
Fotó: MTI
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a magyarországi cég képviselői nemrégiben több olyan helyszínt is megtekintettek, amely alkalmas lehet a téglagyár megépítésére. Két lehetőség közül választhatnak: vagy a volt téglagyárak helyére építik a gyárat, vagy pedig olyan faluban létesítenek üzemet, ahol jelenleg is működik hagyományos agyagkitermelés és téglavetés. A befektető többek között Nagyborosnyó, Bodok vagy Bereck község iránt érdeklődött. A tervek szerint már idén elkezdik a téglagyár építését az erre a célra kiválasztott 10 hektáros területen.
Kovászna megyében Nagyborosnyón jelenleg is működik a hagyományos téglavetés, többnyire romák űzik hagyományos mesterségként. A falu határában hatalmas téglarakások várják a látogatókat. „Mi ehhez értünk a legjobban. Ismerik is a munkánkat, hiszen nem egy esetben távoli megyékből jönnek Borosnyóra építőanyagot vásárolni” – mondja az egyik téglavető. Elmeséli, hogy öttagú családjával gyártja a hagyományos cigánytéglát. Ez egész napi munkát igényel, hiszen a vásárlók átlag 20 ezer téglát rendelnek, ezt pedig egy hónap alatt lehet elkészíteni. Kemény munkával naponta ezer darabot gyártanak. „Présre nincs pénzünk, az túl nagy befektetés lenne, pedig leegyszerűsítené a munkánkat” – panaszolja a téglavető, de hozzáteszi, kézzel is minőségi téglákat készítenek. A helybeli munkás szerint egy téglagyár építése nem veszélyezteti majd számottevően jövedelemforrásukat. „A hagyományos téglavetésből nem keresünk annyit, hogy ha a gyár jó fizetést ad, ne menjünk oda dolgozni. Így legalább nem nekünk kell majd beszerezni a szükséges anyagokat és megkeresni a vevőt”– véli. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a befektető alkalmazza majd a téglavetőket is, de szerinte őket először át kell képezni, mert egy téglagyár más technológiát használ, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó téglavetők.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.