Fotó: EMAG Magyarország
Míg a romániai felhasználók nagyobbik hányada nem igazán szereti megadni a bankkártya-adatait internetes vásárláskor, a magyar felhasználók számára ez nem jelent gondot – tudtuk meg Daradics Kingától, az eMAG Magyarország tavaly év végén kinevezett, csíkszeredai származású ügyvezető igazgatójától, akivel az e-kereskedelem trendjeiről, a magyar és a romániai piac közötti hasonlóságokról és különbségekről beszélgettünk.
2024. március 12., 09:532024. március 12., 09:53
– Először is gratulálok az új tisztséghez! A Mol Románia ügyvezető igazgatójaként nyilatkozott utoljára a Krónikának, röviden összefoglalná olvasóinknak az azóta eltelt időszakot?
– Köszönöm szépen, ám egy ilyen vezetői pozíció nemcsak lehetőség, hanem jelentős felelősség is. A Mol Románia vezetéséről való leköszönésem óta tudatosan foglalkoztam a digitalizációval, technológiával, üzleti tanácsadással, befektetésekkel, nem az eMAG megkeresése nyomán kezdtem beleásni magam e témákba.
Így az is természetes volt számomra, hogy látva a technológia egyre növekvő szerepét, a korábbinál többet foglalkoztam ezzel a területtel. Többek között egy brit fejlesztőcég magyarországi operációját indítottam el, valamint társalapítója vagyok a Neominds.tech társaságnak, amely szintén digitalizációs megoldásokat nyújt főleg nyugat-európai és amerikai ügyfeleknek.
– Ha már váltás, miért pont az e-kereskedelem? És miért pont a webáruházakat működtető eMAG?
– Ahogy már említettem, a Mol Románia vezetőjeként sem csak kizárólag olajipari feladataim voltak, hiszen a töltőállomások szerepe bőven jócskán túlnőtt a szimpla üzemanyag-tankoláson. A shopokban folyó kereskedelem mellett a digitalizáció ezen a területen is egyre fontosabbá vált a különböző hűségpontgyűjtő appok és útdíjfizetési szolgáltatások online platformra terelődése miatt is. Ennek tükrében az online kereskedelemre átnyergelni nem is olyan idegen terep számomra, ráadásul az olajipari vezetői tisztségemet követően egy sor egyéb vállalkozás digitális transzformációjában, illetve fintech és szoftverfejlesztési projektekben működtem közre.
Így egy pillanatig sem ülhetünk a babérjainkon, folyamatosan fejlesztjük, bővítjük a szolgáltatásainkat, és növeljük a termékkínálatot. Ami viszont a Molban és az eMAG-ban hasonló, hogy mindkettő erősen adatalapon működik, tehát minden döntést alapos kutatás, mérés előz meg – csak a töltőállomásokkal ellentétben az eMAG-nál nem néhány ezerféle, hanem több mint kilencmillió termékről beszélhetünk.
Daradics Kinga 1980-ban született Csíkszeredában, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem marketing szakán végezte egyetemi tanulmányait, illetve a Mikó Imre-szakkollégium egyik alapító tagja volt. Executive MBA diplomáját a Sheffield Universityn szerezte meg. Részt vett a Mol-csoport díjnyertes Leadership Programjában (Thunderbird Arizona, USA). A Mol-csoport keretében kezdte pályafutását 2003-ban, majd a Mol-csoport üzemanyagkártya-üzletágát vezette. 2011. május 1-jétől a Mol Románia ügyvezető igazgatója volt, később pedig az IT szektorban digitális transzformáció, szoftverfejlesztés, fintech területeken dolgozott, legutóbb a Neominds.tech társalapítójaként. Magyarország első fenntartható befektetésekkel (ESG) foglalkozó alapja, az Impact Ventures felügyelőbizottsági tagja, az Institute of Directors Hungary elnöke. Több mint hét éve tagja a nemzetközi Fiatal Elnökök Szervezetének (YPO), ahol európai igazgatósági tagként tevékenykedik.
A Forbes magazin román kiadása öt alkalommal választotta be a legbefolyásosabb női vezetők listájára, az International Women’s Forum pedig a globális feltörekvő tehetségei közé választotta Daradics Kingát.
– A kinevezést beharangozó közleményben úgy fogalmazott, különösen fontos kihívást jelent, hogy az eMAG nem csupán a saját növekedését tartja szem előtt, hanem a teljes magyarországi online kereskedelemi ökoszisztéma fejlesztésének feladatát is magára vállalta. Kifejtené ezt bővebben?
– A marketplace üzleti modell – amikor egy kereskedő nem vagy nem csak saját forgalmazású termékeit kínálja a platformján – világszerte egyre nagyobb teret hódít. Magyarországon ennek az egyik fontos zászlóvivőjének számít az eMAG, és az eredményeink azt mutatják, hogy jól tesszük: a magyar piacon mostanra tízből közel hat darab terméket már a Marketplace partnereink értékesítenek. A platformunkon keresztül rengeteg potenciális vásárló éri el az ő ajánlatukat, továbbá ügyfélszolgálatot, csomagautomatás átvételt biztosítunk a piacteres eladóink számára.
Bár Magyarországon is számos partnerkereskedővel dolgozunk, és a helyi online piac is eléggé érett, mégis sokan még csak most kezdenek nyitni az online kereskedelem felé. Ehhez úgy gondolom, hogy minden lehetséges támogatást megadunk, ha a mi piacterünkhöz csatlakoznak, a Marketplace Academy néven teljeskörű, a webáruház alapításától az online marketing használatához minden szükséges alapismeretet tartalmazó online tananyagot a rendelkezésükre bocsátunk. Egy másik program keretében pedig jutalékkedvezménnyel, vagy akár jutalékmentességgel ösztönözzük az internetes értékesítés felé való nyitást.
