
Fotó: MTI
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a magyarországi cég képviselői nemrégiben több olyan helyszínt is megtekintettek, amely alkalmas lehet a téglagyár megépítésére. Két lehetőség közül választhatnak: vagy a volt téglagyárak helyére építik a gyárat, vagy pedig olyan faluban létesítenek üzemet, ahol jelenleg is működik hagyományos agyagkitermelés és téglavetés. A befektető többek között Nagyborosnyó, Bodok vagy Bereck község iránt érdeklődött. A tervek szerint már idén elkezdik a téglagyár építését az erre a célra kiválasztott 10 hektáros területen.
Kovászna megyében Nagyborosnyón jelenleg is működik a hagyományos téglavetés, többnyire romák űzik hagyományos mesterségként. A falu határában hatalmas téglarakások várják a látogatókat. „Mi ehhez értünk a legjobban. Ismerik is a munkánkat, hiszen nem egy esetben távoli megyékből jönnek Borosnyóra építőanyagot vásárolni” – mondja az egyik téglavető. Elmeséli, hogy öttagú családjával gyártja a hagyományos cigánytéglát. Ez egész napi munkát igényel, hiszen a vásárlók átlag 20 ezer téglát rendelnek, ezt pedig egy hónap alatt lehet elkészíteni. Kemény munkával naponta ezer darabot gyártanak. „Présre nincs pénzünk, az túl nagy befektetés lenne, pedig leegyszerűsítené a munkánkat” – panaszolja a téglavető, de hozzáteszi, kézzel is minőségi téglákat készítenek. A helybeli munkás szerint egy téglagyár építése nem veszélyezteti majd számottevően jövedelemforrásukat. „A hagyományos téglavetésből nem keresünk annyit, hogy ha a gyár jó fizetést ad, ne menjünk oda dolgozni. Így legalább nem nekünk kell majd beszerezni a szükséges anyagokat és megkeresni a vevőt”– véli. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a befektető alkalmazza majd a téglavetőket is, de szerinte őket először át kell képezni, mert egy téglagyár más technológiát használ, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó téglavetők.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.