Mindenki jól jár a külföldi kiszállási díj kifehérítésével

Fotó: Pixabay

Májustól már két mutatót is figyelembe kell venniük a romániai munkáltatóknak, amikor megállapítják az alkalmazottaik külföldi kiszállási díját. Eddig az egyetlen feltétel az volt, hogy az összeg nem haladhatta meg a közszférában megítélt napidíj két és félszeresét, májustól azonban arra is figyelni kell, hogy nem lehet több, mint az alkalmazott alapbérének a háromszorosa.

Bíró Blanka

2022. április 23., 13:402022. április 23., 13:40

Debreczeni László adószakértő lapunknak kifejtette, az egyértelműsítő rendelkezéssel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazottat védi attól, hogy havi jövedelme egy jelentős részét szürkén kapja meg, a vállalkozók számára pedig azért előnyös, mert sok esetben a pénzügyi ellenőrök szubjektív megítélés alapján visszamenőleg megadózták a különben adó- és illetékmentes napidíjakat. Az egyértelmű szabályozásnak köszönhetően immár nem lesz lehetőség értelmezésre, és visszamenőleges hatályú adózásra.

A 2022/72-es számú törvényt májustól alkalmazzák, ennek alapján a foglalkoztatottak májusi jövedelmének a háromszorosát nem haladhatja meg a kiszállási díj.

Debreczeni László rámutatott, ha külföldön dolgoztak, a romániai cégek alkalmazottai napidíjként a közintézményekben dolgozók kiszállási díjának két és félszeresére jogosultak.

A közszférában kifizetett napidíj a legtöbb európai országban, így Romániában is 35 euró.

Ha egy parlamenti képviselő külföldre utazik hivatali ügyben, napi 35 euró kiszállási díjat kap, a kamionsofőr naponta ennek a két és félszeresét, vagyis legtöbb 87,5 eurót kaphatott az adótörvénykönyv előírásai szerint. Viszont gyakran előfordult, hogy a szállítási cégek minimálbéren alkalmaztak gépkocsivezetőt, vagyis a munkavállaló nettó 1500–1600 lejt keresett, és mellé kapott adó- és illetékmentesen napi 87,5 eurót, ami – ha egész hónapban külföldön tartózkodott – elérte a 2600 eurót, vagyis a 13 ezer lejt. Egyértelmű volt, hogy a kiszállási díj egy része valójában a fizetés, hiszen az étkezésre és a szállásra nem volt szükség havi 13 ezer lejre.

Mindennek a visszaütője abban rejlett, hogy a pénzügyi ellenőrök sok esetben szubjektív módon visszamenőleg megadóztatták a kifizetett napidíjak egészét vagy egy részét.

A törvényhozók ezt 2015-ben el is ismerték, akkor visszamenőleg öt évre adóamnesztiát hirdettek, arra hivatkozva, hogy ezeknek az összegeknek az utólagos megadóztatására nem volt objektív fogódzó. A munkáltatóknak visszaadták ugyan a befizetett összegeket, hiszen a kiszállási pénz teljesen adó- és illetékmentes, viszont a törvényt nem módosították, maradt minden a régiben.

„Az amnesztia után egy-két évig az adóellenőrök sem firtatták a napidíjakat, majd újra »felébredtek«, és kezdődött minden elölről: ha úgy ítélték meg, hogy túl magas a kiszállási díj, utólag megadózták, és jelentős összegeket fizettettek be az államkasszába a vállalkozókkal” – fejtette ki Debreczeni László.

Így idén 2016-ig visszamenőleg ismét meghirdették az adóamnesztiát azok esetében, akiknél adóellenőrzés folyt, és megadóztatták a kifizetett napidíjakat, többletösszegek befizetésére kötelezve őket, most visszaigényelhetik a pénzüket.

Viszont most már a törvényt is módosították, beiktatva egy újabb plafont, amely szerint a napidíj nem lehet több az alkalmazott bérének a háromszorosánál.

„Továbbra is lehet tehát napi 87,5 euró, ám akkor a fizetés is magasabb kell legyen” – magyarázta Debreczeni László. Az adószakértő hangsúlyozta, még várják az alkalmazási módszertant, de az már csak a technikai részleteket szabályozza, egyértelmű a jogszabály, és az adóellenőröknek is ez alapján kell majd megállapítaniuk, hogy mennyi napidíjat kaphat az alkalmazott. Debreczeni hozzátette, a dolgozó számára ez a módosítás azért előnyös, mert nem kapja szürkén a fizetése egy részét.