Több mint 600 ezer lejtől estek el a Kovászna megyei munkáltatók, mivel nem kellően tájékozottak – közölte Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerdán nyilvánosságra hozott elemzése szerint a háromszéki vállalkozók többsége nem élt azzal a jogával, hogy ha pályakezdőket vesz fel, és őket a kötelező három év után is alkalmazásban tartja, a 4. és 5. évben visszakérheti az államtól az utánuk befizetett, a munkaadót terhelő járulékokat.
2014. február 05., 18:012014. február 05., 18:01
Édler (képünkön) felhívja a figyelmet, hogy a visszaigényelhető járulékok összeg megközelítőleg 30 százaléka a bruttó átlagbérnek, mégis Kovászna megyében a 2008-2013-as időszakban mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel.
A kamara a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOMF) adatait elemezte. Ezek szerint 2008-ban 226 pályakezdőt alkalmaztak a háromszéki munkaadók, 2009-ben 34-et, utánuk 2012-ben és 2013-ban lehetett volna visszaigényelni a járulékokat. Édler azt mondja, ha azt veszi figyelembe, hogy három év után csak a pályakezdők felét tartották meg a munkáltatók, s csak minimálbért fizettek nekik, akkor is összesen több mint 600 ezer lejt kérhettek volna vissza.
A kamaraelnök éppen ezért arra biztatja a vállalkozókat, hogy a következőkben éljenek ezzel a lehetőséggel. A 2002/76-ös törvény értelmében ugyanis azok a munkaadók, akik friss végzősöket alkalmaznak, és a kötelező 3 éven túl – 2013-tól már csak 18 hónapon túl –, a 4. és 5. évben is alkalmazásban tartják őket, visszakérhetik az államtól a 4. és 5. évben utánuk befizetett, a munkaadóra eső hozzájárulásokat.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta, azt tapasztalta, hogy a cégek gyakran csak egy évig tartják a pályakezdőket, amíg kapják utánuk az állami támogatást. „Gyakran előfordul, hogy a pályakezdők többsége nem tudja négy-öt évig megtartani első munkahelyét, így a munkaadók sem tudják visszaigényelni a járulékokat” – fogalmazta meg Kelemen Tibor.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
szóljon hozzá!