Pénzhiány miatt nem építik meg az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát, ehelyett négysávos országutat fektetnének le a két megyeszékhely között – nyilatkozta Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. április 03., 15:362014. április 03., 15:36
Mint rámutatott: autópálya kivitelezésére nem tudnak lehívni európai uniós alapokat, de az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) év végéig egyeztetnek arról, hogy az országút megépítésére milyen forrásokat használhatnak fel. „Vásárhely és Brassó között egyébként sem annyira nagy a forgalom, hogy indokolt lenne a sztrádaépítés, a két-két sávot pedig akár korláttal is el lehetne választani” – magyarázta a tárcavezető.
Öt év múlva nyitják meg a Nagyszeben–Piteşti sztrádát
Şova ugyanakkor elmondta: a tervek szerint a Negyszeben–Piteşti-autópályát 2019 elején nyitnák meg a forgalom előtt: a sztrádát egyszerre kezdenék építeni a két végén, a versenytárgyalást pedig jövő év elején hirdetnék meg.
Mint ismeretes, a Victor Ponta miniszterelnök által decemberben ismertetett autópálya-stratégiából az is kiderült, hogy a Székelyföldet érintő másik autópálya, a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő sztráda megépítésére sem lesz pénz a következő öt évben. A megvalósíthatósági tanulmány ugyan elkészült ez utóbbi esetében is, de Şova túlzásnak nevezte a 9 milliárd eurós előirányzott költséget, és bejelentette: hamarosan újabb tanulmányt rendel.
A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó-útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a kormány az amerikai Bechtellel, amit tavaly bontottak fel. Uniós források nélkül ugyanis a költségvetés nem tudta finanszírozni az építkezést, így a 415 kilométeres sztrádából alig 52 kilométert adtak át a forgalomnak, ezért a részért és néhány további félkész szakaszért az ország 1,2 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.
Şova: olcsó lesz a Brassó–Comarnic-szakasz
A közlekedésügyi miniszter arról is beszámolt, hogy a Brassó és Comarnic között építendő hegyvidéki sztráda kilométerenkénti ára „rendkívül alacsony” lesz, elmondása szerint ugyanis például az Egyesült Államokban, Németországban vagy Spanyolországban hasonló körülmények között kivitelezett autópályák két és félszer vagy akár háromszor is többe kerülnek, mint amekkora összegben sikerült kiegyezniük a romániai hatóságoknak.
Mint rámutatott: a csaknem 60 kilométeres szakasz kivitelezéséhez 1,5–1,8 milliárd euró szükséges, ez kilométerenként 25–30 millió eurót jelent. Ugyanakkor köztudott, hogy a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is messzemenően alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
A Brassó–Comarnic-szakasz kivitelezésére kiírt licitet egyébként az olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium nyerte el, Şova elmondása szerint pedig a beruházásra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), az Európai Beruházási Banktól (EIB) és a Világbanktól is hitelre számíthat a kormány.
„Reméltem, hogy a kivitelezési szerződést már februárban aláírhatjuk, erre sajnos nem került sor, de időközben sikerült tárgyalnunk a nemzetközi pénzintézetekkel a projekt támogatásáról, a Romániának biztosítandó kölcsönökről így várhatóan már júniusban döntenek” – fejtette ki a tárcavezető.
Şova korábban arról is beszélt, hogy a Brassó–Comarnic autópálya használati díja az egyik legalacsonyabb lesz az Európai Unióban: a teljes sztráda használatáért a járműveknek a tervek szerint alig 7 lejt kell majd fizetniük.
Mint ismert, az RMDSZ kormányzati részvétele egyik feltételeként megállapodott Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata pártjával az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról, az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszra helyezve a hangsúlyt.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Maros megyei parlamenti képviselő a koalíciós egyezségre alapozva úgy vélekedett: két-három éven belül elkészül az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres–Marosugra közötti szakasza. Ezúttal az európai kohéziós alapokból akarják finanszírozni az építkezést. Dan Șova ígérete szerint a jövő hónapban írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres–Marosugra–Marosvásárhely-autópályaszakasz megépítésére.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
szóljon hozzá!