Több mint 600 ezer lejtől estek el a Kovászna megyei munkáltatók, mivel nem kellően tájékozottak – közölte Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerdán nyilvánosságra hozott elemzése szerint a háromszéki vállalkozók többsége nem élt azzal a jogával, hogy ha pályakezdőket vesz fel, és őket a kötelező három év után is alkalmazásban tartja, a 4. és 5. évben visszakérheti az államtól az utánuk befizetett, a munkaadót terhelő járulékokat.
2014. február 05., 18:012014. február 05., 18:01
Édler (képünkön) felhívja a figyelmet, hogy a visszaigényelhető járulékok összeg megközelítőleg 30 százaléka a bruttó átlagbérnek, mégis Kovászna megyében a 2008-2013-as időszakban mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel.
A kamara a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOMF) adatait elemezte. Ezek szerint 2008-ban 226 pályakezdőt alkalmaztak a háromszéki munkaadók, 2009-ben 34-et, utánuk 2012-ben és 2013-ban lehetett volna visszaigényelni a járulékokat. Édler azt mondja, ha azt veszi figyelembe, hogy három év után csak a pályakezdők felét tartották meg a munkáltatók, s csak minimálbért fizettek nekik, akkor is összesen több mint 600 ezer lejt kérhettek volna vissza.
A kamaraelnök éppen ezért arra biztatja a vállalkozókat, hogy a következőkben éljenek ezzel a lehetőséggel. A 2002/76-ös törvény értelmében ugyanis azok a munkaadók, akik friss végzősöket alkalmaznak, és a kötelező 3 éven túl – 2013-tól már csak 18 hónapon túl –, a 4. és 5. évben is alkalmazásban tartják őket, visszakérhetik az államtól a 4. és 5. évben utánuk befizetett, a munkaadóra eső hozzájárulásokat.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta, azt tapasztalta, hogy a cégek gyakran csak egy évig tartják a pályakezdőket, amíg kapják utánuk az állami támogatást. „Gyakran előfordul, hogy a pályakezdők többsége nem tudja négy-öt évig megtartani első munkahelyét, így a munkaadók sem tudják visszaigényelni a járulékokat” – fogalmazta meg Kelemen Tibor.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!