Veszélybe sodródhat az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentése – az Adevărul Financiar értesülései szerint ugyanis az Európai Bizottság jelenleg bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó képviselői nem támogatják a kormány által 2016 januárjától tervezett intézkedést.
2015. június 18., 19:352015. június 18., 19:35
A kabinetnek a kiszivárgott információk szerint arról kell meggyőznie a brüsszeli illetékeseket, hogy kompenzálni tudja az áfacsökkentés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Amint arról beszámoltunk, a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a hónap végéig lezárulhat az új adótörvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, annak elfogadása azonban a hitelezői trojkán – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – múlik majd.
Az Európai Bizottság küldöttsége kedden érkezett az országba, s egyes hírek szerint azon múlik majd, hogy az IMF képviselői is ellátogatnak-e a következő időszakban Bukarestbe, hogy a brüsszeliek tárgyalásai milyen eredményekkel járnak. Az EB viszont már korábban abbéli aggályainak adott hangot, hogy a tervezett adócsökkentések nyomán a költségvetés deficitje 2016 végére eléri majd a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát, ami lényegesen nagyobb, mint a kormány által vállalt 1,1 százalékos hiány. A kiszivárgott információk szerint a mostani tárgyalások azért is keményebb hangvételűek a korábbiaknál, mivel a görögországi helyzet nagyban kihat a térség gazdaságának alakulására.
A számítások szerint egyébként az áfacsökkentés nyomán 18,29 milliárd lejjel folyna be kevesebb az államkasszába, a hiány egy részét pótolná a várt adófizetési kedv, így a számítások szerint 7,26 milliárd lej kompenzálására kell a kormánynak megjelölnie a forrásokat. A brüsszeli küldöttség ugyanakkor sajtóértesülések szerint nem hiszi a kormány számításait, és abban sem bízik, hogy a kabinet egyáltalán pótolni akarja ezeket az összegeket.
Az európai illetékesek ugyanakkor amiatt is neheztelnek a Victor Ponta által vezetett kormányra, mivel olyan euróövezeti csatlakozási konvergenciaprogramot juttatott el Brüsszelbe, amely nem is utal az adócsökkentési tervekre, holott a dokumentum kidolgozásának időpontjában már az új adótörvénykönyv tervezete átment a kormányon.
Amint arról korábban írtunk, a parlamenti vitán levő adótörvénykönyv-tervezet szerint 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa/TVA). A jövő évtől ugyanakkor eltörölnék az úgynevezett oszlopadót is, 2019 januárjától pedig a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra csökkenne az egységes adókulcs.
Változhat a mikrovállalkozások adórendszere is, a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás eközben 2017 januárjától a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra csökkenne, a munkáltató által befizetett tb pedig 13,5 százalékos lenne a mostani 15,8 százalék helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!