
A bankkártyás fizetések arányának növekedése ellenére Románia lakosságának többsége továbbra is a készpénzzel történő vásárlást részesíti előnyben – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból.
2014. augusztus 18., 13:552014. augusztus 18., 13:55
A beszámoló szerint az év első felében a lakosok összesen 14,6 milliárd lejnyi (3,3 milliárd euró) összeget fizettek bankkártyával a kereskedelmi egységekben, illetve az interneten keresztül, ez 15 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában jegyzett adatokat, az így elköltött pénzmennyiség pedig megháromszorozódott az elmúlt öt évben.
Az adatokból azonban az is kiderült, hogy a január–márciusi 20 százalékhoz képest a második negyedévben 12 százalékra mérséklődött a kártyahasználat növekedésének mértéke.
A bankautomatáknál felvett összeg ugyanakkor az év első hat hónapjában elérte az 59,7 milliárd lejt (13,4 milliárd euró), azaz a készpénzes fizetések értéke négyszerese volt a kártyával lerótt értéknek. A kártyahasználat mértékének növekedésével párhuzamosan a tavalyi 33-ról 36 milliárd lejre emelkedett a banki szektoron kívül használatban levő készpénzmennyiség.
A szakértők szerint a pénzintézetek ügyfeleinek egy része még mindig nem tekint fizetőeszközként a bankkártyára, ennek legfőbb oka pedig, hogy egyrészt a bankok nem fektettek elég hangsúlyt az alternatív fizetési mód népszerűsítésére, ugyanakkor az állami szféra sem hozott intézkedéseket az elektronikus vásárlás ösztönzésére.
Az illetékesek ismételten rámutattak arra, hogy a készpénzes fizetés a fekete és szürke gazdaságnak kedvez, amelynek becsült értéke eléri az évi 40 milliárd eurót. Adrian Apolzan, a hazai elektronikus fizetést ösztönző egyesület (APERO) volt elnöke kifejtette: a bankok eddigi népszerűsítő kampányai nem bizonyultak elégségesnek, ezért az állami szférának is tennie kell a kártyás fizetések arányának növeléséért.
A szakember példaként említette, hogy a kormány csökkenthetné az általános forgalmi adót (áfa/TVA) az elektronikusan vásárolt termékek és szolgáltatások esetében.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!