Pénzhiány miatt nem építik meg az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát, ehelyett négysávos országutat fektetnének le a két megyeszékhely között – nyilatkozta Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. április 03., 15:362014. április 03., 15:36
Mint rámutatott: autópálya kivitelezésére nem tudnak lehívni európai uniós alapokat, de az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) év végéig egyeztetnek arról, hogy az országút megépítésére milyen forrásokat használhatnak fel. „Vásárhely és Brassó között egyébként sem annyira nagy a forgalom, hogy indokolt lenne a sztrádaépítés, a két-két sávot pedig akár korláttal is el lehetne választani” – magyarázta a tárcavezető.
Öt év múlva nyitják meg a Nagyszeben–Piteşti sztrádát
Şova ugyanakkor elmondta: a tervek szerint a Negyszeben–Piteşti-autópályát 2019 elején nyitnák meg a forgalom előtt: a sztrádát egyszerre kezdenék építeni a két végén, a versenytárgyalást pedig jövő év elején hirdetnék meg.
Mint ismeretes, a Victor Ponta miniszterelnök által decemberben ismertetett autópálya-stratégiából az is kiderült, hogy a Székelyföldet érintő másik autópálya, a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő sztráda megépítésére sem lesz pénz a következő öt évben. A megvalósíthatósági tanulmány ugyan elkészült ez utóbbi esetében is, de Şova túlzásnak nevezte a 9 milliárd eurós előirányzott költséget, és bejelentette: hamarosan újabb tanulmányt rendel.
A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó-útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a kormány az amerikai Bechtellel, amit tavaly bontottak fel. Uniós források nélkül ugyanis a költségvetés nem tudta finanszírozni az építkezést, így a 415 kilométeres sztrádából alig 52 kilométert adtak át a forgalomnak, ezért a részért és néhány további félkész szakaszért az ország 1,2 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.
Şova: olcsó lesz a Brassó–Comarnic-szakasz
A közlekedésügyi miniszter arról is beszámolt, hogy a Brassó és Comarnic között építendő hegyvidéki sztráda kilométerenkénti ára „rendkívül alacsony” lesz, elmondása szerint ugyanis például az Egyesült Államokban, Németországban vagy Spanyolországban hasonló körülmények között kivitelezett autópályák két és félszer vagy akár háromszor is többe kerülnek, mint amekkora összegben sikerült kiegyezniük a romániai hatóságoknak.
Mint rámutatott: a csaknem 60 kilométeres szakasz kivitelezéséhez 1,5–1,8 milliárd euró szükséges, ez kilométerenként 25–30 millió eurót jelent. Ugyanakkor köztudott, hogy a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is messzemenően alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
A Brassó–Comarnic-szakasz kivitelezésére kiírt licitet egyébként az olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium nyerte el, Şova elmondása szerint pedig a beruházásra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), az Európai Beruházási Banktól (EIB) és a Világbanktól is hitelre számíthat a kormány.
„Reméltem, hogy a kivitelezési szerződést már februárban aláírhatjuk, erre sajnos nem került sor, de időközben sikerült tárgyalnunk a nemzetközi pénzintézetekkel a projekt támogatásáról, a Romániának biztosítandó kölcsönökről így várhatóan már júniusban döntenek” – fejtette ki a tárcavezető.
Şova korábban arról is beszélt, hogy a Brassó–Comarnic autópálya használati díja az egyik legalacsonyabb lesz az Európai Unióban: a teljes sztráda használatáért a járműveknek a tervek szerint alig 7 lejt kell majd fizetniük.
Mint ismert, az RMDSZ kormányzati részvétele egyik feltételeként megállapodott Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata pártjával az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról, az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszra helyezve a hangsúlyt.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Maros megyei parlamenti képviselő a koalíciós egyezségre alapozva úgy vélekedett: két-három éven belül elkészül az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres–Marosugra közötti szakasza. Ezúttal az európai kohéziós alapokból akarják finanszírozni az építkezést. Dan Șova ígérete szerint a jövő hónapban írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres–Marosugra–Marosvásárhely-autópályaszakasz megépítésére.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!