A bankkártyás fizetések arányának növekedése ellenére Románia lakosságának többsége továbbra is a készpénzzel történő vásárlást részesíti előnyben – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból.
2014. augusztus 18., 13:552014. augusztus 18., 13:55
A beszámoló szerint az év első felében a lakosok összesen 14,6 milliárd lejnyi (3,3 milliárd euró) összeget fizettek bankkártyával a kereskedelmi egységekben, illetve az interneten keresztül, ez 15 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában jegyzett adatokat, az így elköltött pénzmennyiség pedig megháromszorozódott az elmúlt öt évben.
Az adatokból azonban az is kiderült, hogy a január–márciusi 20 százalékhoz képest a második negyedévben 12 százalékra mérséklődött a kártyahasználat növekedésének mértéke.
A bankautomatáknál felvett összeg ugyanakkor az év első hat hónapjában elérte az 59,7 milliárd lejt (13,4 milliárd euró), azaz a készpénzes fizetések értéke négyszerese volt a kártyával lerótt értéknek. A kártyahasználat mértékének növekedésével párhuzamosan a tavalyi 33-ról 36 milliárd lejre emelkedett a banki szektoron kívül használatban levő készpénzmennyiség.
A szakértők szerint a pénzintézetek ügyfeleinek egy része még mindig nem tekint fizetőeszközként a bankkártyára, ennek legfőbb oka pedig, hogy egyrészt a bankok nem fektettek elég hangsúlyt az alternatív fizetési mód népszerűsítésére, ugyanakkor az állami szféra sem hozott intézkedéseket az elektronikus vásárlás ösztönzésére.
Az illetékesek ismételten rámutattak arra, hogy a készpénzes fizetés a fekete és szürke gazdaságnak kedvez, amelynek becsült értéke eléri az évi 40 milliárd eurót. Adrian Apolzan, a hazai elektronikus fizetést ösztönző egyesület (APERO) volt elnöke kifejtette: a bankok eddigi népszerűsítő kampányai nem bizonyultak elégségesnek, ezért az állami szférának is tennie kell a kártyás fizetések arányának növeléséért.
A szakember példaként említette, hogy a kormány csökkenthetné az általános forgalmi adót (áfa/TVA) az elektronikusan vásárolt termékek és szolgáltatások esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!