Egy másik fontos feladatunk, hogy a platformunkon már aktívan jelen lévő Marketplace-partnereinket rávegyük a határon túli kereskedelemre – hiszen a magyar, román és bolgár piacon keresztül a helyi tízmillió helyett 35 millió potenciális ügyfelet érhetnek el, tehát csúcsra járathatják a méretgazdaságos működést.
De mi az eMAG-nál a termékadatlapok lokalizálásától kezdve a helyi ügyfélszolgálatig, helyi logisztikai szolgáltatásokig támogatni tudjuk a partnereinket, így jelentősen csökkentve az új piacra lépés által jelentett „sokkot”.
Fotó: EMAG Magyarország
– Az elmúlt évek mozgásait látva túlzás nélkül kijelenthető, hogy az e-kereskedelem mind Magyarországon, mind pedig Romániában beágyazódott a mindennapokba, egyre többen vásárolnak nem csak elektronikai cikkeket, háztartási gépeket online, hanem akár piperét, ruházati cikkeket stb. Hogyan látja a mai képet?
– Mindkét országban nagyot erősödött a napi fogyasztási cikkek internetes kereskedelme, aminek legjelentősebb katalizátora a pandémia volt. Bár Magyarországon egyelőre csak tartós élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket kínálunk a magyar eMAG szupermarket szekciójában, már ez is jelentősen növelte a rendelések gyakoriságát: hiszen míg mondjuk egy laptopot legfeljebb néhány évente rendelünk, mosószert, étolajat vagy kutyaeledelt lényegesen gyakrabban. Egy hipermarketben sem biztos, hogy mindig lesz a polcon a kedvenc szappanunkból, és nem feltétlenül van több százféle kávékapszula készleten – mi viszont a csomagautomaták révén ezt a hatalmas választékot a mindennapi vásárláshoz hasonlóan könnyen hozzáférhetővé tesszük.
– Van amúgy különbség a két piac között? És más európai országokkal, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokkal összevetve?
– Romániában nagyjából kétszer annyian élnek, mint Magyarországon, és nagyjából ilyen arányok érvényesülnek az internetes kereskedelemben is: körülbelül feleakkora éves forgalmat generál a magyar piac a románhoz képest. Különbség például, hogy a teljes népességhez viszonyítva a magyar online vásárlók aránya kétszer akkora (60 százalék körüli), mint a román.
Magyarországon, Romániában és Bulgáriában az eMAG-ot mobileszközről böngésző vásárlók aránya egyaránt meghaladja a 70 százalékot: ezért az appunk folyamatos fejlesztése, csiszolása elengedhetetlen, hiszen az emberek már a legkülönbözőbb élethelyzetekben – villamoson ülve vagy a mosógép mellett várakozva – is simán leadnak online rendelést. Mindhárom piacon bőven van még hely a további növekedésre: Romániában az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelem mintegy 10 százalékát teszi ki, míg Magyarországon és Bulgáriában 8–9 százalék körül van. Más szomszédos országokban, például Lengyelországban vagy Csehországban az online kiskereskedelem aránya már eléri a 15 százalékot az Eurostat adatai szerint.
Decembertől a csíkszeredai születésű Daradics Kinga az Emag Magyarország ügyvezető igazgatója – közölte a térség országaiban webáruházakat működtető romániai alapítású társaság.
– A különböző felmérések, statisztikák azt mutatják, hogy ma már egyre többen fizetnek bankkártyával, online. Közben egyre hangosabbak azok is, akik ezt gyanakvással követik, és a készpénz mellett teszik le a voksot. Mik a tapasztalatok az eMAG-nál?
– Míg a romániai felhasználók nagyobbik hányada nem igazán szereti megadni a bankkártya-adatait internetes vásárláskor, ebben a kérdésben a magyar felhasználók számára ez nem jelent gondot: itt 2023 első felében az internetes vásárlások közel 70 százalékát már bankkártyával fizették ki.
amelyben már biztonságosan rögzítettem a bankkártyám adatait.
– A webáruházak térnyerésével egyre nagyobb a kínálat, ám egyre több a csalás is. Mit tanácsol olvasóinknak, miként előzzék meg, hogy átverjék őket vagy visszaéljenek személyes adataikkal, bankszámlájukkal?
– Bátran kijelenthetjük, hogy az eMAG a digitális eszközök széles tárházát használja, magas színvonalú biztonsági sztenderdek szerint működik, több szervezet elismerésével. Úgy gondolom, a személyes adatok védelme egyre fontosabb mindenki számára – ha gyanús valami, ne adjunk meg kártyaadatot, fizetési linket, jelszavakat. Minél több a digitalizáció, annál inkább. Több olyan oktatóanyag is elérhető, amely a phishing (személyes adatok halászata) megelőzéséről szól.
– Mekkora potenciál rejlik még az e-kereskedelemben? Mi lehet a cél?
– Ha az amerikai e-kereskedelem példáját vesszük alapul, mind a magyar, mind a román piacon van még helye a további növekedésnek, akár vásárlói, akár marketplace oldalon. Pár éve még furán néztünk arra, aki cipőt rendelt magának az internetről, ma pedig ez teljesen elfogadott dolog. Az eMAG-vásárlók is imádják, mert ha mégsem lenne jó a méret, könnyen vissza tudják küldeni a terméket például easyboxon keresztül.
Ugyanilyen, korábban elképzelhetetlen példa, hogy valaki kizárólag online árusítson bútorokat, most pedig az egyik legnagyobb forgalmú Marketplace-partnerünk éppen ezt teszi, nagy sikerrel. Ki tudja, hogy vajon melyik lesz a soron következő, online-ná váló kategória.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!