2012. december 26., 20:342012. december 26., 20:34
Indoklásában a hitelminősítő úgy fogalmaz: az amerikai államháztartás rendezett konszolidációjáról folyó egyeztetések elhúzódása, a megoldatlansága esetén 600 milliárd dollárnyi automatikus kiadáscsökkentést és adóemelést magával vonó úgynevezett költségvetési szakadék az amerikai érdekintegráció és döntéshozatal gyengeségére világít rá. Az adósságrendezést illető konszenzus hosszú távú hiánya az államháztartási helyzet romlásához vezet – figyelmeztet a Dagong. A költségvetési szakadék következtében az amerikai gazdaság valószínűleg recesszióba süllyed 2013-ban és hosszú távon is gyenge marad – jósolja a hitelminősítő –, ez pedig hitelvisszafizetési képességeinek gyengülését jelenti. A kormányzati eladósodottságon a központi bevételek növelésével és a fiskális kiadások csökkentésével kellene segíteni, a fájdalmas lépések helyett ugyanakkor az Egyesült Államok kétszer is a könnyebb utat választotta és a mennyiségi lazítás eszközéhez nyúlt. A kormányzati fizetőképesség romlása a vagyonteremtési képesség és a hitelek visszafizetésének forrásai közötti eltérést súlyosbította, ami szintén a kockázatok növelésének irányába mutat.
A Dagong szerint a hitelkeret növelése és az adósság monetizálása lassan-lassan Amerika hosszú távú gazdaságpolitikájává válik. Az ország a hitelkeret növelésével párhuzamosan a fizetőképességet a dollármennyiség növelésével kívánja fenntartani, ez ugyanakkor csak az amerikai valuta leértékelődésének irányába hat, ami szintén a fizetőképességet rontja tovább. Az Egyesült Államok sosem látott hitelválsággal lesz kénytelen szembenézni – jósolja a hitelminősítő. A Dagong 2011 augusztusában sorolta viszsza az amerikai hitelbesorolást A+-ról A-ra, mindkét esetben negatív kilátással megtoldva a besorolást.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.