
Az ország nyugati megyéiben történt masszív, főként autóipari beruházások exportpólussá változtatták a régiót – mindezt azonban nem lehet elmondani olyan megyékről, mint Hargita vagy Kovászna, amelyeket a nem megfelelő infrastruktúra miatt elkerülnek a befektetők, így a gazdasági teljesítmény terén a rangsorok végén kullognak – mutat rá az erdélyi és a partiumi gazdaságot górcső alá vevő elemzésében a Ziarul Financiar.
2015. november 02., 19:312015. november 02., 19:31
A gazdasági és pénzügyi napilap hétfői számában közöltek szerint a vizsgált tizenkét megyéből Temes, Kolozs és Brassó megyében az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a 9000 eurót, ami 25-30 százalékkal meghaladja az országos átlagot.
Temes, az ország legnagyobb területű megyéje a ZF szerint a romániai autóalkatrész-gyártó ipar nulladik kilométere lett, olyan gigászokat sikerült ugyanis bevonzania, mint a Continental, a Delphi Packard vagy a TRW Automotive, aminek köszönhetően a megye gazdasága sokkal jobb, mint más vidékeken.
Ahhoz azonban, hogy így alakult, a ZF újságírója szerint nagyban hozzájárult, hogy a megye könynyedén rá tud csatlakozni a Magyarországot átszelő, Nyugat-Európába irányuló autópálya-hálózatra. 2014-ben a bánsági megyében 9700 euró volt az egy főre jutó GDP, ami 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és ez volt egyben a legmagasabb Erdélyben, illetve a Bánságban regisztrált érték – derül ki az országos előrejelző bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Ugyanakkor abban a megyében, ahol a munkáltatók szerint „csak az nem dolgozik, aki nem akar”, az átlagbér meghaladta a nettó 1800 lejes küszöböt, és legalább 9 százalékkal az országos átlag felett volt.
A vizsgált megyék rangsorában Kolozs megyét találjuk a második helyen, ahol az egy főre eső GDP közel 9500 euró volt, ami 26 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, miközben az átlagkereset nettó 1777 lej volt, 7 százalékkal több, mint az átlag.
Hasonló teljesítményt regisztráltak Brassó megyében is, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladta a 9300 eurót, tehát 24 százalékkal magasabb volt az országos átlagnál, azonban az átlagfizetés 6 százalékkal elmaradt az átlagbértől.
A ZF megmutatja az ellenkező pólust is. Mint kiderül, a befektetések elmaradása miatt – aminek fő oka a megfelelő infrastruktúra hiánya – az olyan megyék, mint Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód, lefelé húzták az erdélyi gazdasági mutatókat. Példaként Hargita megyét említik, ahol az egy főre eső GDP alig 4900 euró volt, vagyis a Temes megyében regisztrált érték fele.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!