
Kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt a nagy nyugati divatmárkák, amelyek rendkívül alacsony bérért, elfogadhatatlan körülmények között dolgoztatnak főként nőket Szlovákiától Grúziáig, Romániát is beleértve – hívta fel a figyelmet a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruházatért kampány) elnevezésű brit civil szervezet.
2014. június 12., 18:132014. június 12., 18:13
Az egyesület jelentéséről a The Guardian napilap számolt be: a riport szerint az Adidas, a Primark, a Zara és az olyan luxusmárkák is, mint a Prada vagy a Hugo Boss közel hárommillió polgárt dolgoztat a kelet-európai országokban.
Az alkalmazottaknak gyakran kell túlórázniuk, és szombatonként is rendszerint dolgozniuk kell anélkül, hogy ezután bármilyen pluszjuttatást kapnának, ráadásul többségük fizetése jóval alatta marad az Európai Unió által előírt minimálbérnek. A civil szervezet meglátása szerint mindez lerombolja azt a mítoszt, miszerint a neves márkák ruhadarabjain feltüntetett Made in Europe felirat tisztességes munkát takar.
Az egyesület főként a német Adidas-t bírálta, amely szerinte, kihasználva, hogy Grúzia nem szabályozza a munkavállalók jogait, a napi nyolc vagy annál is több órás munkavégzésért alig öt eurót fizet. Az alkalmazottak ráadásul arra panaszkodtak, hogy a gyárakban rendszeresen megszégyenítik őket, még a mellékhelyiség használatára is engedélyt kell kérniük, és betegen sem vehetnek ki szabadságot. Az Adidas eközben az elmúlt évben 14,5 milliárd euró értében adott el sportszertermékeket.
A német cégcsoport illetékesei a vádakra reagálva úgy nyilatkoztak: Grúziában „nem bonyolítanak le engedélyezett tevékenységet”. Arra a kérdésre, hogy török alvállalkozóikon keresztül végeznek-e nem engedélyezett munkát, az egyik szóvivő elmondta: a vállalat minden panaszt – a brit szervezet kifogásait is beleértve – kivizsgál, és nyilvánosságra hozza az igényelt részleteket. Hasonlóan reagált a Zara szóvivője is, amelynek bejelentése szerint a csoport folyamatosan kapcsolatban áll a Clean Clothes Campaign kéviselőivel, akiknek panaszait kivizsgálják.
A riport szerint a luxusmárkák többek között Romániában és Bulgáriában is alulfizetik az alkalmazottakat: Romániában a munkások havonta 124 eurót (544 lejt) keresnek, ez 55 euróval kisebb a minimálbérnél. Az egyik romániai munkás azt is elmondta: miután arra panaszkodott munkaadóinál, hogy a minimálbért csak akkor kapja meg, ha szombaton is dolgozik, azt a választ kapta, hogy ez esetben vasárnap is be kellene mennie a gyárba.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
szóljon hozzá!