos fenntartását politikai befolyás által”.
A CNA tagja sajtóközleményében arra is kitért, hogy az ő javaslatában szerepelt az is, hogy a televízió- és ráadiószolgáltatók jövedelmére kivetett általános forgalmi adót (áfa/TVA) a mostani 24-ről 9 százalékra csökkentsék.
Jucan szerint a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kormány önkényesen, átláthatatlanul és kétségbe vonható módszerrel, közvita nélkül módosította és fogadta el az általa benyújtott tervezetet. Hozzátette: „szerencsére ezt a gazemberséget még nem vitték véghez”, hiszen az alkalmazási módszertan kidolgozása még csak ezután következik, így van rá esély, hogy végül mégiscsak a nézők érdekeit szolgáló, a kulturális elveket szem előtt tartó intézkedés szülessen.
A CNA egyébként kedden fogadta el az audiovizuális alap létrehozását és az áfacsökkentést is tartalmazó rendelet-tervezetet. A kormány szerdai ülésének megkezdését kétszer is elhalasztották az ügyben folytatott zártkörű tárgyalások miatt.
A pénzalap létrehozásának ötlete nagy felháborodást keltett a televíziószolgáltatók körében. A hazai piac egyik legfontosabb szereplője, az internetszolgáltatóként is tevékenykedő RCS&RDS vezetőinek meglátása szerint az audiovizuális alap csak egy újabb „egyik napról a másikra bevezetett adó”, amely az ügyfeleket is terhelné.
A tervezet azonnali visszavonását kérte a kormánytól a Telekom-csoport is, amely szerint egy ilyen intézkedés bevezetéséhez komoly hatástanulmányt és felméréseket kell végezni. A cég közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány úgy fogadná el a tervezetet, hogy előzetesen nem tárgyalt az üzleti szférával.
A kezdeményezés ellen az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, az Orange is felszólalt: a cég képviselőit leginkább az lepte meg, hogy a kormány mennyire siet a tervezet elfogadásával. Az Orange márkanév alatt egyébként a France Telecom biztosít mobiltelefon-, internet- és televíziószolgáltatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!