Nem kérnek a csődvédelemből

Csődvédelmet kérhetnek ezentúl azok a helyi önkormányzatok, amelyeknek négy hónaposnál régebbi tartozásaik vannak, vagy az általuk felhalmozott adósságállomány meghaladja a település éves költségvetésének az 50 százalékát – erről döntött legutóbbi ülésén a kormány. A közigazgatási egységek pénzügyi válságát rendezni hivatott sürgősségi kormányrendelet értelmében az említett két esetbe került önkormányzatok fizetésképtelenné nyilváníthatók. Továbbá csődvédelmet kérhetnek azok a cégek is, akik felé az önkormányzat tetemes adósságot halmozott fel abban az esetben, ha ez az összeg eléri az önkormányzat adósságállományának a 30 százalékát.

A csődvédelemért folyamodó településekre a területi törvényszék vagy bíróság egy csődbiztost küld majd ki, aki a területi közpénzügyi igazgatóság képviselőivel közösen kidolgozza az illető önkormányzat gazdasági fellendülését célzó cselekvési tervet. A csődvédelem ideje alatt az önkormányzat a legszükségesebb kiadásokon – például a hó-eltakarítási munkálatok – kívül semmire sem költhet, nem indíthat új beruházásokat költségvetési forrásokból, nem kezdeményezhet korszerűsítési munkálatokat, nem vásárolhat sem bútorzatot, sem pedig gépkocsikat. Tilos továbbá az alkalmazás is. A csődvédelem a rendelet szerint legtöbb három évig tarthat.

A rendeletben ugyanakkor emlékeztetnek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött megállapodásban rögzített adósságrendezési feltételre is. Mint beszámoltunk, az helyi és megyei önkormányzatok június 30-ig 85 százalékkal csökkenthetik a 90 naposnál régebbi adósságállományukat. Erre a pénzügyminisztérium 800 000 millió lejes keretet állított a pályázók rendelkezésére. A legfrissebb statisztikák szerint áprilisban a helyi és megyei önkormányzatok adósságai elérték a 750 000 millió lejt, ami azt jelenti, hogy június végére biztosan maradnak olyan települések, amelyeknek a három hónaposnál régebbi tartozásai meg fogják haladni a helyi költségvetés 15 százalékát, és ezek érintettek lehetnek majd a fizetésképtelenség terén.

 A kormány miatt verik magukat adósságba

Ez nem jelent valós segítséget az önkormányzatoknak – vélik azonban a háromszéki polgármesterek. Kökös önkormányzatát például évekig fenyegette a csőd veszélye. Sánta Gyula polgármester azonban a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a romániai községek többsége a pályázati önrészek miatt verte magát adósságba, vagy azért sodródott a fizetésképtelenség határára, mert éppen a kormányprogramok keretében elnyert finanszírozást nagy késéssel kapta meg.  A valós segítséget az elöljáró szerint az jelentené, ha az önrészeket átvállalná a kormány, kifizetné a szükséges dokumentáció összeállításának költségeit, vagy legalább időben törlesztené a tartozásait.

Hasonlóképpen vélekedik Kis József, Zágon polgármestere is. Mint érdeklődésükre közölte, nehezen tudta ugyan kiharcolni a szükséges pénzeket, de túl van rajta, törlesztette felgyülemlett adósságait. Zágonban az okozott korábban gondot, hogy az iskola felújítása 750 ezer euróba került, a fejlesztési minisztérium hatalmas késéssel utalta át a pénzt, a csatornarendszer pedig Sapard- programban elnyert pályázatból épült, ennek a költségeiből 200 ezer lejt szintén több éves késéssel kapott meg az önkormányzat. Hogy a kivitelező cégek felé törleszthessenek, 500 ezer lejes hitelt vettek fel. „A csődvédelemről az a véleményem, hogy úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Én sokat pályáztam, de ezentúl kétszer is meggondolom, mielőtt belevágok egy kormányprogramba, hiszen alig tudtam elkerülni, hogy zárolják a számlákat. Nagy nehezen megnyerünk egy pályázatot, és csak azután kezdődnek a pénzügyi nehézségek. Ezután óvakodni fogok a kormány- pályázatoktól” – fogalmazta meg a zágoni elöljáró.

Kilenc hónapja tartozik a kormány a Bihar megyei Diószegnek is – tudtuk meg Mados Attila polgármestertől. „Nekünk az lenne a hasznos, ha Bukarest kifizetne minket” – szögezte le az elöljáró, aki nem is kívánta kommentálni a csődvédelemre vonatkozó intézkedést, mivel szerinte községét nem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye.

 „Felelőtlen intézkedés”

Nincs pozitív véleménye a Ponta-kabinet új intézkedéséről Matyi Miklósnak, a Bihar megyei Tamási község polgármesterének sem. Megkeresésünkre határozottan leszögezte, a kormány felelőtlen rendelkezéseket hoz. Noha – mint mondja – községét a sürgősségi kormányrendelet nem érinti, úgy véli, az a jövőben több településen is gondot fog okozni. „Adnak egy költségvetést, ami nem elégséges, aztán meg ilyen rendelkezéseket hoznak. Ez nem fair. Szerintem nem is gondolják át” – fogalmazott. Szerinte például nagyon rossz intézkedés, hogy a csődvédelem alatt álló önkormányzatok nem alkalmazhatnak új embereket. Azt ugyanis saját tapasztalatból tudja már, hogy a munkahelyek befagyasztása hátrányosan érinti egy önkormányzat működését, hiszen nem csak az új állások létrehozását tiltja meg, hanem az alkalmazott esetleges felmondásával megüresedett posztokat sem lehet betölteni. A Bihar megyei önkormányzatok adóslistáján ugyan Tamási is szerepel, de az elöljáró szerint hátralékuk törlesztése nem okoz majd problémát, és nem veszik igénybe a pénzügyminisztérium által kínált hitelt.