Fotó: Pixabay
Májustól már két mutatót is figyelembe kell venniük a romániai munkáltatóknak, amikor megállapítják az alkalmazottaik külföldi kiszállási díját. Eddig az egyetlen feltétel az volt, hogy az összeg nem haladhatta meg a közszférában megítélt napidíj két és félszeresét, májustól azonban arra is figyelni kell, hogy nem lehet több, mint az alkalmazott alapbérének a háromszorosa.
2022. április 23., 13:402022. április 23., 13:40
Debreczeni László adószakértő lapunknak kifejtette, az egyértelműsítő rendelkezéssel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazottat védi attól, hogy havi jövedelme egy jelentős részét szürkén kapja meg, a vállalkozók számára pedig azért előnyös, mert sok esetben a pénzügyi ellenőrök szubjektív megítélés alapján visszamenőleg megadózták a különben adó- és illetékmentes napidíjakat. Az egyértelmű szabályozásnak köszönhetően immár nem lesz lehetőség értelmezésre, és visszamenőleges hatályú adózásra.
A 2022/72-es számú törvényt májustól alkalmazzák, ennek alapján a foglalkoztatottak májusi jövedelmének a háromszorosát nem haladhatja meg a kiszállási díj.
A közszférában kifizetett napidíj a legtöbb európai országban, így Romániában is 35 euró.
Ha egy parlamenti képviselő külföldre utazik hivatali ügyben, napi 35 euró kiszállási díjat kap, a kamionsofőr naponta ennek a két és félszeresét, vagyis legtöbb 87,5 eurót kaphatott az adótörvénykönyv előírásai szerint. Viszont gyakran előfordult, hogy a szállítási cégek minimálbéren alkalmaztak gépkocsivezetőt, vagyis a munkavállaló nettó 1500–1600 lejt keresett, és mellé kapott adó- és illetékmentesen napi 87,5 eurót, ami – ha egész hónapban külföldön tartózkodott – elérte a 2600 eurót, vagyis a 13 ezer lejt. Egyértelmű volt, hogy a kiszállási díj egy része valójában a fizetés, hiszen az étkezésre és a szállásra nem volt szükség havi 13 ezer lejre.
A törvényhozók ezt 2015-ben el is ismerték, akkor visszamenőleg öt évre adóamnesztiát hirdettek, arra hivatkozva, hogy ezeknek az összegeknek az utólagos megadóztatására nem volt objektív fogódzó. A munkáltatóknak visszaadták ugyan a befizetett összegeket, hiszen a kiszállási pénz teljesen adó- és illetékmentes, viszont a törvényt nem módosították, maradt minden a régiben.
„Az amnesztia után egy-két évig az adóellenőrök sem firtatták a napidíjakat, majd újra »felébredtek«, és kezdődött minden elölről: ha úgy ítélték meg, hogy túl magas a kiszállási díj, utólag megadózták, és jelentős összegeket fizettettek be az államkasszába a vállalkozókkal” – fejtette ki Debreczeni László.
Viszont most már a törvényt is módosították, beiktatva egy újabb plafont, amely szerint a napidíj nem lehet több az alkalmazott bérének a háromszorosánál.
„Továbbra is lehet tehát napi 87,5 euró, ám akkor a fizetés is magasabb kell legyen” – magyarázta Debreczeni László. Az adószakértő hangsúlyozta, még várják az alkalmazási módszertant, de az már csak a technikai részleteket szabályozza, egyértelmű a jogszabály, és az adóellenőröknek is ez alapján kell majd megállapítaniuk, hogy mennyi napidíjat kaphat az alkalmazott. Debreczeni hozzátette, a dolgozó számára ez a módosítás azért előnyös, mert nem kapja szürkén a fizetése egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!