
Veszélybe sodródhat az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentése – az Adevărul Financiar értesülései szerint ugyanis az Európai Bizottság jelenleg bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó képviselői nem támogatják a kormány által 2016 januárjától tervezett intézkedést.
2015. június 18., 19:352015. június 18., 19:35
A kabinetnek a kiszivárgott információk szerint arról kell meggyőznie a brüsszeli illetékeseket, hogy kompenzálni tudja az áfacsökkentés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Amint arról beszámoltunk, a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a hónap végéig lezárulhat az új adótörvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, annak elfogadása azonban a hitelezői trojkán – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – múlik majd.
Az Európai Bizottság küldöttsége kedden érkezett az országba, s egyes hírek szerint azon múlik majd, hogy az IMF képviselői is ellátogatnak-e a következő időszakban Bukarestbe, hogy a brüsszeliek tárgyalásai milyen eredményekkel járnak. Az EB viszont már korábban abbéli aggályainak adott hangot, hogy a tervezett adócsökkentések nyomán a költségvetés deficitje 2016 végére eléri majd a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát, ami lényegesen nagyobb, mint a kormány által vállalt 1,1 százalékos hiány. A kiszivárgott információk szerint a mostani tárgyalások azért is keményebb hangvételűek a korábbiaknál, mivel a görögországi helyzet nagyban kihat a térség gazdaságának alakulására.
A számítások szerint egyébként az áfacsökkentés nyomán 18,29 milliárd lejjel folyna be kevesebb az államkasszába, a hiány egy részét pótolná a várt adófizetési kedv, így a számítások szerint 7,26 milliárd lej kompenzálására kell a kormánynak megjelölnie a forrásokat. A brüsszeli küldöttség ugyanakkor sajtóértesülések szerint nem hiszi a kormány számításait, és abban sem bízik, hogy a kabinet egyáltalán pótolni akarja ezeket az összegeket.
Az európai illetékesek ugyanakkor amiatt is neheztelnek a Victor Ponta által vezetett kormányra, mivel olyan euróövezeti csatlakozási konvergenciaprogramot juttatott el Brüsszelbe, amely nem is utal az adócsökkentési tervekre, holott a dokumentum kidolgozásának időpontjában már az új adótörvénykönyv tervezete átment a kormányon.
Amint arról korábban írtunk, a parlamenti vitán levő adótörvénykönyv-tervezet szerint 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa/TVA). A jövő évtől ugyanakkor eltörölnék az úgynevezett oszlopadót is, 2019 januárjától pedig a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra csökkenne az egységes adókulcs.
Változhat a mikrovállalkozások adórendszere is, a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás eközben 2017 januárjától a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra csökkenne, a munkáltató által befizetett tb pedig 13,5 százalékos lenne a mostani 15,8 százalék helyett.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!