
Fotó: Jakab Mónika
Románia az európai használtautó-piac legkevésbé átlátható országai közé tartozik, emiatt az országban az átlaghoz képest közel 30 százalékkal többet fizetnek az egyébként rejtett hibás járművekért – derül ki egy felmérésből, amely az autók meghibásodási előzményeiről és tényleges futásteljesítményéről rendelkezésre álló információkat vizsgálja.
2023. november 22., 18:292023. november 22., 18:29
A felmérésből kiderül: az ilyen információk hiánya akár 27 százalékkal magasabb árat eredményezhet a valós értékhez képest. A tanulmány szerint az eladásra kínált használt autók 59 százaléka esetében volt tetten érhető kisebb vagy nagyobb sérülés, míg az elemzett autók 66 százaléka importált volt. Ami még rosszabb, hogy
A következtetés az, hogy Romániában az egyik legkevésbé átlátható ország Európában, ami a használt autók piacát illeti. A másik oldalon az olyan országok állnak, ahol van erre vonatkozó szabályozás, mint például az Egyesült Királyság, Németország és Svájc, ahol az autók adatai nagyon átláthatóak.
A CarVertical szerint
Jobb a helyzet ugyanakkor az autók életkorát illetően, ami jobb, mint más országokban. A tanulmány szerint a Romániában eladásra kínált használt autók „csupán” valamivel több mint kilenc évesek (9,44 év), ezzel a 12. helyen áll az ország a 25 vizsgált autópiac közül.
Ez főleg az értük kifizetett árra hat ki, hiszen a piaci elemzések azt mutatják, hogy egy visszatekert kilométerórával rendelkező autót a valós értékénél 20 százalékkal drágábban lehet eladni. Az egyetlen jó hír, hogy a visszatekert kilométerek értéke alacsonyabb az európai átlagnál. A tanulmány azonban rámutat, hogy minden 100 000 visszatekert kilométer után a vevő mintegy 2000 euróval többet költhet az autóra anélkül, hogy ismerné a valós adatokat.
Romániánál csak négy exszovjet tagállam, Ukrajna és a balti államok kevésbé átláthatóak. Ugyanakkor a nagyfokú átláthatósággal rendelkező országok közé tartoznak azok, amelyekben nagyon alacsony a használt autók behozatala: az Egyesült Királyság, Németország és Svájc, amelyek általában a hazai piacról fedezik a használt autók iránti igényüket.
Az autópiaci átláthatósági indexet 24 európai országban és az Egyesült Államokban vizsgálták 12 hónapon keresztül. A kutatás a carVertical ügyfelei által vásárolt autókról készült tényleges jelentések adatain alapul, és
A kilométeróra-csalásra vonatkozó tanulmányhoz 11 európai országot vizsgáltak, ezek Ukrajna, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Csehország, Szerbia, Litvánia, Olaszország és az Egyesült Királyság.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
szóljon hozzá!