Fotó: MTI
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a magyarországi cég képviselői nemrégiben több olyan helyszínt is megtekintettek, amely alkalmas lehet a téglagyár megépítésére. Két lehetőség közül választhatnak: vagy a volt téglagyárak helyére építik a gyárat, vagy pedig olyan faluban létesítenek üzemet, ahol jelenleg is működik hagyományos agyagkitermelés és téglavetés. A befektető többek között Nagyborosnyó, Bodok vagy Bereck község iránt érdeklődött. A tervek szerint már idén elkezdik a téglagyár építését az erre a célra kiválasztott 10 hektáros területen.
Kovászna megyében Nagyborosnyón jelenleg is működik a hagyományos téglavetés, többnyire romák űzik hagyományos mesterségként. A falu határában hatalmas téglarakások várják a látogatókat. „Mi ehhez értünk a legjobban. Ismerik is a munkánkat, hiszen nem egy esetben távoli megyékből jönnek Borosnyóra építőanyagot vásárolni” – mondja az egyik téglavető. Elmeséli, hogy öttagú családjával gyártja a hagyományos cigánytéglát. Ez egész napi munkát igényel, hiszen a vásárlók átlag 20 ezer téglát rendelnek, ezt pedig egy hónap alatt lehet elkészíteni. Kemény munkával naponta ezer darabot gyártanak. „Présre nincs pénzünk, az túl nagy befektetés lenne, pedig leegyszerűsítené a munkánkat” – panaszolja a téglavető, de hozzáteszi, kézzel is minőségi téglákat készítenek. A helybeli munkás szerint egy téglagyár építése nem veszélyezteti majd számottevően jövedelemforrásukat. „A hagyományos téglavetésből nem keresünk annyit, hogy ha a gyár jó fizetést ad, ne menjünk oda dolgozni. Így legalább nem nekünk kell majd beszerezni a szükséges anyagokat és megkeresni a vevőt”– véli. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a befektető alkalmazza majd a téglavetőket is, de szerinte őket először át kell képezni, mert egy téglagyár más technológiát használ, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó téglavetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok