
Kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt a nagy nyugati divatmárkák, amelyek rendkívül alacsony bérért, elfogadhatatlan körülmények között dolgoztatnak főként nőket Szlovákiától Grúziáig, Romániát is beleértve – hívta fel a figyelmet a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruházatért kampány) elnevezésű brit civil szervezet.
2014. június 12., 18:132014. június 12., 18:13
Az egyesület jelentéséről a The Guardian napilap számolt be: a riport szerint az Adidas, a Primark, a Zara és az olyan luxusmárkák is, mint a Prada vagy a Hugo Boss közel hárommillió polgárt dolgoztat a kelet-európai országokban.
Az alkalmazottaknak gyakran kell túlórázniuk, és szombatonként is rendszerint dolgozniuk kell anélkül, hogy ezután bármilyen pluszjuttatást kapnának, ráadásul többségük fizetése jóval alatta marad az Európai Unió által előírt minimálbérnek. A civil szervezet meglátása szerint mindez lerombolja azt a mítoszt, miszerint a neves márkák ruhadarabjain feltüntetett Made in Europe felirat tisztességes munkát takar.
Az egyesület főként a német Adidas-t bírálta, amely szerinte, kihasználva, hogy Grúzia nem szabályozza a munkavállalók jogait, a napi nyolc vagy annál is több órás munkavégzésért alig öt eurót fizet. Az alkalmazottak ráadásul arra panaszkodtak, hogy a gyárakban rendszeresen megszégyenítik őket, még a mellékhelyiség használatára is engedélyt kell kérniük, és betegen sem vehetnek ki szabadságot. Az Adidas eközben az elmúlt évben 14,5 milliárd euró értében adott el sportszertermékeket.
A német cégcsoport illetékesei a vádakra reagálva úgy nyilatkoztak: Grúziában „nem bonyolítanak le engedélyezett tevékenységet”. Arra a kérdésre, hogy török alvállalkozóikon keresztül végeznek-e nem engedélyezett munkát, az egyik szóvivő elmondta: a vállalat minden panaszt – a brit szervezet kifogásait is beleértve – kivizsgál, és nyilvánosságra hozza az igényelt részleteket. Hasonlóan reagált a Zara szóvivője is, amelynek bejelentése szerint a csoport folyamatosan kapcsolatban áll a Clean Clothes Campaign kéviselőivel, akiknek panaszait kivizsgálják.
A riport szerint a luxusmárkák többek között Romániában és Bulgáriában is alulfizetik az alkalmazottakat: Romániában a munkások havonta 124 eurót (544 lejt) keresnek, ez 55 euróval kisebb a minimálbérnél. Az egyik romániai munkás azt is elmondta: miután arra panaszkodott munkaadóinál, hogy a minimálbért csak akkor kapja meg, ha szombaton is dolgozik, azt a választ kapta, hogy ez esetben vasárnap is be kellene mennie a gyárba.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!