2010. április 14., 08:432010. április 14., 08:43
A máramarosi megyeszékhely képviselő-testületének tegnapi ülésén a tanácsosok egy tartózkodás mellett megszavazták azt a határozatot, amely kimondja, hogy nem adható ki építkezési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, ugyanakkor az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették.
A rendkívüli tanácsülésre azután került sor, hogy a Nagybányán évekkel ezelőtt megtelepedett társaság újabb építkezési, valamint környezetvédelmi engedélyekért folyamodott az önkormányzathoz és a szakhatóságokhoz annak érdekében, hogy a végleges jóváhagyások birtokában nekivágjon a ciántechnológiás színesfém-kitermelésnek. Mint arról már beszámoltunk, a Romaltyn Mining annak az ausztrál–román tulajdonban lévő Aurul Rt.-nek a helyét vette át, amelynek bozintai meddőhányójánál 2000. január 30-án gátszakadás történt, és ennek nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz jutott a Tiszába.
A magyar állam által beperelt, és a tiszai ciánszennyezésért felelősnek nyilvánított Aurul jogutódja, a Transgold Rt. időközben csődbe ment, és megszűnt, a színesfém-feldolgozó üzem azonban előbb egy brit–kazah vállalat, majd a Mihail Prohorov orosz milliárdos tulajdonában lévő Polyus Gold aranykitermelő vállalat birtokába került. Oroszország második leggazdagabb emberének komoly tervei vannak a Romaltynnal: több tízmillió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken keresztül a bányakitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt a Nagybányától keletre fekvő zagytározóból, és ennek érdekében folyamodott a hatósági engedélyekért.
A Zazar-parti város tanácsosai nemrég felháborodottan szereztek tudomást arról, hogy a polgármesteri hivatal az előző években – a testület megkérdezése nélkül – három építkezési engedélyt bocsátott ki a Romaltynnak, emiatt tegnapra rendkívüli ülést hívtak össze. A gyűlés nem volt mentes a közjátéktól: több bányai polgár és újságíró gázálarccal jelent meg, és „Semmiség, beciánoztatok bennünket!” feliratú transzparenssel tiltakozott a városháza korábbi engedélyei ellen. Ludescher István, a város RMDSZ-es alpolgármestere – aki ugyancsak láttamozta a Romaltynnak kibocsátott építkezési engedélyeket – az ülést követően a Krónikának elmondta: 2007-ben például mészoltó berendezésre kért engedélyt a társaság, amelynek megtagadására a városházának semmilyen törvényes alapja nem volt. Tájékoztatása szerint az önkormányzat határozata nyomán felfüggesztették az építkezési engedélyek kibocsátását a Romaltyn által megcélzott, közigazgatásilag Felsőbányához tartozó zagytározót is magában foglaló övezetben mindaddig, amíg a képviselőtestület megszavazza a területi városrendezési tervet (PUZ) – amely egyébként betiltani készül a ciántechnológiás módszert.
„Akadályt próbáltunk gördíteni a társaság elé, hiszen építkezési engedély hiányában nem tudja végrehajtani a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházásokat, ezek nélkül pedig nem kaphat integrált környezetvédelmi engedélyt” – nyilatkozta lapunknak Ludescher. Kérdésünkre az alpolgármester elmondta: a meddőhányóban tárolt több millió köbméter zagy feldolgozásának volnának pozitív kihatásai is, hiszen eltűnne egy állandó környezetszenynyező forrás, az erős szél ugyanis a városba hordja a port a zagytározóból. Miközben a Romaltyn vezetősége várhatóan megtámadja a tanács határozatát a közigazgatási bíróságon, Cătălin Cherecheş független parlamenti képviselő bejelentette: népszavazást kezdeményez a ciántechnológia nagybányai betiltásáról, sőt a parlament napirendjére kívánja tűzni az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar exszenátorok által évekkel ezelőtt beterjesztett, a ciános aranykinyerés romániai tiltásáról szóló törvénytervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok