Több mint 600 ezer lejtől estek el a Kovászna megyei munkáltatók, mivel nem kellően tájékozottak – közölte Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerdán nyilvánosságra hozott elemzése szerint a háromszéki vállalkozók többsége nem élt azzal a jogával, hogy ha pályakezdőket vesz fel, és őket a kötelező három év után is alkalmazásban tartja, a 4. és 5. évben visszakérheti az államtól az utánuk befizetett, a munkaadót terhelő járulékokat.
2014. február 05., 18:012014. február 05., 18:01
Édler (képünkön) felhívja a figyelmet, hogy a visszaigényelhető járulékok összeg megközelítőleg 30 százaléka a bruttó átlagbérnek, mégis Kovászna megyében a 2008-2013-as időszakban mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel.
A kamara a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOMF) adatait elemezte. Ezek szerint 2008-ban 226 pályakezdőt alkalmaztak a háromszéki munkaadók, 2009-ben 34-et, utánuk 2012-ben és 2013-ban lehetett volna visszaigényelni a járulékokat. Édler azt mondja, ha azt veszi figyelembe, hogy három év után csak a pályakezdők felét tartották meg a munkáltatók, s csak minimálbért fizettek nekik, akkor is összesen több mint 600 ezer lejt kérhettek volna vissza.
A kamaraelnök éppen ezért arra biztatja a vállalkozókat, hogy a következőkben éljenek ezzel a lehetőséggel. A 2002/76-ös törvény értelmében ugyanis azok a munkaadók, akik friss végzősöket alkalmaznak, és a kötelező 3 éven túl – 2013-tól már csak 18 hónapon túl –, a 4. és 5. évben is alkalmazásban tartják őket, visszakérhetik az államtól a 4. és 5. évben utánuk befizetett, a munkaadóra eső hozzájárulásokat.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta, azt tapasztalta, hogy a cégek gyakran csak egy évig tartják a pályakezdőket, amíg kapják utánuk az állami támogatást. „Gyakran előfordul, hogy a pályakezdők többsége nem tudja négy-öt évig megtartani első munkahelyét, így a munkaadók sem tudják visszaigényelni a járulékokat” – fogalmazta meg Kelemen Tibor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!