2011. szeptember 09., 10:442011. szeptember 09., 10:44
A Ki fizeti vissza adósságunkat? című beszélgetésen a szakember úgy fogalmazott: „ha megnézzük a kapitalizmus történetét, akkor az látszik, hogy rendkívül nagy gyakorisággal alakulnak ki válságok, ezek bele vannak építve a rendszerbe”. A kérdés nem az, hogy miként lehetne ezeket elkerülni, hanem az, hogy hogyan lehet olyan mechanizmusokat kidolgozni, amelyek csökkentik a krízisek méretét, vagy amelyekkel jobban lehet őket előre jelezni – tette hozzá. Allen bevezető beszédében elmondta, hogy a válság alapvetően az eladósodottság növekedése és az eszközök értékének felfúvódása miatt alakult ki. „Most az a kérdés, hogy miként alakítjuk át ezeket a papírokat valódi termékekké és szolgáltatásokká” – mondta a közgazdász, hangsúlyozva, hogy a probléma az adósokat és a hitelezőket egyaránt érinti.
Az IMF képviselője idézte Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart nagyhatású elemzését a modern kori válságokról, amelyben megállapítják, hogy a pénzpiaci válságok után átlagosan 86 százalékkal nőtt az államadósság. Ez nem a kormányzatok túlköltekezése miatt van, hanem leginkább a kieső bevételek miatt, illetve a mentőintézkedések miatt – emelte ki Allen. A közgazdász szerint alapvetően két módja van az adósságproblémák megoldására: a visszafizetés vagy az államcsőd, és a tényleges politikai döntések ezen két lehetőség összetételén alapulnak. A csőd pszichológiai értelemben rengeteg kárral jár, a viszszafizetés pedig mind költségvetési szempontból, mind pszichológiailag, mind politikailag kihívásokat jelent. A szakember szerint azoknak az államoknak, amelyek alacsony hitelfeltételekkel rendelkeznek a piacokon, rövid távon a növekedésre kell összpontosítaniuk, középtávon pedig reformokat kell végrehajtaniuk a gazdasági és költségvetési pálya fenntarthatóságának kialakítása érdekében. Azok az államok, amelyek nem képesek piaci feltételekkel forráshoz jutni, kénytelenek külső segítséget igénybe venni– vélekedett, és hozzátette, hogy határozott és markáns lépéseket kell tenniük a pénzügyi szektor helyreállítására. Allen elmondta, hogy várhatóan még további gondok lesznek a világgazdaságban és annál többen fognak finanszírozási nehézségekkel szembesülni, minél később indul be a növekedés. „Minél hamarabb hozzuk meg a fájdalmas döntéseket, annál gyorsabb lesz a kilábalás” – fogalmazott a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok