
A fiatalok munkanélküliségének csökkentését előmozdítani hivatott úgynevezett ifjúsági garanciaprogramról volt szó kedden az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
2015. február 11., 15:552015. február 11., 15:55
A 2013-ban útjára indított programról azért vitáztak most az EP képviselői Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos részvételével, mert az Európai Bizottság a múlt héten arra tett javaslatot, hogy az uniós forrásból a garancia megvalósítására fordítható összegnek már mintegy harmadát, egymilliárd eurót fel lehessen használni 2015-ben.
A teljes programra az unió hétéves keretköltségvetésében 3,2 milliárd eurót különítettek el az Európai Unió állam- illetve kormányfői. Ugyanekkora összeget kap a program az Európai Szociális Alap forrásaiból. Az ifjúsági garanciaprogram célja, hogy minden 25 év alatti fiatal legfeljebb négy hónappal munkahelye elvesztése vagy iskolái befejezése után állást, képzést vagy gyakornoki helyet kapjon.
Elveszhet egy generáció?
Az EP sajtószolgálatának közleménye szerint a felszólalók többsége támogatta a fiatalok munkanélküliségét enyhítő projektek finanszírozásának felgyorsítását, ugyanakkor hosszú távú megoldást és strukturális reformok bevezetését szorgalmazta.
A képviselők szerint az Uniónak minél hamarabb lépnie kell, hiszen a munkanélküli fiatalok száma elérte a 7,5 milliót Európában. A munkanélküliségtől leginkább sújtott dél-európai régiókban a 15 és 24 év közöttiek fele nem talál munkát. „Európa a fiatalok egész generációját elveszítheti, mert azok nem tudnak saját lábukra állni és kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket\" – áll az EP közleményében.
A vita során többen kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok hatékonyan használják-e majd fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat, és valóban hosszú távra szóló, megfelelő munkahelyeket hoznak-e létre „átmeneti szépségtapaszok” helyett. Marianne Thyssen tudatta: az egymilliárd euró 2015-ös felhasználása azért fontos, mert az ifjúsági garanciaprogram 2013-as elindítása óta kevés tényleges lépés történt. A biztos a projektek szigorú ellenőrzését és értékelését ígérte, és megjegyezte: a források igénybe vétele nincsen hatással az egyéb alapokból érkező pénzek kifizetésére.
Winkler szerint égető a kérdés
„Megalapozott és időszerű az a javaslat, hogy idén egymilliárd euróval növekedjék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előfinanszírozása” – fogalmazott eközben írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő. Hozzátette: minden intézkedés sürgős, de semmi nem lehet annál égetőbb, mint hogy hétmillió, sem oktatásban, sem alkalmazásban részt nem vevő európai fiatal érdekében döntéseket hozni.
Winkler szerint egyébként az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásaiból finanszírozott, a tagállamokban elérhető programok önmagukban nem teremtenek új munkahelyeket, hanem csökkentik a szakadékot a munkaerő-piaci elvárások és a munkát kereső fiatalok képesítése, kompetenciája között. Úgy véli, a gazdasági növekedés beindítását célzó intézkedések, a cégeknek szóló, versenyképességet növelő programok segíthetnek az új munkahelyek létrehozásában, amelyeket elsősorban a fiataloknak kellene elfoglalni.
Az egymilliárd eurós forrásnövelés tájékoztatása szerint Románia esetében 31,8 milliót jelent az eredeti 1,5 millió euró helyett. A hozzáférés feltétele, hogy véglegesítsék az Emberi Erőforrás Operatív Programot, megtörténjen a pályázati útmutató operatív előkészítése és a teljes adminisztratív keret kialakítása a fiataloknak szóló pályázatok lebonyolításához.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!