
Számottevő érdeklődés közepette zajlott le a magyarországi Biharkeresztesen a nagyváradi cégek részvételével megrendezett állásbörze.
2015. november 09., 19:202015. november 09., 19:20
A Hajdú-Bihar megyei kisváros, valamint a bihari megyeszékhely elöljárói lapunknak nyilatkozva ama reményüknek adtak hangot, miszerint az első alkalommal tartott munkaerő-toborzó a határ mindkét oldalán kedvező hatást vált ki a munkaerőpiacon.
A négyezer lelkes, a magyar–román határtól hat kilométerre fekvő Biharkeresztesen kétszáz állást hirdetett meg a váradi Eurobusiness Park ipari övezetben működő öt társaság, kimondottan helyi munkavállalók számára. A befektetők változatos munkakörökben kínáltak munkalehetőséget, többnyire szalag melletti munkavégzésre, elsősorban fa-, fém- és elektromos eszközök gyártása területén, betanított és szakmunkások, valamint mérnökök részére.
Az állásbörzén képviseltette magát a Nagyváradon 80 millió eurós beruházással üzemet létesítő, háztartási és ipari berendezéseket gyártó amerikai Emerson, az elektronikai szolgáltatásokat végző kanadai Celestica, az építőtelepek és az autóipar számára fém alkatrészeket előállító brit Faist Mekatronic, valamint a Plexus és a számítógépeket és elektronikai cikkeket gyártó Shinheung Electronics.
Barabás Ferenc, a mintegy tizenöt százalékos munkanélküliséggel küzdő Biharkeresztes polgármestere a Krónikának elmondta, jelentős érdeklődést tapasztalt a településén megrendezett munkaerőtoborzón, amelyen több érdeklődő abban állapodott meg potenciális munkaadójával, hogy megtekinti a váradi munkakörülményeket. „Biztató munkakörülményeket, teljesítményalapú fizetéseket és béren kívüli juttatásokat ígértek a cégek, ami elsősorban ama közfoglalkoztatottak számára jelent jó lehetőséget, akik itthon ennél kevesebbet keresnek\" – magyarázta a kisváros elöljárója.
Barabás szerint a váradi önkormányzattal együttműködve mindenképpen gondolkodnak a hasonló börzék folytatásában is, és a jövőben meghirdetendő állásokat az önkormányzat lapjában is közzéteszik, hiszen a cél az, hogy minél többen jussanak munkához. A keresztesi polgármester hozzátette, a magyarországi álláskeresők számára az is előnyt jelent, hogy a nagyváradi cégeknél sok a magyar alkalmazott, így nincsenek nyelvi korlátok sem.
Egyébként a közel kétszázezres lélekszámú Nagyváradról és vonzáskörzetéből becslések szerint mintegy hétszázan költöztek át az elmúlt évek során Biharkeresztesre, ahonnan a szülők dolgozni, a gyerekek pedig iskolába ingáznak naponta a határon kereszül. Ezzel kapcsolatban Barabás Ferenc kérdésünkre elmondta, az áttelepültek többségének sikerült beilleszkednie, a román ajkú beköltözöttek számára lakossági fórumok alkalmával tolmácsot biztosítanak.
Huszár István nagyváradi alpolgármester szerint a határ kétoldalán fekvő településnek partnernek, és nem versenytársnak kell lennie. „Bár Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, a közös Európában már nálunk is légiesült az országhatár, a Biharkeresztes és Nagyvárad közötti 17 kilométeres távolság pedig nem számít annak, aki dolgozni akar. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Magyarországon szociális segélyből és közmunkából legtöbb 75 ezer forintot kereshet valaki, Nagyváradon viszont egy segédmunkás minimálbére 1200 lejnél (80 ezer forint – szerk. megj.) kezdődik, amelyen felül szakosodás esetén meleg étel, élelmiszerutalvány és utazási költségtérítés is jár, akkor a romániai bérezés is versenyképes\" – állapította meg a Krónikának Huszár, emlékeztetve, hogy a bihari megyeszékhelyen mindössze két-három százalékos a munkanélküliség.
Szerinte a munkavállalók ingázását könnyíti a Berettyóújfalu és Nagyvárad között nemrég elkészült kerékpárút is, ugyanakkor a váradi cégek felajánlották, hogy nagyobb létszámú dolgozó esetén mikrobusszal is megoldják a magyarországi alkalmazottak szállítását. „Ha úgy tetszik, a két önkormányzat diplomáciai szerepet vállalt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése érdekében. Az állásbörzén szerzett tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy nem volt hiábavaló\" – jelentette ki lapunknak Nagyvárad alpolgármestere.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!