
Veszélybe sodródhat az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentése – az Adevărul Financiar értesülései szerint ugyanis az Európai Bizottság jelenleg bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó képviselői nem támogatják a kormány által 2016 januárjától tervezett intézkedést.
2015. június 18., 19:352015. június 18., 19:35
A kabinetnek a kiszivárgott információk szerint arról kell meggyőznie a brüsszeli illetékeseket, hogy kompenzálni tudja az áfacsökkentés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Amint arról beszámoltunk, a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a hónap végéig lezárulhat az új adótörvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, annak elfogadása azonban a hitelezői trojkán – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – múlik majd.
Az Európai Bizottság küldöttsége kedden érkezett az országba, s egyes hírek szerint azon múlik majd, hogy az IMF képviselői is ellátogatnak-e a következő időszakban Bukarestbe, hogy a brüsszeliek tárgyalásai milyen eredményekkel járnak. Az EB viszont már korábban abbéli aggályainak adott hangot, hogy a tervezett adócsökkentések nyomán a költségvetés deficitje 2016 végére eléri majd a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát, ami lényegesen nagyobb, mint a kormány által vállalt 1,1 százalékos hiány. A kiszivárgott információk szerint a mostani tárgyalások azért is keményebb hangvételűek a korábbiaknál, mivel a görögországi helyzet nagyban kihat a térség gazdaságának alakulására.
A számítások szerint egyébként az áfacsökkentés nyomán 18,29 milliárd lejjel folyna be kevesebb az államkasszába, a hiány egy részét pótolná a várt adófizetési kedv, így a számítások szerint 7,26 milliárd lej kompenzálására kell a kormánynak megjelölnie a forrásokat. A brüsszeli küldöttség ugyanakkor sajtóértesülések szerint nem hiszi a kormány számításait, és abban sem bízik, hogy a kabinet egyáltalán pótolni akarja ezeket az összegeket.
Az európai illetékesek ugyanakkor amiatt is neheztelnek a Victor Ponta által vezetett kormányra, mivel olyan euróövezeti csatlakozási konvergenciaprogramot juttatott el Brüsszelbe, amely nem is utal az adócsökkentési tervekre, holott a dokumentum kidolgozásának időpontjában már az új adótörvénykönyv tervezete átment a kormányon.
Amint arról korábban írtunk, a parlamenti vitán levő adótörvénykönyv-tervezet szerint 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa/TVA). A jövő évtől ugyanakkor eltörölnék az úgynevezett oszlopadót is, 2019 januárjától pedig a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra csökkenne az egységes adókulcs.
Változhat a mikrovállalkozások adórendszere is, a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás eközben 2017 januárjától a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra csökkenne, a munkáltató által befizetett tb pedig 13,5 százalékos lenne a mostani 15,8 százalék helyett.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!