Több mint 600 ezer lejtől estek el a Kovászna megyei munkáltatók, mivel nem kellően tájékozottak – közölte Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerdán nyilvánosságra hozott elemzése szerint a háromszéki vállalkozók többsége nem élt azzal a jogával, hogy ha pályakezdőket vesz fel, és őket a kötelező három év után is alkalmazásban tartja, a 4. és 5. évben visszakérheti az államtól az utánuk befizetett, a munkaadót terhelő járulékokat.
2014. február 05., 18:012014. február 05., 18:01
Édler (képünkön) felhívja a figyelmet, hogy a visszaigényelhető járulékok összeg megközelítőleg 30 százaléka a bruttó átlagbérnek, mégis Kovászna megyében a 2008-2013-as időszakban mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel.
A kamara a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOMF) adatait elemezte. Ezek szerint 2008-ban 226 pályakezdőt alkalmaztak a háromszéki munkaadók, 2009-ben 34-et, utánuk 2012-ben és 2013-ban lehetett volna visszaigényelni a járulékokat. Édler azt mondja, ha azt veszi figyelembe, hogy három év után csak a pályakezdők felét tartották meg a munkáltatók, s csak minimálbért fizettek nekik, akkor is összesen több mint 600 ezer lejt kérhettek volna vissza.
A kamaraelnök éppen ezért arra biztatja a vállalkozókat, hogy a következőkben éljenek ezzel a lehetőséggel. A 2002/76-ös törvény értelmében ugyanis azok a munkaadók, akik friss végzősöket alkalmaznak, és a kötelező 3 éven túl – 2013-tól már csak 18 hónapon túl –, a 4. és 5. évben is alkalmazásban tartják őket, visszakérhetik az államtól a 4. és 5. évben utánuk befizetett, a munkaadóra eső hozzájárulásokat.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta, azt tapasztalta, hogy a cégek gyakran csak egy évig tartják a pályakezdőket, amíg kapják utánuk az állami támogatást. „Gyakran előfordul, hogy a pályakezdők többsége nem tudja négy-öt évig megtartani első munkahelyét, így a munkaadók sem tudják visszaigényelni a járulékokat” – fogalmazta meg Kelemen Tibor.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!