Kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt a nagy nyugati divatmárkák, amelyek rendkívül alacsony bérért, elfogadhatatlan körülmények között dolgoztatnak főként nőket Szlovákiától Grúziáig, Romániát is beleértve – hívta fel a figyelmet a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruházatért kampány) elnevezésű brit civil szervezet.
2014. június 12., 18:132014. június 12., 18:13
Az egyesület jelentéséről a The Guardian napilap számolt be: a riport szerint az Adidas, a Primark, a Zara és az olyan luxusmárkák is, mint a Prada vagy a Hugo Boss közel hárommillió polgárt dolgoztat a kelet-európai országokban.
Az alkalmazottaknak gyakran kell túlórázniuk, és szombatonként is rendszerint dolgozniuk kell anélkül, hogy ezután bármilyen pluszjuttatást kapnának, ráadásul többségük fizetése jóval alatta marad az Európai Unió által előírt minimálbérnek. A civil szervezet meglátása szerint mindez lerombolja azt a mítoszt, miszerint a neves márkák ruhadarabjain feltüntetett Made in Europe felirat tisztességes munkát takar.
Az egyesület főként a német Adidas-t bírálta, amely szerinte, kihasználva, hogy Grúzia nem szabályozza a munkavállalók jogait, a napi nyolc vagy annál is több órás munkavégzésért alig öt eurót fizet. Az alkalmazottak ráadásul arra panaszkodtak, hogy a gyárakban rendszeresen megszégyenítik őket, még a mellékhelyiség használatára is engedélyt kell kérniük, és betegen sem vehetnek ki szabadságot. Az Adidas eközben az elmúlt évben 14,5 milliárd euró értében adott el sportszertermékeket.
A német cégcsoport illetékesei a vádakra reagálva úgy nyilatkoztak: Grúziában „nem bonyolítanak le engedélyezett tevékenységet”. Arra a kérdésre, hogy török alvállalkozóikon keresztül végeznek-e nem engedélyezett munkát, az egyik szóvivő elmondta: a vállalat minden panaszt – a brit szervezet kifogásait is beleértve – kivizsgál, és nyilvánosságra hozza az igényelt részleteket. Hasonlóan reagált a Zara szóvivője is, amelynek bejelentése szerint a csoport folyamatosan kapcsolatban áll a Clean Clothes Campaign kéviselőivel, akiknek panaszait kivizsgálják.
A riport szerint a luxusmárkák többek között Romániában és Bulgáriában is alulfizetik az alkalmazottakat: Romániában a munkások havonta 124 eurót (544 lejt) keresnek, ez 55 euróval kisebb a minimálbérnél. Az egyik romániai munkás azt is elmondta: miután arra panaszkodott munkaadóinál, hogy a minimálbért csak akkor kapja meg, ha szombaton is dolgozik, azt a választ kapta, hogy ez esetben vasárnap is be kellene mennie a gyárba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!