Lemondott a kormány szerdai – több órás késéssel megkezdődött – ülésén arról a vitatott elképzelésről, hogy audiovizuális pénzalapot hozzanak létre, amelybe a televíziószolgáltatók éves bevételének 5 százaléka folyt volna be, az összegből pedig oktató, tájékoztató és kulturális jellegű műsorokat valósítottak volna meg.
2015. június 11., 19:162015. június 11., 19:16
A kabinet ehelyett egy olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint állami pénzből anyagi támogatást nyújtanak „a népszerűsítő, oktatási és kulturális jellegű” műsorokat készítő televíziós csatornáknak és rádióadóknak. A projektre 15 millió eurót (67,5 millió lejt) különítenek el, a finanszírozás pedig július elsejétől jövő év végéig osztják szét, de a határidő meghosszabbítható, illetve az összeg is bővíthető.
A kormány határozatban fogja meghatározni a támogatási projekt módszertanát – a konkrét feltételeket, amelyeknek a csatornák meg kell hogy feleljenek és a szétosztási, valamint ellenőrzési eljárást. A folyamatot az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) fogja lebonyolítani.
Források szerint egyébként a kabinet véglegesen lemondott az audiovizuális alap létrehozásáról, emiatt a kabinetet hevesen bírálta Valentin Jucan, a CNA tagja, aki néhány hónapja az alap megvalósítását kezdeményezte. Jucan csütörtökön úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott rendelet köszön viszonyban sincs az általa felvetett javaslattal, hiszen ő az oktatási–kulturális projektek támogatását kezdeményezte, „és semmi esetre sem televíziós csatornák kizárólagos fenntartását politikai befolyás által”.
A CNA tagja sajtóközleményében arra is kitért, hogy az ő javaslatában szerepelt az is, hogy a televízió- és ráadiószolgáltatók jövedelmére kivetett általános forgalmi adót (áfa/TVA) a mostani 24-ről 9 százalékra csökkentsék.
Jucan szerint a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kormány önkényesen, átláthatatlanul és kétségbe vonható módszerrel, közvita nélkül módosította és fogadta el az általa benyújtott tervezetet. Hozzátette: „szerencsére ezt a gazemberséget még nem vitték véghez”, hiszen az alkalmazási módszertan kidolgozása még csak ezután következik, így van rá esély, hogy végül mégiscsak a nézők érdekeit szolgáló, a kulturális elveket szem előtt tartó intézkedés szülessen.
A CNA egyébként kedden fogadta el az audiovizuális alap létrehozását és az áfacsökkentést is tartalmazó rendelet-tervezetet. A kormány szerdai ülésének megkezdését kétszer is elhalasztották az ügyben folytatott zártkörű tárgyalások miatt.
A pénzalap létrehozásának ötlete nagy felháborodást keltett a televíziószolgáltatók körében. A hazai piac egyik legfontosabb szereplője, az internetszolgáltatóként is tevékenykedő RCS&RDS vezetőinek meglátása szerint az audiovizuális alap csak egy újabb „egyik napról a másikra bevezetett adó”, amely az ügyfeleket is terhelné.
A tervezet azonnali visszavonását kérte a kormánytól a Telekom-csoport is, amely szerint egy ilyen intézkedés bevezetéséhez komoly hatástanulmányt és felméréseket kell végezni. A cég közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány úgy fogadná el a tervezetet, hogy előzetesen nem tárgyalt az üzleti szférával.
A kezdeményezés ellen az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, az Orange is felszólalt: a cég képviselőit leginkább az lepte meg, hogy a kormány mennyire siet a tervezet elfogadásával. Az Orange márkanév alatt egyébként a France Telecom biztosít mobiltelefon-, internet- és televíziószolgáltatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!