Lemondott a kormány szerdai – több órás késéssel megkezdődött – ülésén arról a vitatott elképzelésről, hogy audiovizuális pénzalapot hozzanak létre, amelybe a televíziószolgáltatók éves bevételének 5 százaléka folyt volna be, az összegből pedig oktató, tájékoztató és kulturális jellegű műsorokat valósítottak volna meg.
2015. június 11., 19:162015. június 11., 19:16
A kabinet ehelyett egy olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint állami pénzből anyagi támogatást nyújtanak „a népszerűsítő, oktatási és kulturális jellegű” műsorokat készítő televíziós csatornáknak és rádióadóknak. A projektre 15 millió eurót (67,5 millió lejt) különítenek el, a finanszírozás pedig július elsejétől jövő év végéig osztják szét, de a határidő meghosszabbítható, illetve az összeg is bővíthető.
A kormány határozatban fogja meghatározni a támogatási projekt módszertanát – a konkrét feltételeket, amelyeknek a csatornák meg kell hogy feleljenek és a szétosztási, valamint ellenőrzési eljárást. A folyamatot az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) fogja lebonyolítani.
Források szerint egyébként a kabinet véglegesen lemondott az audiovizuális alap létrehozásáról, emiatt a kabinetet hevesen bírálta Valentin Jucan, a CNA tagja, aki néhány hónapja az alap megvalósítását kezdeményezte. Jucan csütörtökön úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott rendelet köszön viszonyban sincs az általa felvetett javaslattal, hiszen ő az oktatási–kulturális projektek támogatását kezdeményezte, „és semmi esetre sem televíziós csatornák kizárólagos fenntartását politikai befolyás által”.
A CNA tagja sajtóközleményében arra is kitért, hogy az ő javaslatában szerepelt az is, hogy a televízió- és ráadiószolgáltatók jövedelmére kivetett általános forgalmi adót (áfa/TVA) a mostani 24-ről 9 százalékra csökkentsék.
Jucan szerint a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kormány önkényesen, átláthatatlanul és kétségbe vonható módszerrel, közvita nélkül módosította és fogadta el az általa benyújtott tervezetet. Hozzátette: „szerencsére ezt a gazemberséget még nem vitték véghez”, hiszen az alkalmazási módszertan kidolgozása még csak ezután következik, így van rá esély, hogy végül mégiscsak a nézők érdekeit szolgáló, a kulturális elveket szem előtt tartó intézkedés szülessen.
A CNA egyébként kedden fogadta el az audiovizuális alap létrehozását és az áfacsökkentést is tartalmazó rendelet-tervezetet. A kormány szerdai ülésének megkezdését kétszer is elhalasztották az ügyben folytatott zártkörű tárgyalások miatt.
A pénzalap létrehozásának ötlete nagy felháborodást keltett a televíziószolgáltatók körében. A hazai piac egyik legfontosabb szereplője, az internetszolgáltatóként is tevékenykedő RCS&RDS vezetőinek meglátása szerint az audiovizuális alap csak egy újabb „egyik napról a másikra bevezetett adó”, amely az ügyfeleket is terhelné.
A tervezet azonnali visszavonását kérte a kormánytól a Telekom-csoport is, amely szerint egy ilyen intézkedés bevezetéséhez komoly hatástanulmányt és felméréseket kell végezni. A cég közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány úgy fogadná el a tervezetet, hogy előzetesen nem tárgyalt az üzleti szférával.
A kezdeményezés ellen az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, az Orange is felszólalt: a cég képviselőit leginkább az lepte meg, hogy a kormány mennyire siet a tervezet elfogadásával. Az Orange márkanév alatt egyébként a France Telecom biztosít mobiltelefon-, internet- és televíziószolgáltatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!