Csak húzzák-nyúzzák. Székelyföldi érintettek arra panaszkodnak, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bő egy év alatt duplájára nőtt a rönkként értékesített romániai kitermelésű fa ára, amely a világpiaci árakat is messze túlszárnyalta. A hazai fafeldolgozó nagyvállalatok a nyersanyag zömét más európai országokból szerzik be olcsóbban, a romániai piacon azonban így is elkel a helyi áru. Székelyföldi erdészeti szakemberrel jártuk körül a faáremelkedés lehetséges okait, amelyek között fő helyen a fakitermelés drasztikus visszafogása szerepel.
2021. augusztus 16., 18:022021. augusztus 16., 18:02
2021. augusztus 18., 15:032021. augusztus 18., 15:03
A koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta eltelt időszakban duplájára nőtt a romániai erdőkben kitermelt fa ára. Ez egyedi jelenség Európában: a hazai fa ára jóval meghaladja a világpiaci értéket, így magától értetődően elindult a masszív faimport. Információink szerint a legnagyobb romániai fafeldolgozó vállalat, az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer az elmúlt egy évben mintegy ötmillió köbméter fát importált Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Németországból romániai üzemeibe.
Míg egy fafeldolgozó nagyvállalatnak viszonylag könnyen és olcsón megoldható a nagy mennyiségű fa importja, addig az építőipar számára faelemeket szállító vagy a hazai kisebb bútorgyártó vállalatok jórészt hazai nyersanyagra szorulnak. Ami a végtermék értékesítésében okoz jelentős akadályt nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is.
Szakemberek szerint nem véletlenül alakult ki a hazai kitermelésű fa világpiaci trendet jóval meghaladó drasztikus áremelkedésének az anomáliája. A hazai piacon folyamatosan csökkenő fakitermelés okai összetettek, és azt mutatják, hogy a mintegy hétmillió hektáron történő romániai erdőgazdálkodást egyre több adminisztratív megszorítás éri. András Róbert erdőmérnök, a 21 580 hektárt kezelő Zetelaka Erdőrendészet Rt. vezetője szerint egyre több hatáskört akarnak kivenni az erdészeti szakemberek kezéből, miközben
az úgynevezett Natura 2000 megnevezés alatt álló erdőségeket.
„A természetvédelmi területekkel az a legnagyobb gond, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől. Az erdők sorsáról olyanok döntenek Bukarestben, akik soha nem jártak az adott területen. Korábban harminc szakképzett erdészünk gondozott egy 14 ezer hektáros, Natura 2000 besorolású védett erdőt. Értesítettek a minisztériumból, hogy többé nem tartozik hozzánk, mert egy külön ügyosztály alakult a Natura 2000 védett területek gondozására. Valójában ehhez a feladathoz nincsenek embereik: a hatalmas erdőrészt rábízták két alkalmazottra... El lehet gondolni, mekkora pusztulás fog itt végbemenni, ahol korábban 30 erdészünk feladata volt ezt a hatalmas területet ápolni, gondozni” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei erdőmérnök.
A Natura 2000 területek „nyakló nélküli” bővítését András Róbert szerint nem kísérte semmiféle előtanulmány: a tulajdonos a Bukarestből kapott minisztériumi döntésből értesült, hogy erdejét lefoglalták, amiért cserébe az állam némi kárpótlást ígér.
„A természetvédelmi területeket a múltban a minisztériummal jó kapcsolatokat ápoló néhány civil szervezet képviselője jelölte ki térképen, Bukarestben, amire rábólintott az állami adminisztráció, anélkül, hogy kikérték volna a tulajdonosok véleményét is. Olyan abszurditások történtek, hogy egy-egy székelyföldi falu teljes határával együtt védett területté vált. Ezekben az erdőkben nagyon nehéz vagy lehetetlen az észszerű erdőgazdálkodás: gyakorlatilag több kárt okoznak, mint amennyi haszon származik belőle” – érvel a székelyföldi erdőmérnök.
András a fő gondot a romániai környezetvédő civil szervezetek túlságosan megerősödött lobbijában látja, ami az erdő- és a vadgazdálkodás területén egyaránt megmutatkozik.
„Aki valamennyire ért a romániai erdőgazdálkodáshoz, jól tudja, hogy mindez hazugság. Az ország mintegy hétmillió hektár erdejéből itt található Európa legnagyobb összefüggő, több mint egymillió hektáros erdős területe” – magyarázza a zetelaki erdőmérnök.
Nehezen vágnak bele. Számos tényező nehezíti a szakszerű erdőgazdálkodást Romániában
Fotó: Erdély Bálint Előd
András Róbert szerint a szakszerű erdőgazdálkodást nemcsak környezetvédelmi okokból nehezítették meg. Az összes állami és magánerdészet munkája átalakult a rengeteg papírtologatás miatt. A gondok fő okát a hatalmas bürokráciában látja. Amíg néhány évvel ezelőtt egy erdészeti dossziét egy-két felettes írt alá, ma az aktacsomóra 8-10 aláírás szükséges. Zömében olyan megyei, regionális és bukaresti hivatalokban szükséges aláírásokról van szó, ahol a beadványt kézjegyével ellátó hivatalnoknak fogalma sincs, hol van a kérdéses erdőrész. A szakember szomorú tapasztalata az, hogy a helyi erdészeken kívül senki nem végez terepmunkát, csupán a dossziék utaznak. A romániai erdőgazdálkodásban sikerült meghonosítani minden idők legnagyobb bürokráciáját, ami az erdészetek rengeteg pénzébe és idejébe kerül.
Az időhúzással járó bosszúságok csak egy kis szelete a problémahalmaznak: a szakember szerint a mai rendszer súlyosan károsítja a hatékony erdőgazdálkodást. „Gyakran előfordul, hogy egy-egy erdőrészben súlyos betegség jelenik meg. Ilyenkor a megfertőződött fákat minél gyorsabban ki kell vágni és el kell takarítani az adott parcellából, hogy meg tudjuk előzni a kórokozók gyors terjedését. Ha a bürokrácia miatt hetekig kell várni a vágási engedélyre, az erdő többi részében is hatalmas károk keletkeznek.
– magyarázza András Róbert.
A hét közbirtokosság, több iskola, egyház és polgármesteri hivatal erdejét gondozó zetelaki magánerdészet egy a sok közül a Székelyföldön; létrehozói, az erdőtulajdonosok felügyelik és számonkérik az erdészek munkáját. A közbirtokossági erdők jó működését mutatja, hogy belső rendszabályuk szerint első körben mindig a helyi fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik a kitermelt farönköt, és csak a felesleges mennyiség kerül távolabbi piacokra. Az elmúlt két évtized alatt sikeresen kiépült helyi erdőgazdálkodásba kakukktojásként próbálnak benyomulni a Brüsszelből finanszírozott civil szervezetek és a bukaresti kormányhivatalok, évről évre pluszterheket róva az erdőtulajdonosokra és az erdészetekre egyaránt. Ilyen körülmények között nem meglepő a hazai fakitermelés gyors visszaesése, és a fa árának az elszabadulása.
„Tulajdonképpen magunk ellen beszélek, amikor a faáremelkedést kritizálom, hiszen ekkora bevételeink rég nem voltak, amiből jóval több jut az erdészeti infrastruktúra, az erdei utak fejlesztésére meg más beruházásokra is. Ezzel együtt nagyon rossznak tartom a mostani helyzetet, mert megviseli a fát, mint nyersanyagot felhasználó hazai feldolgozóipart.
– fogalmazott a Krónikának András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka Erdőrendészet részvénytársaság vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás