Pénzhiány miatt nem építik meg az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát, ehelyett négysávos országutat fektetnének le a két megyeszékhely között – nyilatkozta Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. április 03., 15:362014. április 03., 15:36
Mint rámutatott: autópálya kivitelezésére nem tudnak lehívni európai uniós alapokat, de az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) év végéig egyeztetnek arról, hogy az országút megépítésére milyen forrásokat használhatnak fel. „Vásárhely és Brassó között egyébként sem annyira nagy a forgalom, hogy indokolt lenne a sztrádaépítés, a két-két sávot pedig akár korláttal is el lehetne választani” – magyarázta a tárcavezető.
Öt év múlva nyitják meg a Nagyszeben–Piteşti sztrádát
Şova ugyanakkor elmondta: a tervek szerint a Negyszeben–Piteşti-autópályát 2019 elején nyitnák meg a forgalom előtt: a sztrádát egyszerre kezdenék építeni a két végén, a versenytárgyalást pedig jövő év elején hirdetnék meg.
Mint ismeretes, a Victor Ponta miniszterelnök által decemberben ismertetett autópálya-stratégiából az is kiderült, hogy a Székelyföldet érintő másik autópálya, a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő sztráda megépítésére sem lesz pénz a következő öt évben. A megvalósíthatósági tanulmány ugyan elkészült ez utóbbi esetében is, de Şova túlzásnak nevezte a 9 milliárd eurós előirányzott költséget, és bejelentette: hamarosan újabb tanulmányt rendel.
A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó-útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a kormány az amerikai Bechtellel, amit tavaly bontottak fel. Uniós források nélkül ugyanis a költségvetés nem tudta finanszírozni az építkezést, így a 415 kilométeres sztrádából alig 52 kilométert adtak át a forgalomnak, ezért a részért és néhány további félkész szakaszért az ország 1,2 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.
Şova: olcsó lesz a Brassó–Comarnic-szakasz
A közlekedésügyi miniszter arról is beszámolt, hogy a Brassó és Comarnic között építendő hegyvidéki sztráda kilométerenkénti ára „rendkívül alacsony” lesz, elmondása szerint ugyanis például az Egyesült Államokban, Németországban vagy Spanyolországban hasonló körülmények között kivitelezett autópályák két és félszer vagy akár háromszor is többe kerülnek, mint amekkora összegben sikerült kiegyezniük a romániai hatóságoknak.
Mint rámutatott: a csaknem 60 kilométeres szakasz kivitelezéséhez 1,5–1,8 milliárd euró szükséges, ez kilométerenként 25–30 millió eurót jelent. Ugyanakkor köztudott, hogy a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is messzemenően alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
A Brassó–Comarnic-szakasz kivitelezésére kiírt licitet egyébként az olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium nyerte el, Şova elmondása szerint pedig a beruházásra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), az Európai Beruházási Banktól (EIB) és a Világbanktól is hitelre számíthat a kormány.
„Reméltem, hogy a kivitelezési szerződést már februárban aláírhatjuk, erre sajnos nem került sor, de időközben sikerült tárgyalnunk a nemzetközi pénzintézetekkel a projekt támogatásáról, a Romániának biztosítandó kölcsönökről így várhatóan már júniusban döntenek” – fejtette ki a tárcavezető.
Şova korábban arról is beszélt, hogy a Brassó–Comarnic autópálya használati díja az egyik legalacsonyabb lesz az Európai Unióban: a teljes sztráda használatáért a járműveknek a tervek szerint alig 7 lejt kell majd fizetniük.
Mint ismert, az RMDSZ kormányzati részvétele egyik feltételeként megállapodott Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata pártjával az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról, az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszra helyezve a hangsúlyt.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Maros megyei parlamenti képviselő a koalíciós egyezségre alapozva úgy vélekedett: két-három éven belül elkészül az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres–Marosugra közötti szakasza. Ezúttal az európai kohéziós alapokból akarják finanszírozni az építkezést. Dan Șova ígérete szerint a jövő hónapban írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres–Marosugra–Marosvásárhely-autópályaszakasz megépítésére.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!