2011. szeptember 09., 10:442011. szeptember 09., 10:44
A Ki fizeti vissza adósságunkat? című beszélgetésen a szakember úgy fogalmazott: „ha megnézzük a kapitalizmus történetét, akkor az látszik, hogy rendkívül nagy gyakorisággal alakulnak ki válságok, ezek bele vannak építve a rendszerbe”. A kérdés nem az, hogy miként lehetne ezeket elkerülni, hanem az, hogy hogyan lehet olyan mechanizmusokat kidolgozni, amelyek csökkentik a krízisek méretét, vagy amelyekkel jobban lehet őket előre jelezni – tette hozzá. Allen bevezető beszédében elmondta, hogy a válság alapvetően az eladósodottság növekedése és az eszközök értékének felfúvódása miatt alakult ki. „Most az a kérdés, hogy miként alakítjuk át ezeket a papírokat valódi termékekké és szolgáltatásokká” – mondta a közgazdász, hangsúlyozva, hogy a probléma az adósokat és a hitelezőket egyaránt érinti.
Az IMF képviselője idézte Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart nagyhatású elemzését a modern kori válságokról, amelyben megállapítják, hogy a pénzpiaci válságok után átlagosan 86 százalékkal nőtt az államadósság. Ez nem a kormányzatok túlköltekezése miatt van, hanem leginkább a kieső bevételek miatt, illetve a mentőintézkedések miatt – emelte ki Allen. A közgazdász szerint alapvetően két módja van az adósságproblémák megoldására: a visszafizetés vagy az államcsőd, és a tényleges politikai döntések ezen két lehetőség összetételén alapulnak. A csőd pszichológiai értelemben rengeteg kárral jár, a viszszafizetés pedig mind költségvetési szempontból, mind pszichológiailag, mind politikailag kihívásokat jelent. A szakember szerint azoknak az államoknak, amelyek alacsony hitelfeltételekkel rendelkeznek a piacokon, rövid távon a növekedésre kell összpontosítaniuk, középtávon pedig reformokat kell végrehajtaniuk a gazdasági és költségvetési pálya fenntarthatóságának kialakítása érdekében. Azok az államok, amelyek nem képesek piaci feltételekkel forráshoz jutni, kénytelenek külső segítséget igénybe venni– vélekedett, és hozzátette, hogy határozott és markáns lépéseket kell tenniük a pénzügyi szektor helyreállítására. Allen elmondta, hogy várhatóan még további gondok lesznek a világgazdaságban és annál többen fognak finanszírozási nehézségekkel szembesülni, minél később indul be a növekedés. „Minél hamarabb hozzuk meg a fájdalmas döntéseket, annál gyorsabb lesz a kilábalás” – fogalmazott a szakember.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.