2009. december 28., 10:442009. december 28., 10:44
Világméretű recesszió legutóbb 1946-ban volt. Óriási különbség azonban, hogy akkor, a világháborún meggazdagodott Amerika a Marshall-segéllyel igyekezett kihúzni a világot abból a bajból, amelyet nem ő okozott. Most viszont alapjában Amerika okozta a válságot, de nincs pénze segíteni senkinek, ső, maga szorul a felzárkózó országok támogatására.
Az Egyesült Államokban a válság - pusztán a GDP alakulását tekintve - most sem volt mélyebb a korábban is időről időre szokásosaknál. Azonban jó néhány gazdasági szakember úgy véli, hogy hosszú folyamat érett be a mostani válsággal. Ronald Reagan és Margaret Thatcher piacosító gazdaságpolitikája már az 1980-as években oszlatni-foszlatni kezdte a \"jóléti társadalom\" illúzióját. Ezt a folyamatot meggyorsította a rendszerváltás, a kelet-európai átalakulás, a Szovjetunió megszűnése, vagyis a \"szocialista alternatíva\" csődje. Az addig is már mindinkább csak vélt modellkonkurencia kidőlésével a tőkét többé semmi sem ösztönzi a jólét adakozó jellegű finanszírozására, sem adók, sem tisztességes bérek-fizetések formájában. Elrettentő példaként Németországban az elmúlt évtizedben már nem nőtt, sőt 2005-től egészen az idei, átmeneti deflációig csökkent a reálbér és a kifizetett összes bér vásárlóértéke is, miközben a GDP évi 2-3 százalék között gyarapodott az exportból és a beruházásokból. A magángazdaság azonban profitot próbált csinálni az elszegényedés és a fogyasztási kényszer közti feszültségből is. Üzleti alapra került a jólét, sőt már a mindennapi lét finanszírozása is: a magánbankok az elmaradó béremelkedést bővülő hitelkínálattal pótolták boldog-boldogtalannak, mintha a csapból is pénz folyna, és sosem kellene törleszteni.
A katasztrófa megjósolható volt azóta, hogy a Clinton-kormányzat az 1990-es évek végére a minimumra csökkentette a pénzügyi piacok szabályozását és felügyeletét az Egyesült Államokban, majd - a 2001-es recesszió gyógyítására - az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) gyorsan csökkentette alapkamatát, és néhány év alatt mindennapi munkaeszközzé fejlődött az internet.
Az amerikai bankok az alacsony kamatot nagy szériával ellensúlyozták. Míg a Fed alapkamata 1 százalékos volt 2003. júniustól 2004. júniusig, a jelzálogkölcsön-kínálatot kiterjesztették mindenkire. A nagyobb kockázatot pedig úgy vélték fedeztetni, hogy a mind kétesebb adósságokra épített, származékos termékeket eladták szerte a világban. A pénzügyi piacok ilyen összefonódására azelőtt nem volt példa, és az internet elterjedése előtt nem is volt lehetőség. Úgyhogy amikor a Fed alapkamata 2007. júniusig 5,25 százalékra emelkedett, és a nem elsőrendűnek (subprime) nevezett jelzálogkölcsönök amerikai piaca megrendült, akkor összeomlott az egész reá épített világméretű piramisjáték is.
Ebből úgy lett világválság, hogy sehol a világon nem lehetett tudni, vajon melyik bank mennyire volt és van kitéve a nem elsőrendű amerikai papírok okozta kockázatnak. A Bank of England becslése szerint idén tavaszig a világ fél évi GDP-jével egyenértékű piaci tőkeérték olvadt el. Ezért a kereskedelmi bankok majdhogynem beszüntették a bankközi hitelforgalmat. A kiszáradó bankközi likviditás némi késéssel - tavaly tavasztól - fokozatosan minimálisra apasztotta a vállalatoknak nyújtott hitelezést és a lakossági hitelforgalmat. Innen már csak egy lépés volt a keresletcsökkenés, a vállalati veszteségek és csődök szaporodása, a gyorsan növekvő munkanélküliség.
A mértékadó központi bankok - a Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England és mások - 2007. december óta egyeztetett likviditásnövelő intézkedésekkel avatkoztak be, és gyorsan, majdnem nullára csökkentették alapkamatukat. Majd nemsokára beléptek a kormányok is, óriási költségvetési programokkal, részint a megroggyant kereskedelmi bankokat, részint a vállalatokat és a keresletet támogatva.
Az elsősegélynek szánt intézkedések tartóssá váltak. Még ma sem tudni, hogyan-miként akarják-tudják a világ kormányai visszavonni a magángazdaságot támogató intézkedéseket. Az Európai Bizottság szerint az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a GDP 6,9 százaléka lesz idén, jövőre 7,5 százalékra ugrik, és még 2011-ben is 6,9 százalékos lesz, messze az EU-ban kötelező legföljebb 3 százaléktól. Az Egyesült Államok államháztartási hiánya belátható ideig meghaladja a GDP 12 százalékát is. Ezt a hiányt nagyrészt Kína fedezi az amerikai állampapírok vásárlása révén.
A felelőtlen hitelezés okozta válságot még több hitellel próbálja tehát kezelni a világ, és ennek az ördögi körnek most már a kormányok, a nemzeti költségvetések is részesei. A hitelpiacok megregulázására sok a terv, de kevés az intézkedés. Az óriási deficitek - számos elemző szerint épp akkor okozhatnak majd romboló inflációt, és finanszírozásuk szükséglete épp akkor szívhatja majd el a tőkét a gazdaság elől, jó magasra tornászva a kamatokat, amikorra a világ talán kilábalna a bajból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok