Nagy-Bege Zoltán szerint meg kell szüntetni az energiapazarlást
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiapiaci válságot az okozza, hogy jelenleg a kereslet nagyobb, mint az olcsó kínálat – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke csütörtökön egy szakmai konferencián.
2022. szeptember 22., 14:302022. szeptember 22., 14:30
2022. szeptember 22., 14:312022. szeptember 22., 14:31
A szakember elmondta, hogy a válság a kereslet és a kínálat közötti egyensúly megteremtésével oldható fel. Az árak csökkenéséhez szerinte két út vezet: az egyik az olcsó energia kínálatának a növelése, a másik a kereslet csökkentése. Ez utóbbi az energiahatékonyság növelését vagy legalábbis a pazarlás megszüntetését jelenti.
„Nincs feltétlen szükség kifinomult beruházásokra az energiahatékonyság terén, és nem kell új megoldásokat kitalálnunk. Az első lépés az lenne, hogy megszüntessük a pazarlást az otthonunkban (...), a közintézményekben és a vállalkozásoknál egyaránt” – idézi az Agerpres a nyilatkozatot.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, hogy
Az ANRE alelnöke emlékeztetett arra, hogy a városok nagy áram-, hőenergia-, földgáz- és üzemanyag-fogyasztók, ezért üdvözlendő minden olyan helyi szintű energiahatékonysági intézkedés, amely a pazarlás vagy a fogyasztás csökkentéséhez vezet. „Ezt látjuk Románia számos városában” – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!