2012. december 13., 20:292012. december 13., 20:29
A kancellár a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) csütörtökön elmondott beszédében hangsúlyozta: az Unió gazdasági válságának legfőbb oka, hogy visszaesett több tagállam versenyképessége, a közösségnek pedig nem voltak alkalmas eszközei ennek előrejelzésére. Ezt mutatja, hogy még az éppen a koordinációt és a közös tervezést elősegítő hatos csomaggal bevezetett új eljárások sem mutatták ki Spanyolország és Ciprus problémáit. Úgy vélte, új, pontosabb eszközökre és az együttműködés további elmélyítésére van szükség, mert a tagállami versenyképesség visszaesése a jövőben is veszélybe sodorhatja az egész közösséget. Hozzátette: egyebek között be kell vezetni, hogy az egyensúlytalanságokkal küzdő tagállami kormányok a nemzeti parlament által elfogadott, jogilag kötelező érvényű megállapodást kössenek a közösséggel a szükséges reformok végrehajtásáról.
Az eurózóna közös bankfelügyeletéről kellene egyébként dönteniük az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki csúcstalálkozójukon. Egy tagállami diplomata szerint rengeteg lényegi előrelépés történt, amióta a bizottság szeptemberben előállt a maga javaslatával a közös bankfelügyeleti mechanizmusra (Single Supervisory Mechanism, SSM) vonatkozóan. A forrás szerint a bizottság eredeti javaslata ugyanis kizárólag a 17 eurózónatag és Nagy-Britannia érdekeit vette figyelembe. „Ha akartok beléphettek, de jogokat nem kaptok, és bármikor kitehetjük a szűrötöket” – sommázta a diplomata az eredeti javaslat nem eurózónatagokra vonatkozó értelmezését, hozzátéve, hogy ehhez képest mostanra komoly érdemi előrelépés tapasztalható. A forrás szerint a mostani elképzelés „kínai nagy falat” húzna az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül megvalósítandó bankfelügyeleti testület és a monetáris politikát irányító kormányzótanács között. Utóbbiban csak az eurózóna tagjai rendelkezhetnek szavazati joggal, míg a felügyelőbizottságban a nem eurózóna tagok is azonos jogokkal vehetnek részt, kifogást emelhetnek, ha valamivel nem értenek egyet, és kifejthetik, miért. A felügyeleti munkát 99 százalékban ez a testület végezné. Az eredeti javaslat teljeséggel kizáró volt, a mostani pedig totálisan befogadó – mondta a diplomata. A közös bankfelügyelethez az eurózóna tagországainak kötelező a csatlakozás, az övezeten kívüli országok pedig maguk dönthetnek, hogy belépnek-e.
A név nélkül nyilatkozó forrás szerint a jelenlegi helyzet rendezett és kiszámítható, ugyanakkor nem számít „nagy durranásra” a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón. Úgy vélte, a gazdasági és monetáris unió (EMU) elmélyítését szolgálni hivatott lépések közül a mostani csúcstalálkozón az egyes lépések lényegi tartalmáról nem lesz szó, csak kötelező határidőket tartalmazó ütemterv készül. Konkrét lépés várható a bankunióra vonatkozó kérdésben, ami ennek az első építőeleme, valamint fel kell mérni, hogy mi az, ami megvalósítható a következő európai parlamenti (EP) választások előtt, és meddig lehet elmenni a választások után, valamint azt követően, hogy 2014 őszén feláll az új Európai Bizottság.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.